Megbízhatósági határozat nyilvánossága, megtámadhatósága
Kérdés
Öntisztázást követően megbízhatósági határozatot bocsátott ki a Közbeszerzési Hatóság, ahol a döntés nagy része gyakorlatilag üzleti titok tárgyát képezi, sőt a sikertelen kezdeményezésekről szóló határozatok nem is nyilvánosak. Milyen alapon húznak ki gyakorlatilag minden érdemi részt a döntésből, amikor az annak alapját képező gazdasági versenyhivatali határozat egy az egyben nyilvános? Azaz a kérdésem, hogy közérdekből nyilvános adat-e a megbízhatósági határozat, és amennyiben nem sikeres a kezdeményezés, az is közérdekből nyilvános adat-e? Egy igen vagy nem válasz is elég számomra, hiszen akkor a 43. § (3) bekezdése alkalmazható. Kérdésem az is, hogyan lehet kartellkizáró ok miatt kizárt gazdasági szereplőt visszaengedni, amikor az is egy hatósági határozat? Megtámadhatom-e a határozatot?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2020. május 13-án (242. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4515
[…] f) pontját zárta ki.A Kbt. 64. §-ának (1) bekezdése alapján a 62. § (1) bekezdés b) és f) pontjában említett kizáró okok kivételével bármely egyéb kizáró ok fennállása ellenére az ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó vagy alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő nem zárható ki a közbeszerzési eljárásból, amennyiben a Közbeszerzési Hatóság a 188. § (4) bekezdése szerinti véglegessé vált határozata, vagy annak megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróságnak a 188. § (5) bekezdése szerinti jogerős határozata kimondta, hogy az érintett gazdasági szereplő az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtását megelőzően olyan intézkedéseket hozott, amelyek a kizáró ok fennállásának ellenére kellőképpen igazolják a megbízhatóságát.A két eset, amelynek vonatkozásában nem kezdeményezhető öntisztázás, a lejárt adó-, vám- és társadalombiztosításijárulék-fizetés elmaradása, valamint, ha büntetőjogi intézkedés miatt jogerős bírósági ítélet tiltotta el a tevékenység végzésétől a jogi személyt. Az n) pontra a kivétel nem utal, azaz a Tpvt. 11. §-a szerinti kartell miatt elmarasztalt gazdasági szereplő kezdeményezheti az eljárás indítását. A közbeszerzési jogi szabályozás keretében tehát lehetőség van a közbeszerzésben alkalmazott jogkövetkezménnyel kapcsolatos öntisztázás lehetővé tételére, mely nem érinti egyébként a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásának eredményét, csak annak közbeszerzésben alkalmazott jogkövetkezményét.A Kbt. 62. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében kizáró ok hatálya alá tartozik az a gazdasági szereplő, aki/amely egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha tartozását és az esetleges kamatot és bírságot az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtásának időpontjáig megfizette, vagy ezek megfizetésére halasztást kapott.Az f) pont alapján az a gazdasági szereplő, akinek/amelynek a tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. § (2) bekezdés b) pontja alapján, vagy az adott közbeszerzési eljárásban releváns módon a c) vagy g) pontja alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta, az eltiltás ideje alatt, vagy ha az ajánlattevő tevékenységét más bíróság hasonló okból és módon jogerősen korlátozta.Az n) pont alapján az a gazdasági szereplő, aki/amely a Tpvt. 11. §-a, vagy az […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2020. május 13-án (242. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4515
[…] f) pontját zárta ki.A Kbt. 64. §-ának (1) bekezdése alapján a 62. § (1) bekezdés b) és f) pontjában említett kizáró okok kivételével bármely egyéb kizáró ok fennállása ellenére az ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó vagy alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő nem zárható ki a közbeszerzési eljárásból, amennyiben a Közbeszerzési Hatóság a 188. § (4) bekezdése szerinti véglegessé vált határozata, vagy annak megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróságnak a 188. § (5) bekezdése szerinti jogerős határozata kimondta, hogy az érintett gazdasági szereplő az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtását megelőzően olyan intézkedéseket hozott, amelyek a kizáró ok fennállásának ellenére kellőképpen igazolják a megbízhatóságát.A két eset, amelynek vonatkozásában nem kezdeményezhető öntisztázás, a lejárt adó-, vám- és társadalombiztosításijárulék-fizetés elmaradása, valamint, ha büntetőjogi intézkedés miatt jogerős bírósági ítélet tiltotta el a tevékenység végzésétől a jogi személyt. Az n) pontra a kivétel nem utal, azaz a Tpvt. 11. §-a szerinti kartell miatt elmarasztalt gazdasági szereplő kezdeményezheti az eljárás indítását. A közbeszerzési jogi szabályozás keretében tehát lehetőség van a közbeszerzésben alkalmazott jogkövetkezménnyel kapcsolatos öntisztázás lehetővé tételére, mely nem érinti egyébként a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásának eredményét, csak annak közbeszerzésben alkalmazott jogkövetkezményét.A Kbt. 62. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében kizáró ok hatálya alá tartozik az a gazdasági szereplő, aki/amely egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha tartozását és az esetleges kamatot és bírságot az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtásának időpontjáig megfizette, vagy ezek megfizetésére halasztást kapott.Az f) pont alapján az a gazdasági szereplő, akinek/amelynek a tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. § (2) bekezdés b) pontja alapján, vagy az adott közbeszerzési eljárásban releváns módon a c) vagy g) pontja alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta, az eltiltás ideje alatt, vagy ha az ajánlattevő tevékenységét más bíróság hasonló okból és módon jogerősen korlátozta.Az n) pont alapján az a gazdasági szereplő, aki/amely a Tpvt. 11. §-a, vagy az […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
