Teljesítési határidő módosulása
Kérdés
Árubeszerzésre tervezünk nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást indítani. A becsült érték felmérése során néhány gazdasági szereplő jelezte, hogy esetlegesen szállítási nehézségek merülhetnek fel, amely miatt a szállítási határidőt nem lehet tervezni. A teljesítési határidőre lehet alkalmazni a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontját?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2023. június 14-én (279. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5122
[…] vonatkozásában is a jogalap jogszerű alkalmazásához az szükséges, hogy a szerződés minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzítse a teljesítési határidő későbbi változásának pontos feltételeit és tartalmát. A módosulási szabályok meghatározása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a szerződés nem rendelkezhet olyan módosulásról, amely megváltoztatná az adott szerződés általános jellegét, így például egy koncessziós beszerzési tárgy esetében a kockázati fogalmi elem már nem áll fenn. A tételes rendelkezések mellett a közbeszerzési alapelvek is szerepet játszanak a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja szerinti jogalap alkalmazása során. A jogalap jogszerű alkalmazásához tehát az szükséges, hogy a teljesítési határidő pontos változásának feltételei és a változás tartalma egyértelműen és előre rögzítve legyen.A gyakorlatban találhatunk példákat a szerződés időtartamának hosszabbítására (pl. két évre kötött keretmegállapodás egy évvel történő meghosszabbítása), egy jogszabályban rögzített, a felek teljesítésétől független ügyintézési határidő beszámítására (pl. építési engedély kiadása), az egymással szoros kapcsolatban lévő kivitelezési szerződés és műszaki ellenőri szerződés időtartamának összehangolására, vagy olyan időtartamok áthidalására, amikor a teljesítés szünetel (pl. téli hónapok útfelújítás esetében).A kérdésben jelzett szállítási nehézségek tekintetében azonban megkérdőjelezhetőnek tartjuk a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontjának alkalmazhatóságát. Elsőként szükséges lenne már a szerződésben a "szállítási nehézség" pontos definiálása: a szerződő felek konkrétan milyen eseteket tekintenek szállítási nehézségnek. Ezt követően a szállítási nehézségeket el kellene határolni az ajánlattevő felelősségétől, a szállítási nehézség mikor esik az ajánlattevő érdekkörébe, mikor tekinthető az ajánlattevő felelősségén és ellenőrzési körén kívüli eseménynek, mikor tartozik az ajánlattevő gondos eljárásán kívüli esetnek, és ezáltal mikor nem minősül a szerződéses kötelezettségek megsértésének a szállítás késedelme vagy elmaradása. Amennyiben ugyanis a gazdasági szereplő a szállítási nehézségek ismeretének birtokában teszi meg ajánlatát, köti meg a szerződést, és a szállítási nehézség valóban bekövetkezik, akkor elmosódik a határ a Kbt. 142. § (3) bekezdés esetköreivel, amely semmisségi okként jelöli meg, ha a nyertes ajánlattevőként szerződő felet mentesítik az olyan szerződésszegés (illetve szerződésszegésbe esés) és annak jogkövetkezményei alól, amelyért felelős (illetve felelős […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2023. június 14-én (279. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5122
[…] vonatkozásában is a jogalap jogszerű alkalmazásához az szükséges, hogy a szerződés minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzítse a teljesítési határidő későbbi változásának pontos feltételeit és tartalmát. A módosulási szabályok meghatározása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a szerződés nem rendelkezhet olyan módosulásról, amely megváltoztatná az adott szerződés általános jellegét, így például egy koncessziós beszerzési tárgy esetében a kockázati fogalmi elem már nem áll fenn. A tételes rendelkezések mellett a közbeszerzési alapelvek is szerepet játszanak a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja szerinti jogalap alkalmazása során. A jogalap jogszerű alkalmazásához tehát az szükséges, hogy a teljesítési határidő pontos változásának feltételei és a változás tartalma egyértelműen és előre rögzítve legyen.A gyakorlatban találhatunk példákat a szerződés időtartamának hosszabbítására (pl. két évre kötött keretmegállapodás egy évvel történő meghosszabbítása), egy jogszabályban rögzített, a felek teljesítésétől független ügyintézési határidő beszámítására (pl. építési engedély kiadása), az egymással szoros kapcsolatban lévő kivitelezési szerződés és műszaki ellenőri szerződés időtartamának összehangolására, vagy olyan időtartamok áthidalására, amikor a teljesítés szünetel (pl. téli hónapok útfelújítás esetében).A kérdésben jelzett szállítási nehézségek tekintetében azonban megkérdőjelezhetőnek tartjuk a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontjának alkalmazhatóságát. Elsőként szükséges lenne már a szerződésben a "szállítási nehézség" pontos definiálása: a szerződő felek konkrétan milyen eseteket tekintenek szállítási nehézségnek. Ezt követően a szállítási nehézségeket el kellene határolni az ajánlattevő felelősségétől, a szállítási nehézség mikor esik az ajánlattevő érdekkörébe, mikor tekinthető az ajánlattevő felelősségén és ellenőrzési körén kívüli eseménynek, mikor tartozik az ajánlattevő gondos eljárásán kívüli esetnek, és ezáltal mikor nem minősül a szerződéses kötelezettségek megsértésének a szállítás késedelme vagy elmaradása. Amennyiben ugyanis a gazdasági szereplő a szállítási nehézségek ismeretének birtokában teszi meg ajánlatát, köti meg a szerződést, és a szállítási nehézség valóban bekövetkezik, akkor elmosódik a határ a Kbt. 142. § (3) bekezdés esetköreivel, amely semmisségi okként jelöli meg, ha a nyertes ajánlattevőként szerződő felet mentesítik az olyan szerződésszegés (illetve szerződésszegésbe esés) és annak jogkövetkezményei alól, amelyért felelős (illetve felelős […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
