Második helyezett ajánlattevő szerződéskötése
Kérdés
Egy előadáson elhangzott, hogy a második ajánlattevőnek is ítélhető az eljárás, amennyiben az első ajánlattevő árát ajánlja. Számomra nem világos, hogy ezt az értelmezést mi támaszthatja alá?
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2024. október 9-én (295. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5360
[…] szintén el kell fogadnia, hogy a kelet-dániai szállítóra vonatkozó szerződés odaítélése arra kötelezi őt, hogy a keretmegállapodás tárgyát képező termékeket és szolgáltatásokat a Kelet-Dániában található ügyfelek részére ugyanolyan áron biztosítsa, mint amelyet a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot tevő ajánlattevő ajánlott, és amely áron ez utóbbi Nyugat-Dániában fog szállítani. Ha ez az ajánlattevő sem fogadja el, hogy Kelet-Dánia szállítója legyen, akkor a lehetőség a soron következő ajánlattevőre száll és így tovább. Ha a szerződési feltételeknek megfelelő ajánlatot tevő ajánlattevők jegyzéke kimerül, és Kelet-Dánia tekintetében egyetlen szállító sem található köztük, akkor a Kelet-Dániára vonatkozó szerződést is annak szállítónak ítélik oda, akinek a Nyugat-Dániára vonatkozó szerződést ítélik oda.Ez a feltételrendszer jól mutatja, milyen kreatív ajánlatkérőről volt szó az ügyben, és hogy mindez mennyiben lenne megvalósíthatatlan a hazai szabályozási és hirdetmény-ellenőrzési környezetben.Az érintett ügyben a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra várt választ, hogy a 2014/24. irányelv 18. cikkének (1) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy az egyenlő bánásmód és az átláthatóság e rendelkezésben kimondott elvével ellentétes, ha a részekre bontott közbeszerzési szerződésre irányuló eljárásban a gazdaságilag második legelőnyösebb ajánlatot benyújtó ajánlattevőnek a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott részletes szabályoknak megfelelően azzal a feltétellel ítélik oda az egyik részt, hogy elfogadja, hogy az ehhez a részhez kapcsolódó árubeszerzést és szolgáltatásnyújtást ugyanazon az áron teljesíti, mint amelyet a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot benyújtó ajánlattevő adott meg, és akinek ezért ennek a szerződésnek egy másik részét ítélték oda.A közbeszerzési eljárás minden feltételét és részletes szabályát az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban világosan, pontosan vagy egyértelműen kell megfogalmazni, elsősorban annak érdekében, hogy minden, észszerű mértékben tájékozott, általános gondossággal eljáró ajánlattevő megérthesse annak pontos jelentését, és azt ugyanúgy értelmezhesse, másodsorban pedig azért, hogy az ajánlatkérő szerv ténylegesen ellenőrizhesse, hogy az ajánlattevők ajánlatai megfelelnek-e a szóban forgó szerződésre irányadó szempontoknak.Márpedig a közbeszerzési szerződés előbbiekben bemutatott odaítélési módja nem tartalmaz a fent hivatkozott ítélkezési gyakorlat értelmében vett tárgyalási elemet. Az ajánlattételhez szükséges dokumentáció által a gazdaságilag második legelőnyösebb ajánlatot benyújtó ajánlattevőnek biztosított azon lehetőség, hogy a szerződés egy részét odaítélik neki, kizárólag abból következik, hogy az ajánlatokban megadott árakból következő rangsorban a második helyet foglalja el.Az a kérdés, hogy él-e ezzel a lehetőséggel, az említett ajánlattevő azon döntésétől függ, hogy elfogadja-e azt, hogy a szóban forgó részt a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot benyújtó ajánlattevő által megadott áron teljesíti. Ez a feltétel az ajánlati felhívás dokumentációjában az odaítélési eljárásra vonatkozóan megfogalmazott szabályok között szerepel. Ha a gazdaságilag második legelőnyösebb ajánlatot benyújtó ajánlattevő […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*