1749 cikk rendezése:
41. cikk / 1749 Kapacitást biztosító szervezet és alvállalkozó
Kérdés: Ajánlatkérőként gyakran tapasztaljuk, hogy az EKR-ben ellentétes információk szerepelnek a kapacitást biztosító szervezettel, illetve az alvállalkozóval kapcsolatos űrlapokon, amit hiánypótoltatni kell, és ez megnöveli a bírálati időt. Előírhatjuk a közbeszerzési dokumentumokban, hogy a kapacitást biztosító szervezetet kötelező megjelölni alvállalkozóként az EKR űrlapon?
42. cikk / 1749 Határidő meghatározása külföldi ajánlattevő esetében
Kérdés: Az EKR-ben, ha külföldi ajánlattevő indul, tekintettel kell-e arra lenni, hogy időeltolódás miatt esetleg az ajánlattételi határidő számára más időzónában máskor lenne indokolt?
43. cikk / 1749 Külső szakértő informálása
Kérdés: Az eljárás során tárgyalási jegyzőkönyv készült. A tárgyaláson külső szakértők is részt vettek. Szükséges-e elküldeni nekik is a jegyzőkönyvet?
44. cikk / 1749 Elektronikus visszaigazolás az EKR-ben
Kérdés: Van-e következménye annak, ha az EKR nem küld visszaigazolást? Meg kell-e ismételni az eljárási cselekményt?
45. cikk / 1749 Referencialevél tartalma
Kérdés: Az ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánította az ajánlatunkat arra való hivatkozással, hogy a referencialevél nem tartalmazta az építési beruházás teljesítési helyét, pontos címmel. Vitarendezési kérelmünkben jeleztük számára, hogy ez bárki által hozzáférhető, nyilvános adat, még a megrendelő, az ajánlatkérő honlapján is megtalálható a projekt. Miért nem fogadható el a referencialevél, ha a teljesítés helye a referencialevelet kiállító szervezet honlapján elérhető?
46. cikk / 1749 Önmegtámadás
Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlatkérő a szerződés megkötését követően észleli, hogy az ajánlatkérő erre irányuló felhívására a nyertes ajánlattevő becsatolta az árindokolását, de azt nem elkülönített módon tette, indíthat-e jogorvoslatot saját maga ellen?
47. cikk / 1749 Aránytalanul alacsony ár vélelmezése
Kérdés: Az eljárás uniós rezsimben történik, melyben a beérkezett ajánlatok közül az egyiknek rendkívül alacsony az ára. Véleményünk szerint elkerülhetetlen az aránytalanul alacsony ár vizsgálata és indokolás kérése. Hogyan hívhatjuk erre fel az ajánlatkérő figyelmét? Informálisan, vagy egyéb kommunikációban van azonnali jogorvoslat? Vagy esetleg az iratbetekintés során?
48. cikk / 1749 Üzleti titokká minősítés
Kérdés: Építési beruházás tárgyában indított közbeszerzési eljárásban három ajánlatot nyújtottak be. Az ajánlatkérő az egyik ajánlattevőtől árindokolást kért. Az ajánlattevő árindokolását benyújtotta az EKR-ben, amelynek teljes tartalmát egyben üzleti titokká is nyilvánította azzal az indoklással, hogy az indoklás titokban tartása számára nagyon fontos, mert nyilvánosságra hozatala sértené gazdasági érdekeit. Ez így elegendő?
49. cikk / 1749 Információ bejelentett alvállalkozókról
Kérdés: Elérhető-e olyan közhiteles adatbázis-nyilvántartás, ahol látszik, hogy egy lezárt közbeszerzési projektnél kik voltak a bejelentett alvállalkozók, illetve mekkora volt a teljesítésük tényleges aránya? Ha nincs ilyen adatbázis, igényelhető-e valahonnan ilyen adat?
50. cikk / 1749 Eljárási cselekmények alkalmazása az EKR-ben
Kérdés: Az X gazdasági szereplő az ajánlati kötöttség fenntartására való felkérést követő néhány órát követően (tehát az eredeti ajánlati kötöttség lejárta előtt 10 naptári nappal) az EKR-en keresztül (csak az egyik részben) „ajánlat visszavonása” funkciógomb megnyomásával az ajánlatát visszavonta, a következő szövegezéssel: „Tisztelt Ajánlatkérő! A felhívásra reagálva ezúton szeretnénk nyilatkozni, hogy a leadott ajánlatunkat nem kívánjuk fenntartani, azt jelen levelünkkel visszavonjuk. Kérjük a befizetett ajánlati biztosíték visszautalását. Köszönettel: X. gazdasági szereplő.” Ezt követően másnap az X gazdasági szereplő e-mail útján a közbeszerzési eljárás lebonyolítójának levelet küldött, amelyben ismerteti, hogy tévesen értelmezték és használták a funkciógombot, a kötöttségüket nem akarták fenntartani, nem pedig visszavonni az ajánlatukat, és a hibás eljárási cselekmény szerinti ajánlat visszavonása számukra kedvezőtlen, mivel ebben az esetben az ajánlati biztosíték nem kerül visszautalásra. Az EKR-en az EKR-kézikönyv szerint technikailag lehetőség van az ajánlattevőknek az ajánlatukat visszavonni, és az ajánlati kötöttség fenntartásáról nyilatkozni, tehát technikailag két külön eljárási cselekmény van erre. Az ajánlatkérő mikor jár el helyesen, ha visszavonásként vagy ajánlati kötöttség fenntartásával kapcsolatos negatív nyilatkozatként értelmezi?