Mellőzés esetén bírság
Kérdés
Kötelező bírságot kiszabnia a Közbeszerzési Döntőbizottságnak, ha az ajánlatkérő közbeszerzési eljárás mellőzésével kötött adásvételi szerződést?
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2024. december 11-én (297. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5398
[…] §, 111. §], mert úgy ítélte meg, hogy a hirdetmény nélkül induló közbeszerzési eljárás alkalmazásával vagy a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő szerződéskötésre e törvény szerint lehetősége volt, szerződéskötési szándékáról külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetményt tett közzé, valamint a szerződést nem kötötte meg a hirdetmény közzétételét követő naptól számított tizedik napon belül.”A Kbt. 137. § (3) bekezdése szerint:„Az (1) bekezdéstől eltérően a szerződés nem semmis, ha kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez. A szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdek (így különösen a késedelmes teljesítésből, az új közbeszerzési eljárás lefolytatásából, a szerződő fél esetleges változásából vagy az érvénytelenségből következő kötelezettségekből eredő költség) nem tekinthető kiemelkedően fontos közérdeknek, a szerződés érvényességéhez fűződő további gazdasági érdekek pedig kizárólag akkor, ha a szerződés érvénytelensége aránytalan következményekkel járna.”Amennyiben a 137. § (2) bekezdésében vagy a (3) bekezdésben foglalt valamely eset fennáll, a szerződéskötés nem minősül jogtalan mellőzésnek, azaz nem követi semmisség és bírság kiszabása sem.Abban az esetben viszont, ha a jelzett esetek egyike sem állapítható meg, azaz a beszerző nem tett közzé a Kbt. 137. § (2) bekezdése szerinti hirdetményt a szerződéskötési szándékáról, illetve a szerződés teljesítéséhez nem fűződik kiemelten fontos közérdek, továbbá a szerződés érvénytelensége nem jár aránytalan következményekkel, a közbeszerzési eljárás mellőzése jogtalannak minősül. Ilyen esetben a Döntőbizottság az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása körében vizsgálja a Kbt. 145. § (3a) bekezdése alapján, hogy az eredeti állapot helyreállítható-e. Ha az eredeti állapot már nem állítható helyre, mert pl. az árubeszerzés már megtörtént, jogkövetkezményként a szerződés semmisségét fogja kimondani egy erre irányuló jogorvoslati eljárásban. Semmis szerződés esetén – a fentiek szerint – bírságot is kötelező kiszabni.A 165. § (6) bekezdésében meghatározott bírság összege – a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*