Hiánypótlási szabályok értelmezése
Kérdés
Amikor az ajánlatkérő olyan hiánypótlást bocsát ki, melyet jogszabály nem tesz lehetővé – mert például olyan elem pótlására szólítja fel az ajánlattevőt, amit az valójában nem hiánypótoltathat –, mire lehet hivatkozni? Hazai jogesetekre? (Az irányelvben alig van szó hiánypótlásról.)
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2018. november 7-én (224. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4272
[…] 2004/18 irányelv 51. cikke nem értelmezhető úgy, hogy az lehetővé teszi az ajánlatkérő hatóság számára az olyan mulasztások bármiféle orvoslásának megengedését, amely mulasztásoknak az ajánlattételhez szükséges dokumentációban szereplő kifejezett rendelkezések szerint az ajánlattevő kizárását kell eredményezniük (2014. november 6-i Cartiera dell'Adda ítélet, C 42/13, EU:C:2014:2345, 46. pont; 2016. november 10-i Ciclat ítélet, C 199/15, EU:C:2016:853, 30. pont)...50. Másodsorban, bár a 2004/17 irányelv nem tartalmaz a 2004/18 irányelv 51. cikkével egyenértékű rendelkezést, a Bíróság megállapította, hogy e két irányelvvel nem ellentétes az, hogy az ajánlattévő ajánlatára vonatkozó adatokat kijavíthassák vagy kiegészíthessék, amennyiben az nyilvánvalóan pontosítást igényel, vagy ha nyilvánvaló tárgyi tévedések kiküszöbölése érdekében ez szükséges, azonban bizonyos követelmények tiszteletben tartása mellett (2012. március 29-i SAG ELV Slovensko és társai ítélet, C 599/10, EU:C:2012:191, 40. pont; 2017. május 11-i Archus és Gama ítélet, C 131/16, EU:C:2017:358, 29. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).51. A Bíróság ennek megfelelően megállapította, hogy a tájékoztatáskérés azonban nem pótolhatja a szerződési dokumentáció által megkövetelt hiányzó iratokat vagy információkat, mivel az ajánlatkérőnek szigorúan tartania kell magát azokhoz a feltételekhez, amelyeket saját maga határozott meg (lásd ebben az értelemben: 2013. október 10-i Manova ítélet, C 336/12, EU:C:2013:647, 40. pont; 2017. május 11-i Archus és Gama ítélet, C 131/16, EU:C:2017:358, 33. pont)52. Az ilyen felhívás ugyanis nem eredményezheti azt, hogy az érintett ajánlattevő valójában olyan ajánlatot tesz, amely újnak minősülhet (2012. március 29-i SAG ELV Slovensko és társai ítélet, C 599/10, EU:C:2012:191, 40. pont; 2017. május 11-i Archus és Gama ítélet, C 131/16, EU:C:2017:358, 31. pont)."A C-599/10. számú Slovensko-ügyben hasonló következtetésre jut az Európai Unió Bírósága:40. Mindazonáltal e 2. cikkel nem ellentétes különösen az, hogy rendkívüli esetekben az ajánlat adatait kijavíthassák vagy kiegészíthessék, például amennyiben azok nyilvánvalóan csak egyszerű pontosítást igényelnek, vagy ha nyilvánvaló tárgyi tévedések kiküszöbölése érdekében ez szükséges, feltéve, hogy e módosítás nem vezet arra, hogy valójában új ajánlatot tesznek.Az Archus és Gama ítélet C-131/16. 31. pontja is kifejezetten az új ajánlat tételét emeli ki, mint a legfontosabb korlátot, hivatkozva a Slovensko ítéletre, valamint a C-336/12. Manova ítéletre.A Manova ítélet C-336/12. 31. pontja ismétli a Slovensko ítélet 40. pontját az alábbiak szerint:31. Az egyenlő bánásmód elvével és az átláthatósági követelménnyel ellentétes valamely közbeszerzési szerződés odaítélési eljárásában az ajánlatkérő és az ajánlattevő között minden tárgyalás, ami azt jelenti, hogy az ajánlat főszabály szerint nem módosítható, kezdeményezze azt akár az ajánlatkérő, akár az ajánlattevő (lásd ebben az értelemben a C 599/10. sz., SAG ELV Slovensko és társai ügyben 2012. március 29-én hozott ítélet 36. és 37. pontját).36. Ezenkívül e felhívás nem eredményezheti azt, hogy az érintett ajánlattevő valójában olyan ajánlatot tesz, amely újnak minősülhet (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott SAG ELV Slovensko és társai ügyben hozott ítélet 40. pontját).A fenti döntések arra hívják fel a figyelmet, hogy mind az ajánlatkérő, mind az ajánlattevő felelőssége, hogy megfelelő hiánypótlás szülessen. Ajánlatkérő feladata, hogy a Kbt. 69. § (1)–(2) bekezdéseinek megfelelően kell az ajánlatokat elbírálnia. Ha annak ellenére bocsát ki hiánypótlási felhívást, hogy arra jogszerűen nem lenne lehetősége – hiszen úgy a benyújtott hiánypótlás mindenképpen megsérti a Kbt. fentiekben ismertetett, 71. §-ának (8) bekezdését –, akkor az ajánlatkérő követ el jogsértést.A Kbt. 69. §-ának (1)–(2) bekezdései a kérdéshez kapcsolódóan az alábbi előírásokat tartalmazzák:– az ajánlatok és részvételi jelentkezések elbírálása során […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2018. november 7-én (224. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4272
