Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2019. június 19-én (231. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4359

[…] azonos módon kell értelmezni a Kbt. szabályát. A hatályon kívül helyezéssel egyidejűleg lépett hatályba ugyanis a fenti idézett 87. § (7) bekezdése, mely elégséges szabály ahhoz, hogy a végleges ajánlat benyújtásának kötelezettsége tárgyalásos eljárás esetében biztosan fennálljon. Ennek elsősorban az az oka, hogy ebből a tartalomból állítja elő az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer az összegezést.A kormányrendelet fentiekben hivatkozott 21. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyalásos eljárásban kötelező végleges ajánlat benyújtása, amennyiben az ajánlatkérő nem él a Kbt. 87. § (6) bekezdésében foglalt lehetőséggel.A (2) bekezdés értelmében hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban minden esetben kötelező végleges ajánlat írásbeli benyújtása.Érdekes a Közbeszerzési Döntőbizottság D.64/2019. számú eljárásban hozott döntése, ahol még egy lényeges elemre tér ki a téma vonatkozásában a jogorvoslati fórum. Nevezetesen arra, hogy a végső ajánlatok benyújtása körében egyértelműen tájékoztatni kell az ajánlattevőket a Kbt. 41. §-ának (1) bekezdése értelmében."A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta azt, hogy a tárgyaláson elhangzott tájékoztatás, mely a végső ajánlatok benyújtásának körülményeire vonatkozott, eredményezhette azt, hogy az 1. és 2. részekben a végső ajánlatok benyújtására végül nem került sor. A tárgyalási jegyzőkönyvben foglaltakat értékelve megállapítható volt, hogy az ajánlatkérő a tárgyaláson arról tájékoztatta az ajánlattevőket, hogy amennyiben a tárgyaláson elhangzottak alapján módosítani kívánják az ajánlatukat, azt az ajánlatkérő által a végső ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőig megtehetik. Ez a tájékoztatás azonban ellentétesnek bizonyul a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdésében foglaltakkal, hiszen e rendelkezés értelmében a végső ajánlatok benyújtása kötelező. Ezt a megállapítást erősítette egyebekben az ajánlatkérő jogorvoslati kérelmében tett azon nyilatkozata is, miszerint a tárgyaláson az ajánlatkérői képviselő szóban is azt a téves tájékoztatást nyújtotta, hogy amennyiben az ajánlattevők az ajánlatukon nem kívánnak módosítani, úgy az ajánlatkérő az eredetileg benyújtott ajánlatukat fogja értékelni, azaz ez esetben a végleges ajánlat benyújtása nem szükséges."Sőt, az akkor még rendeleti szabály, ma már Kbt.-előírás vonatkozásában a jogorvoslati fórum kifejti, hogy az ajánlati kötöttséget valójában a végleges ajánlat benyújtása teremti meg ebben az esetben."A Döntőbizottság rögzíti, […]