Nyilatkozat be nem nyújtása
Kérdés
Ajánlattevőként vettünk részt egy eljárásban, ahol az ajánlatkérő a felhívás III.1.2) pontjában a gazdasági és pénzügyi alkalmasság körében előírta, hogy az eljárást megindító felhívás feladásának napjától visszafelé számított 12 hónapban az összes számlavezető pénzügyi intézménytől származó, valamennyi pénzforgalmi számláról szóló, a hirdetmény feladásának napjánál nem régebbi keltezésű nyilatkozatot kell benyújtaniuk az ajánlattevőknek. Nyilatkozni kellett továbbá a számlavezető pénzügyi intézményekről, illetőleg a működő pénzforgalmi számlákról. Előírta továbbá az ajánlatkérő, hogy az előírt időszakban megszűnt pénzforgalmi számlákat is vizsgálja, ezen megszűnt pénzforgalmi számlák vonatkozásában is az ajánlatkérőnek nyilatkoznia kellett. Az egyik versenytársunk az ajánlatában nem nyújtotta be sem a banki nyilatkozatokat, sem a saját nyilatkozatát, amelyre tekintettel az ajánlatkérő hiánypótlási felhívást küldött részére. A hiánypótlás során 5 db bankszámlaigazolást nyújtott be, a saját nyilatkozatát továbbra sem. Az ajánlatot az ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánította, mert az ajánlattevő nem csatolta be cégszerű nyilatkozatát a pénzforgalmi számlákról. Jogszerű volt az érvénytelenné nyilvánítás, vagy jogsértőnek minősül?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2025. február 5-én (299. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5420
[…] ajánlatkérő viszont nem tekinthet el a saját előírásai érvényesítésétől, még akkor sem, ha utólag úgy ítéli meg, hogy esetleg szükségtelenek voltak, vagy akár egy adminisztrációs hiba folytán szerepeltek a közbeszerzési dokumentumokban.Az ajánlatkérő a Kbt. 50. § (2) bekezdés n) pontja és a Kbt. 65. § (2) bekezdése alapján az eljárást megindító felhívásban köteles előírni az alkalmassági feltételeket, azaz mind az alkalmassági követelményt, mind az igazolási módot. Az ajánlatkérő kötve van az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakhoz, ezáltal az általa meghatározott alkalmassági követelményrendszerhez, így nem választhat ki a közbeszerzési eljárásban olyan ajánlattevőt, amely az eljárást megindító felhívásban meghatározott alkalmassági követelményeknek nem felel meg, vagy a megfelelést nem igazolta megfelelően.Abban az esetben, ha valamely ajánlattevő túlzónak ítéli meg az ajánlatkérő valamely alkalmassági kritériumát, vagy az annak igazolásával kapcsolatos igazolási módot, akkor lehetősége van arra, hogy az ajánlattételi határidő lejártáig azzal kapcsolatban kérdést tegyen fel, előzetes vitarendezést vagy jogorvoslati eljárást kezdeményezzen.Ennek hiányában az előírt alkalmassági követelmény ellenőrzéséhez szükséges dokumentumokat be kell nyújtani, mert ezen dokumentumok vonatkozásában beáll az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártakor.Az érvénytelenség kapcsán a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontját kell vizsgálni, mely az alábbiak szerint fogalmaz: Az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha e) egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit.Arra tekintettel, hogy az ajánlattevő a hiánypótlási felhívásra sem nyújtotta be a cégszerű nyilatkozatát a számlavezető pénzügyi intézményeiről, a működő pénzforgalmi számláiról illetőleg a már megszűnt pénzforgalmi számlákról, […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2025. február 5-én (299. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5420
[…] ajánlatkérő viszont nem tekinthet el a saját előírásai érvényesítésétől, még akkor sem, ha utólag úgy ítéli meg, hogy esetleg szükségtelenek voltak, vagy akár egy adminisztrációs hiba folytán szerepeltek a közbeszerzési dokumentumokban.Az ajánlatkérő a Kbt. 50. § (2) bekezdés n) pontja és a Kbt. 65. § (2) bekezdése alapján az eljárást megindító felhívásban köteles előírni az alkalmassági feltételeket, azaz mind az alkalmassági követelményt, mind az igazolási módot. Az ajánlatkérő kötve van az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakhoz, ezáltal az általa meghatározott alkalmassági követelményrendszerhez, így nem választhat ki a közbeszerzési eljárásban olyan ajánlattevőt, amely az eljárást megindító felhívásban meghatározott alkalmassági követelményeknek nem felel meg, vagy a megfelelést nem igazolta megfelelően.Abban az esetben, ha valamely ajánlattevő túlzónak ítéli meg az ajánlatkérő valamely alkalmassági kritériumát, vagy az annak igazolásával kapcsolatos igazolási módot, akkor lehetősége van arra, hogy az ajánlattételi határidő lejártáig azzal kapcsolatban kérdést tegyen fel, előzetes vitarendezést vagy jogorvoslati eljárást kezdeményezzen.Ennek hiányában az előírt alkalmassági követelmény ellenőrzéséhez szükséges dokumentumokat be kell nyújtani, mert ezen dokumentumok vonatkozásában beáll az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártakor.Az érvénytelenség kapcsán a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontját kell vizsgálni, mely az alábbiak szerint fogalmaz: Az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha e) egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit.Arra tekintettel, hogy az ajánlattevő a hiánypótlási felhívásra sem nyújtotta be a cégszerű nyilatkozatát a számlavezető pénzügyi intézményeiről, a működő pénzforgalmi számláiról illetőleg a már megszűnt pénzforgalmi számlákról, […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