[…] 2004/18 irányelv 51. cikke nem értelmezhető úgy, hogy az lehetővé teszi az ajánlatkérő hatóság számára az olyan mulasztások bármiféle orvoslásának megengedését, amely mulasztásoknak az ajánlattételhez szükséges dokumentációban szereplő kifejezett rendelkezések szerint az ajánlattevő kizárását kell eredményezniük (2014. november 6-i Cartiera dell'Adda ítélet, C 42/13, EU:C:2014:2345, 46. pont; 2016. november 10-i Ciclat ítélet, C 199/15, EU:C:2016:853, 30. pont)...50. Másodsorban, bár a 2004/17 irányelv nem tartalmaz a 2004/18 irányelv 51. cikkével egyenértékű rendelkezést, a Bíróság megállapította, hogy e két irányelvvel nem ellentétes az, hogy az ajánlattévő ajánlatára vonatkozó adatokat kijavíthassák vagy kiegészíthessék, amennyiben az nyilvánvalóan pontosítást igényel, vagy ha nyilvánvaló tárgyi tévedések kiküszöbölése érdekében ez szükséges, azonban bizonyos követelmények tiszteletben tartása mellett (2012. március 29-i SAG ELV Slovensko és társai ítélet, C 599/10, EU:C:2012:191, 40. pont; 2017. május 11-i Archus és Gama ítélet, C 131/16, EU:C:2017:358, 29. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).51. A Bíróság ennek megfelelően megállapította, hogy a tájékoztatáskérés azonban nem pótolhatja a szerződési dokumentáció által megkövetelt hiányzó iratokat vagy információkat, mivel az ajánlatkérőnek szigorúan tartania kell magát azokhoz a feltételekhez, amelyeket saját maga határozott meg (lásd ebben az értelemben: 2013. október 10-i Manova ítélet, C 336/12, EU:C:2013:647, 40. pont; 2017. május 11-i Archus és Gama ítélet, C 131/16, EU:C:2017:358, 33. pont)52. Az ilyen felhívás ugyanis nem eredményezheti azt, hogy az érintett ajánlattevő valójában olyan ajánlatot tesz, amely újnak minősülhet (2012. március 29-i SAG ELV Slovensko és társai ítélet, C 599/10, EU:C:2012:191, 40. pont; 2017. május 11-i Archus és Gama ítélet, C 131/16, EU:C:2017:358, 31. pont)."A C-599/10. számú Slovensko-ügyben hasonló következtetésre jut az Európai Unió Bírósága:40. Mindazonáltal e 2. cikkel nem ellentétes különösen az, hogy rendkívüli esetekben az ajánlat adatait kijavíthassák vagy kiegészíthessék, például amennyiben azok nyilvánvalóan csak egyszerű pontosítást igényelnek, vagy ha nyilvánvaló tárgyi tévedések kiküszöbölése érdekében ez szükséges, feltéve, hogy e módosítás nem vezet arra, hogy valójában új ajánlatot tesznek.Az Archus és Gama ítélet C-131/16. 31. pontja is kifejezetten az új ajánlat tételét emeli ki, mint a legfontosabb korlátot, hivatkozva a Slovensko ítéletre, valamint a C-336/12. Manova ítéletre.A Manova ítélet C-336/12. 31. pontja ismétli a Slovensko ítélet 40. pontját az alábbiak szerint:31. Az egyenlő bánásmód elvével és az átláthatósági követelménnyel ellentétes valamely közbeszerzési szerződés odaítélési eljárásában az ajánlatkérő és az ajánlattevő között minden tárgyalás, ami azt jelenti, hogy az ajánlat főszabály szerint nem módosítható, kezdeményezze azt akár az ajánlatkérő, akár az ajánlattevő (lásd ebben az értelemben a C 599/10. sz., SAG ELV Slovensko és társai ügyben 2012. március 29-én hozott ítélet 36. és 37. pontját).36. Ezenkívül e felhívás nem eredményezheti azt, hogy az érintett ajánlattevő valójában olyan ajánlatot tesz, amely újnak minősülhet (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott SAG ELV Slovensko és társai ügyben hozott ítélet 40. pontját).A fenti döntések arra hívják fel a figyelmet, hogy mind az ajánlatkérő, mind az ajánlattevő felelőssége, hogy megfelelő hiánypótlás szülessen. Ajánlatkérő feladata, hogy a Kbt. 69. § (1)–(2) bekezdéseinek megfelelően kell az ajánlatokat elbírálnia. Ha annak ellenére bocsát ki hiánypótlási felhívást, hogy arra jogszerűen nem lenne lehetősége – hiszen úgy a benyújtott hiánypótlás mindenképpen megsérti a Kbt. fentiekben ismertetett, 71. §-ának (8) bekezdését –, akkor az ajánlatkérő követ el jogsértést.A Kbt. 69. §-ának (1)–(2) bekezdései a kérdéshez kapcsolódóan az alábbi előírásokat tartalmazzák:– az ajánlatok és részvételi jelentkezések elbírálása során […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
