Azonos cél értelmezése egybeszámításnál
Kérdés
Az ajánlatkérő étkezést szeretne biztosítani egyrészt a cég képzésein, másrészt a sporteseményein részt vevők részére. Az új egybeszámítási szabály indokolása szerint nem kell egybeszámítani a hasonló, de funkcionálisan nem összefüggő, eltérő célra irányuló és különállóan megvalósított szolgáltatások értékét, és egybe kell számítani azokat a szerződéseket, amelyek egyetlen célra irányulnak, és tartalmilag is hasonlóak, vagy funkciójuk betöltésére együttesen alkalmasak. Ha célnak a képzés, illetve a sportesemény lebonyolítását tekintjük, akkor az előző mondat első része alapján nem kell a két eseményhez kapcsolódó étkezés beszerzését egybeszámítani. Viszont a mondat második része alapján a képzés lebonyolításához kapcsolódó összes egyéb beszerzést (például projektor, vetítővászon beszerzése, előadók felkérése, étkeztetés, szállás) egybe kell számítania, mivel azok egyetlen célra (a képzés lebonyolítására) irányulnak, és funkciójuk betöltésére együttesen alkalmasak. Ugyanígy a sportesemények lebonyolításához kapcsolódó összes beszerzést (bírók felkérése, sportpálya bérlése, díjak előállítása, étkeztetés és szállás biztosítása stb.) egybe kell számítani. Elég szubjektívnek tűnik annak meghatározása, hogy mit nevezünk azonos célnak. Fenti esetben lehetne például csupán az étkezés biztosítását célnak tekinteni, függetlenül attól, hogy milyen rendezvényhez kapcsolódik. (Ebben az esetben ezt az is indokolná, hogy az étkezés biztosítása nem tartozik szorosan a képzés, illetve a sportesemény lebonyolításához.) Kérdésünk, hogy az indoklás alapján a képzés/sportesemény feltételeit szorosan biztosító egyéb beszerzéseket egybe kell-e számítani – függetlenül a beszerzés tárgyától? Önök szerint melyik felfogás áll közelebb a törvényalkotók elgondolásához?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2013. december 11-én (165. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3299
[…] (élelmiszerek, irodabútorok). Szempont, hogy tipikusan egy, az adott területen működő gazdasági szereplő tartana ilyen termékeket árukészletében.– A szolgáltatások hasonlósága esetében elegendő, hogy általánosságban a szolgáltatások természete (a megvalósítandó munkák tervezése és annak ellenőrzése) azonos.– Nem kell azonban egybeszámítani a hasonló, de funkcionálisan nem összefüggő, eltérő célra irányuló és különállóan megvalósított szolgáltatások beszerzésének értékét akkor sem, ha az ajánlatkérő már mindkét beszerzésre rendelkezik forrással.– Egybe kell ugyanakkor számítani azokat a szerződéseket, amelyek egyetlen célra irányulnak, és tartalmilag is hasonlóak, vagy funkciójuk betöltésére együttesen alkalmasak akkor is, ha az ajánlatkérő még nem rendelkezik mindegyik szerződésre forrással.– Nem szükséges ugyanakkor az eltérő projektekhez kötődő hasonló szolgáltatások egybeszámítása, melyek például más-más finanszírozásból származnak, feltéve hogy sajátos körülmények, például az ajánlatkérő egy időben, összevontan bonyolítja le a beszerzést.Az egyetlen közbeszerzés jellemzője az időbeli összefüggés is, amely nem feltétlenül jelent egyidejűséget vagy folyamatosságot, de ha az egyes szerződések megkötése között valamilyen oknál fogva hosszabb idő telik el, az megbonthatja a szerződések egységét. Az egységként történő értékelést egyéb tényezők is alátámaszthatják, például az egységes tervezés és döntés.Többféle tárgyú szerződés esetében sem automatikus a részekre bontás lehetősége. Vannak ugyanis olyan szorosan, szükségszerűen egybetartozó vegyes tárgyú beszerzések, amelyek részekre bontása szintén jogellenes lehet, például ha az árubeszerzés magában foglalja a beállítási és üzembe helyezési mellékszolgáltatásokat.Válaszunkban – a továbbiakban – a gyakorlatban gyakran használt "egybeszámítás" kifejezést is alkalmazzuk. Véleményünk szerint az érintett szolgáltatások ugyan azonos célt szolgálnak, de tartalmilag […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2013. december 11-én (165. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3299
[…] (élelmiszerek, irodabútorok). Szempont, hogy tipikusan egy, az adott területen működő gazdasági szereplő tartana ilyen termékeket árukészletében.– A szolgáltatások hasonlósága esetében elegendő, hogy általánosságban a szolgáltatások természete (a megvalósítandó munkák tervezése és annak ellenőrzése) azonos.– Nem kell azonban egybeszámítani a hasonló, de funkcionálisan nem összefüggő, eltérő célra irányuló és különállóan megvalósított szolgáltatások beszerzésének értékét akkor sem, ha az ajánlatkérő már mindkét beszerzésre rendelkezik forrással.– Egybe kell ugyanakkor számítani azokat a szerződéseket, amelyek egyetlen célra irányulnak, és tartalmilag is hasonlóak, vagy funkciójuk betöltésére együttesen alkalmasak akkor is, ha az ajánlatkérő még nem rendelkezik mindegyik szerződésre forrással.– Nem szükséges ugyanakkor az eltérő projektekhez kötődő hasonló szolgáltatások egybeszámítása, melyek például más-más finanszírozásból származnak, feltéve hogy sajátos körülmények, például az ajánlatkérő egy időben, összevontan bonyolítja le a beszerzést.Az egyetlen közbeszerzés jellemzője az időbeli összefüggés is, amely nem feltétlenül jelent egyidejűséget vagy folyamatosságot, de ha az egyes szerződések megkötése között valamilyen oknál fogva hosszabb idő telik el, az megbonthatja a szerződések egységét. Az egységként történő értékelést egyéb tényezők is alátámaszthatják, például az egységes tervezés és döntés.Többféle tárgyú szerződés esetében sem automatikus a részekre bontás lehetősége. Vannak ugyanis olyan szorosan, szükségszerűen egybetartozó vegyes tárgyú beszerzések, amelyek részekre bontása szintén jogellenes lehet, például ha az árubeszerzés magában foglalja a beállítási és üzembe helyezési mellékszolgáltatásokat.Válaszunkban – a továbbiakban – a gyakorlatban gyakran használt "egybeszámítás" kifejezést is alkalmazzuk. Véleményünk szerint az érintett szolgáltatások ugyan azonos célt szolgálnak, de tartalmilag […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
