Végső ajánlat tárgyalásos eljárásban
Kérdés
Összességében legkedvezőbb ajánlat elbírálásakor a bírálati szempontok között három szempont az ellenszolgáltatásra vonatkozik (kiépítés, üzemeltetés jótállás alatt és után). A Kbt. 128. §-ának (4) bekezdése szerint a tárgyalás során végső ajánlatként az ajánlattevő az ajánlatkérő részére kedvezőbb ajánlatot adhat. Ez az ellenszolgáltatás vonatkozásában az ellenszolgáltatásra vonatkozó részszempontonként értendő, vagy az ellenszolgáltatásnak összességében kell kedvezőbbnek lenni az ajánlatban szereplőnél? (Ráadásul a tárgyaláson a műszaki tartalmat is pontosítani kell, így az eredeti ajánlat és a végső ajánlat nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkozik.)
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2011. augusztus 29-én (135. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2764
[…] tehetnek. A 127. § alábbi szabályai teszik lehetővé a tárgyalás során a beszerzési tárgy kisebb mértékű módosítását: – a (2) bekezdés értelmében a tárgyalásos eljárásban nem áll fenn az ajánlattevőnek, illetőleg az ajánlatkérőnek a 76-78. § szerinti ajánlati kötöttsége, illetőleg – a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban – az ajánlatkérőnek az ajánlattételi szakaszra vonatkozóan a törvény 108. §-ának (1) bekezdése és a 121. §-ának (6) bekezdése szerinti ajánlati kötöttsége; – a (4) bekezdés alapján a tárgyalások befejezésével ajánlati kötöttség jön létre. Amennyiben tehát ebben a fázisban a műszaki tartalom és egyéb feltételek sem módosulhatnak, az egyes ajánlatok összehasonlíthatók, és nem kerül hátrányba az sem, aki akár az első, akár a harmadik fordulóban esett ki, hiszen azonos beszerzési tárgy vonatkozásában adott rosszabb ajánlatot. Az újabb és újabb ajánlatnak ajánlatkérő számára kell előnyösebbnek lennie, tehát az egyes ajánlatoknak saját magukhoz mérten kell jobbnak vagy azonosnak, esetleg rosszabbnak lenniük. Tehát amennyiben az ellenszolgáltatás mértéke egy részszempont esetében magasabb, de a másik kettő esetében alacsonyabb, úgy az esetlegesen különböző súlyszám segítségével tudja ajánlatkérő és ajánlattevő is eldönteni, hogy mi előnyösebb összességében ajánlatkérő számára. Azért különösen érdekes a kérdés, mert a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályait tartalmazó 257/2007. Korm. rendelet az ún. multiparaméteres, azaz összességében legelőnyösebb bírálati szempontrendszer alkalmazására vonatkozóan hasonló előírást tartalmaz, azonban ennek megadja a számítási módját is. Az ajánlatok megtétele, az ajánlati kötöttségre vonatkozó különös szabályok keretében a Korm. rendelet az alábbiak szerint fogalmaz: – amennyiben az ajánlattevő az elektronikus árlejtés során nem tesz ajánlatot, ajánlati kötöttsége az elektronikus árlejtést megelőzően papíralapon vagy a 12. § szerint elektronikus úton benyújtott ajánlata vonatkozásában áll fenn; – az ajánlattevő az elektronikus árlejtés során a rendelet 17. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti esetben kizárólag kedvezőbb, a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti esetben egyes részszempontok vonatkozásában kedvezőbb és kedvezőtlenebb ajánlatot is tehet; – az ajánlattevőnek az elektronikus árlejtés során tett azon ajánlata nem vehető figyelembe, amely a rendelet 19. § (3) bekezdésének […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2011. augusztus 29-én (135. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2764
[…] tehetnek. A 127. § alábbi szabályai teszik lehetővé a tárgyalás során a beszerzési tárgy kisebb mértékű módosítását: – a (2) bekezdés értelmében a tárgyalásos eljárásban nem áll fenn az ajánlattevőnek, illetőleg az ajánlatkérőnek a 76-78. § szerinti ajánlati kötöttsége, illetőleg – a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban – az ajánlatkérőnek az ajánlattételi szakaszra vonatkozóan a törvény 108. §-ának (1) bekezdése és a 121. §-ának (6) bekezdése szerinti ajánlati kötöttsége; – a (4) bekezdés alapján a tárgyalások befejezésével ajánlati kötöttség jön létre. Amennyiben tehát ebben a fázisban a műszaki tartalom és egyéb feltételek sem módosulhatnak, az egyes ajánlatok összehasonlíthatók, és nem kerül hátrányba az sem, aki akár az első, akár a harmadik fordulóban esett ki, hiszen azonos beszerzési tárgy vonatkozásában adott rosszabb ajánlatot. Az újabb és újabb ajánlatnak ajánlatkérő számára kell előnyösebbnek lennie, tehát az egyes ajánlatoknak saját magukhoz mérten kell jobbnak vagy azonosnak, esetleg rosszabbnak lenniük. Tehát amennyiben az ellenszolgáltatás mértéke egy részszempont esetében magasabb, de a másik kettő esetében alacsonyabb, úgy az esetlegesen különböző súlyszám segítségével tudja ajánlatkérő és ajánlattevő is eldönteni, hogy mi előnyösebb összességében ajánlatkérő számára. Azért különösen érdekes a kérdés, mert a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályait tartalmazó 257/2007. Korm. rendelet az ún. multiparaméteres, azaz összességében legelőnyösebb bírálati szempontrendszer alkalmazására vonatkozóan hasonló előírást tartalmaz, azonban ennek megadja a számítási módját is. Az ajánlatok megtétele, az ajánlati kötöttségre vonatkozó különös szabályok keretében a Korm. rendelet az alábbiak szerint fogalmaz: – amennyiben az ajánlattevő az elektronikus árlejtés során nem tesz ajánlatot, ajánlati kötöttsége az elektronikus árlejtést megelőzően papíralapon vagy a 12. § szerint elektronikus úton benyújtott ajánlata vonatkozásában áll fenn; – az ajánlattevő az elektronikus árlejtés során a rendelet 17. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti esetben kizárólag kedvezőbb, a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti esetben egyes részszempontok vonatkozásában kedvezőbb és kedvezőtlenebb ajánlatot is tehet; – az ajánlattevőnek az elektronikus árlejtés során tett azon ajánlata nem vehető figyelembe, amely a rendelet 19. § (3) bekezdésének […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
