Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2023. december 13-án (285. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5223

[…] vizsgálja, miszerint melyik ország az áru származási helye: ha az áru olyan országból származik, amely ország részére nem kell nemzeti elbánást biztosítani, akkor a gazdasági szereplő kizárható. A jogszabályhely nevesíti, hogy kizárólag az ajánlattevővel szemben alkalmazható a kizáró ok.A Kbt. 74. § (2) bekezdése egyértelműen fogalmaz. A gazdasági szereplő személye miatti kizárás a részvételre jelentkező és az ajánlattevő, azaz a részvételi szakasz és az ajánlattételi szakasz esetében is értelmezhető és alkalmazható. Az áru származási helye miatti kizárást azonban kizárólag az ajánlattevővel szemben, az ajánlattevő által az ajánlatban megajánlott áru származási helye miatt lehet alkalmazni, ennélfogva kizárólag az ajánlattételi szakaszban értelmezhető a kizárás; a részvételi szakaszban a részvételre jelentkező részvételi jelentkezésével kapcsolatban az áru származási helye miatti kizáró ok alkalmazása nem értelmezhető és nem jogszerű.A kérdésben felvázolt származási helyre vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettség részvételi szakaszban aggályos a tekintetben is, hogy a Kbt. 66. § (3) bekezdés és ezzel összefüggésben a Kbt. 73. § (3) bekezdés szerinti érvénytelenségi ok kifejezetten tiltja, és a részvételi jelentkezés érvénytelenségét okozza, ha a részvételre jelentkező bármilyen módon ajánlatot tesz; márpedig a megajánlott áru származási helyének megjelölése a részvételi jelentkezésben már szinte érinti a szakmai ajánlat tartalmát.A nemzeti elbánás elve miatti kizáró ok alkalmazása más szempontból is eltérő megközelítést kíván, mint a Kbt. 62-63. §-a szerinti kizáró okok.A Kbt. 74. § (2) bekezdésében foglalt kizáró okok létezése nem tiltja, hogy olyan gazdasági szereplők vegyenek részt a közbeszerzési eljárásban, amelyek számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani, illetve egy ajánlattevő olyan árut ajánljon, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani. Az ajánlatkérőnek elegendő a bírálati szakaszban (a gazdasági szereplők és a megajánlott áruk ismeretében) döntenie, hogy alkalmazza-e ezeket a kizáró okokat. A jogalkotó ezen megoldása nem véletlen. Ha az ajánlatkérő már a részvételi szakasz közbeszerzési dokumentumaiban jelzi (vállalja, kötelezi magát...), hogy ezeket a nem kötelező kizáró okokat alkalmazza, akkor a későbbiekben (akár a részvételi szakaszban, akár az ajánlattételi szakaszban) másként már nem dönthet, hiszen a Kbt. alapján a részvételi határidőtől a részvételi szakaszban kibocsátott közbeszerzési dokumentumokhoz kötve van. Más megközelítésben pozitívumként is felfogható (lehetne), hogy az ajánlatkérő előre jelzi ezen kizáró okok alkalmazását, hiszen ez esetben a gazdasági szereplők már részvételi jelentkezést sem nyújtanak be. Az áru származási helyére vonatkozó kizáró ok alkalmazásának előrejelzését, illetve a részvételi szakaszban a részvételi jelentkezőtől annak vállalását megkövetelni, hogy a későbbiekben megajánlott termék származási helye […]