Helyszíni bejárás kötelező jellege
Kérdés
Nemzeti eljárási rend szerinti nyílt közbeszerzési eljárást folytatunk le, ahol nem terveztünk helyszíni bejárást tartani, emiatt az ajánlattételi felhívásunk nem is tartalmaz erre utaló információt. Az egyik érdeklődő gazdasági szereplő kiegészítő tájékoztatáskérésben követeli a helyszíni bejárást arra való indokkal, hogy anélkül nem lehet ajánlatot tenni. Kötelesek vagyunk mégis helyszíni bejárást tartani?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2026. június 17-én (315. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5645
[…] betartani.A Kbt. 28. § (1) bekezdése alapján a „megfelelő alaposságú” előkészítéssel az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott közbeszerzési dokumentumoknak biztosítaniuk kell, hogy az eljárásban a gazdasági szereplők képesek legyenek műszakilag megfelelő, fizikailag megvalósítható és gazdasági szempontból reális ajánlatot adni. A közbeszerzési eljárás előkészítésére vonatkozó követelmények mellett az ajánlatkérőnek figyelemmel kell lennie a Kbt. 2. § szerinti alapelvekre is. A helyszíni bejárás kötelező tartásának mércéje a megfelelő, megvalósítható és reális ajánlat elkészítésének lehetősége.Amennyiben az ajánlatkérő nem tart helyszíni bejárást, és ennek megfelelően az ajánlattételi felhívás nem tartalmaz helyszíni bejárásra vonatkozó információt, akkor a gazdasági szereplők a helyszíni bejárás hiányát is értékelhetik olyan körülményként, hogy nem érdeklődnek a közbeszerzési eljárás iránt, és/vagy nem tesznek ajánlatot a közbeszerzési eljárásban, mert a helyszín megtekintése nélkül kockázatosnak vagy lehetetlennek tartják az ajánlattételt. Ezzel az ajánlatkérő megsértheti a Kbt. 28. §-ában foglalt rendelkezéseket.A gyakorlatban előfordulhat, hogy a gazdasági szereplők nem rendelkeznek arra vonatkozó ismerettel, hogy a helyszín egyébként szabadon megnézhető, de az is lehetséges, hogy a helyszín más indokból (pl. biztonsági okok) nem megtekinthető. Az ajánlatkérőnek azt is mérlegelnie kell, hogy ha egy gazdasági szereplő tudomással bír arról, hogy egy másik gazdasági szereplő már ismeri a helyszínt, azt esélyegyenlőségének megsértéseként is értelmezheti.Ha egy gazdasági szereplő – akár előzetes vitarendezési kérelemben, akár kiegészítő tájékoztatáskérésbe burkoltan – kifogásolja a helyszíni bejárás hiányát, és azt állítja, hogy az ajánlat a helyszín megtekintése nélkül nem készíthető el, akkor az ajánlatkérőnek mérlegelnie kell a Kbt. 28. §-ában foglalt „megfelelő alaposságú” előkészítés követelményének teljesülését, az alapelvek sérelmének eshetőségét és azt, hogy valóban szükséges-e a helyszín megtekintése az ajánlattételhez.Tekintettel arra, hogy a Kbt. 56. § (6)–(7) bekezdései alapján az ajánlatétteli felhívásnak tartalmaznia kellett volna a helyszíni bejárás adatait, a helyszíni bejárás tartásáról való döntés egy folyamatban lévő közbeszerzési eljárás […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2026. június 17-én (315. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5645
[…] betartani.A Kbt. 28. § (1) bekezdése alapján a „megfelelő alaposságú” előkészítéssel az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott közbeszerzési dokumentumoknak biztosítaniuk kell, hogy az eljárásban a gazdasági szereplők képesek legyenek műszakilag megfelelő, fizikailag megvalósítható és gazdasági szempontból reális ajánlatot adni. A közbeszerzési eljárás előkészítésére vonatkozó követelmények mellett az ajánlatkérőnek figyelemmel kell lennie a Kbt. 2. § szerinti alapelvekre is. A helyszíni bejárás kötelező tartásának mércéje a megfelelő, megvalósítható és reális ajánlat elkészítésének lehetősége.Amennyiben az ajánlatkérő nem tart helyszíni bejárást, és ennek megfelelően az ajánlattételi felhívás nem tartalmaz helyszíni bejárásra vonatkozó információt, akkor a gazdasági szereplők a helyszíni bejárás hiányát is értékelhetik olyan körülményként, hogy nem érdeklődnek a közbeszerzési eljárás iránt, és/vagy nem tesznek ajánlatot a közbeszerzési eljárásban, mert a helyszín megtekintése nélkül kockázatosnak vagy lehetetlennek tartják az ajánlattételt. Ezzel az ajánlatkérő megsértheti a Kbt. 28. §-ában foglalt rendelkezéseket.A gyakorlatban előfordulhat, hogy a gazdasági szereplők nem rendelkeznek arra vonatkozó ismerettel, hogy a helyszín egyébként szabadon megnézhető, de az is lehetséges, hogy a helyszín más indokból (pl. biztonsági okok) nem megtekinthető. Az ajánlatkérőnek azt is mérlegelnie kell, hogy ha egy gazdasági szereplő tudomással bír arról, hogy egy másik gazdasági szereplő már ismeri a helyszínt, azt esélyegyenlőségének megsértéseként is értelmezheti.Ha egy gazdasági szereplő – akár előzetes vitarendezési kérelemben, akár kiegészítő tájékoztatáskérésbe burkoltan – kifogásolja a helyszíni bejárás hiányát, és azt állítja, hogy az ajánlat a helyszín megtekintése nélkül nem készíthető el, akkor az ajánlatkérőnek mérlegelnie kell a Kbt. 28. §-ában foglalt „megfelelő alaposságú” előkészítés követelményének teljesülését, az alapelvek sérelmének eshetőségét és azt, hogy valóban szükséges-e a helyszín megtekintése az ajánlattételhez.Tekintettel arra, hogy a Kbt. 56. § (6)–(7) bekezdései alapján az ajánlatétteli felhívásnak tartalmaznia kellett volna a helyszíni bejárás adatait, a helyszíni bejárás tartásáról való döntés egy folyamatban lévő közbeszerzési eljárás […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
