Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2022. május 11-én (266. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4901

[…] megsértésének megállapításához nem szükséges, hogy az ajánlatkérő magatartásában a Kbt. megkerülésére irányuló szubjektív szándék, illetve célzat tetten érhető legyen. Az Európai Unió Bíróságának funkcionális megközelítésen alapuló ítéletei az irányelveknek a tagállami jogalkalmazók számára is követendő értelmezését adják, így a kérdés megválaszolása előtt tisztázni szükséges, hogy miben is áll pontosan ez a szemléletmód. A funkcionális megközelítés lényege, hogy a bíróság egy, az irányelvek célját érvényre juttató szempontrendszer alapján ítéli meg, hogy az egyes részek összetartoznak-e, avagy sem, és ebből a szempontból annak sincs jelentősége, hogy a beszerzést az ajánlatkérő államháztartási okok miatt bonyolítja le több szerződéssel. Az összeszámítási kötelezettség fennállása szempontjából először is annak van jelentősége, hogy fennáll-e az egyes részek műszaki-gazdasági funkcionális egysége, vagyis például építési beruházásnál azt kell vizsgálni, hogy a külön szerződésekben foglalt építési munkák együtt egy funkciót töltenek-e be, mind műszaki, mind gazdasági értelemben.Az elmúlt évek esetjoga tükrében kijelenthető, hogy egy több szakaszra tagolódó építőipari projekt elemei akkor tekinthetők külön építési beruházásoknak, ha teljes értékű és önálló műszaki-gazdasági funkció betöltésére önmagukban alkalmasak, vagyis egymásra­utaltság nélkül betöltik a funkciójukat.Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. kormányrendelet 13. § (2) bekezdése például ugyanazon építési beruházásnak minősíti az egy építési engedélyben több megvalósulási szakaszra bontott építési beruházást. A fentiek alapján most már a konkrét kérdés is megválaszolható. Abban az esetben, ha az egyes utak, illetve érintett útszakaszok önállóan funkcionálnak, vagyis rendeltetésüket önállóan is megvalósítják, akkor azok értéke jogszerűen részekre bontható. A rendeltetés önálló megvalósítása mint követelmény akkor teljesül, ha az egyik szakasz a másik nélkül is használható. Ha ellenben az egyes útszakaszok önállóan nyilvánvalóan nem alkalmasak funkciójuk betöltésére, akkor az összeszámítási kötelezettség kétségkívül fennáll. A következetes döntőbizottsági gyakorlat szerint például a körforgalom és a hozzá csatlakozó út értékét – a nyilvánvalóan fennálló műszaki egységre tekintettel – nem javasolt részekre bontani, míg ha két eltérő földrajzi helyen lévő, egymáshoz nem kapcsolódó, önállóan funkcionáló útszakaszokat érint a beruházás, akkor a részekre […]