Alvállalkozó igénybevétele közbeszerzésre kötelezett ajánlattevő által


A Kbt. 5. § (1) bekezdésének e) pontja alapján közbeszerzésre kötelezett szervezet ajánlattevőként kíván indulni egy közbeszerzési eljáráson. A szűkös eljárási határidőket figyelembe véve hogyan tud jogszerűen ajánlattevőként megjelenni a szervezet, ha nyertessége esetén a teljesítéshez olyan alvállalkozó igénybevételére is szükség lenne, amellyel a szervezet maga is csak a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően köthet szerződést? Ha az ajánlata leadásáig nem egyezik meg a jövőbeni alvállalkozóval, akkor ajánlatával jelentős kockázatot vállal (sikerül-e olyan áron alvállalkozót bevonni, amivel előzetesen kalkulált), ha viszont megegyezik, akkor hogyan tud a saját közbeszerzési kötelezettségének eleget tenni?


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2019. július 10-én (232. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4364

[…] szervezetnek előre kell gondolkodnia, és akár keretmegállapodásos eljárás keretében bebiztosítania magát a hasonló helyzetekre, amennyiben előre tudja, milyen jellegű közbeszerzési eljárásokban kíván indulni. A keretmegállapodás előnye, hogy az ajánlatkérő nem vállal kötelezettséget a keretmegállapodás megkötése során, fedezetnek nem kell rendelkezésre állnia, miközben keretmegállapodásos partnereit gyorsan és rugalmasan tudja újraversenyeztetni akkor, amikor ajánlattevőként már pontosan tudja, milyen mértékű feladat elvégzésére van szükség. Korlátja a megoldásnak, hogy a keretmegállapodást eleve olyan beszerzési tárgyra kell kiírni, amit az ajánlatkérő pontosan meg tud fogalmazni; ilyen szempontból pontosan meg kell tudnia mondani előre, hogy várhatóan mit szervez ki a feladatainak elvégzése során. Ebből a szempontból a nem ajánlatkérő helyzete sem könnyebb, […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.