Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2013. február 20-án (155. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3105

[…] lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka végzése.A Döntőbizottság a szóban forgó ügyben megállapította, hogy a kérelmezett egy beszerzési eljárást folytatott le, melynek tárgya egy építési beruházás volt, amely több utcára kiterjedő járdafelújítás és útfelújítás volt, és elhelyezkedés szempontjából is összefüggött. Kérelmezett a részekre való ajánlattételt sem tette lehetővé. A beszerzéshez egy tervezőtől egységesen megrendelt, egy engedélyezési terv készült. A beruházást egy kivitelező valósította meg. A szerződő felek egyösszegű elszámolást alkalmaztak, egy létesítményt vett át a kérelmezett, a pótmunkák elvégzését is a teljes építési beruházáshoz, nem annak egy részéhez kötötte. Mindezek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint az egy vállalkozótól egy időben megrendelt, és egy szerződés alapján egy időben teljesített építési beruházás tekintetében az ugyanazon építési beruházás megvalósítása megállapítható.Továbbgondolásra érdemes emellett a határozatnak az a pontja, amely a nem engedélyköteles építési tevékenységgel foglalkozik. Ugyan a határozatban jelzett jogszabályt azóta módosították, így a logikának megfelelően foglaljuk össze a döntés lényegét. Az Étv. 34. §-ának (1) bekezdése értelmében építési tevékenység végzéséhez jogszabályban meghatározott esetekben építésügyi hatósági eljárás lefolytatása szükséges. Az építési tevékenységek körét az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. kormányrendelet szabályozza.A DB-határozat – akkor még a korábbi szabályozásra utalva – arra a következtetésre jut, hogy az engedély nélkül végezhető építési beruházások esetében az egybeszámítási kötelezettség megállapítható, ha az egyes építési tevékenységek funkcionálisan összefüggőek (például ugyanazon épületre vonatkozó felújítási munkálatok). Ez egyébként is következett a Kbt. 18. § (2) bekezdésének egybeszámítási szabályából, de a funkcionális összefüggés új elemnek minősül.Az engedélyhez kötött tevékenységre pedig továbbra is az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. kormányrendelet szabálya az irányadó.A 2. § (1) bekezdése szerint az építési beruházás becsült értékének meghatározásakor az ajánlatkérőnek az engedélyhez vagy bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén az építési engedélyben foglaltak érvényesítésével elkészített engedélyezési terv, vagy kiviteli terv, vagy egyesített engedélyezési és kiviteli terv alapján, a közbeszerzés megkezdését megelőző 12 hónapnál nem régebben készült költségvetést kell irányadónak tekinteni, amely tartalmaz az építési beruházással kapcsolatban felmerülő valamennyi szükséges munkatételt. Az 5. § (1) bekezdésének a)-e) pontja esetében az építési beruházás becsült értékének meghatározásakor az építési beruházással kapcsolatban felmerülő valamennyi szükséges munkatételt tartalmazó, a közbeszerzés megkezdését megelőző 12 hónapnál nem régebben készült költségbecslést kell irányadónak tekinteni.A (2) bekezdés értelmében a Kbt. 18. §-ának (2) bekezdése alkalmazásában ugyanazon építési beruházásnak tekintendő az építési engedélyben több megvalósulási szakaszra bontott építési beruházás is (az egyes megvalósulási szakaszokban megépített építmények, építményrészek együttesen).Az D. 570/2012. számú ügy más szempontból tartalmaz többletinformációt a becsült érték megállapítása vonatkozásában.A Közbeszerzési Döntőbizottság a becsült érték fent ismertetett szabályaiból indul ki, amikor kimondja, hogy a becsült érték fogalmát a Kbt. 11. §-a a legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatásban határozza meg, amelyet a közbeszerzés megkezdésekor kell megállapítani. A 306/2011. kormányrendelet 2. §-a értelmében az építési beruházás becsült értékének meghatározásakor az ajánlatkérőnek a közbeszerzés megkezdését megelőző 12 hónapnál nem régebben készült költségvetést kell irányadónak tekinteni, amely tartalmaz az építési beruházással kapcsolatban felmerülő valamennyi szükséges munkatételt.A kérelmezett által a Döntőbizottság rendelkezésére bocsátott iratok között ilyen költségvetés nem szerepelt, erre a kérelmezett sem hivatkozott.Az 5. § (1) bekezdésének a)-e) pontja esetében az építési beruházás becsült értékének meghatározásakor […]