522 cikk rendezése:
441. cikk / 522 Közös ajánlattevők igazolási kötelezettségének értelmezése
Kérdés: A Kbt. 60. §-a szerinti kizáró okok hiányának igazolása valamennyi közös ajánlattevőnek külön-külön is kötelezettsége?
442. cikk / 522 Más szervezet erőforrásaira támaszkodás elfogadhatósága, kizárási kérdések
Kérdés: Más szervezet erőforrásaival kapcsolatos a kérdésünk. Elképzelhetőnek tartják-e, hogy az ajánlattevő az országos szervizhálózat (mint alkalmassági feltétel) bemutatásakor nagy részben, esetleg kizárólag más szervezetek erőforrásaira támaszkodik? Elfogadható-e az alkalmasság ilyen módon történő igazolása? Az ajánlatkérőnek van-e valamilyen felülvizsgálati lehetősége ebben az esetben? Kizárható-e az ajánlattevő, ha az ajánlatkérő a más szervezetek erőforrásait nem tekinti megfelelőnek?
443. cikk / 522 "Más szervezet"-re előírható feltételek
Kérdés: A Kbt.-módosítás szerint az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek megfelelhet úgy is, hogy más szervezet (szervezetek) erőforrásaira támaszkodik. Erre az ún. más szervezetre lehet-e előírnia az ajánlatkérőnek feltételeket, például az alkalmassági követelmények vonatkozásában?
444. cikk / 522 "Más szervezet" közjegyzővel hitelesített nyilatkozatának minősítése
Kérdés: A Kbt. 63. §-ának (6) pontja alapján az ún. más szervezetnek közjegyző által hitelesített nyilatkozattal kell igazolnia, hogy nem tartozik a 60. §-ának (1) bekezdése szerinti kizáró okok hatálya alá. Ugyanakkor a 20. § (3) bekezdése alapján – ahol a Kbt. szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során igazolás benyújtását írhatja elő – az igazolás egyszerű másolatban is benyújtható. A más szervezet közjegyzővel hitelesített nyilatkozata nem igazolás?
445. cikk / 522 Étkezésiutalvány-típusok a közbeszerzésben
Kérdés: A közbeszerzésben meg kell-e különböztetni a hideg, illetve a meleg ételre szóló étkezési hozzájárulást, azon az alapon, hogy a melegétel-utalvány általában étteremben beváltható, ezért szolgáltatás, míg a hidegétel-utalványért árut vásárolunk?
446. cikk / 522 Ajánlatok megfelelőségének értelmezése
Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?
447. cikk / 522 Ellentmondásos törvényi szabályozás
Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdése e) és g) pontjának értelmezése a jogalkotóknál és az ajánlatadóknál eltér. A Kbt. fenti jogszabályhelyének e) pontja 1 évnél nem régebbi adóigazolást és VPOP-igazolást ír elő, a g) pontban előírt igazolásoknak 3 hónapnál fiatalabbnak kell lenniük. 2005 novembere óta – más törvényi előírás alapján – a hatósági igazolásokra rá kell írni az ajánlatkérő nevét és a projekt megnevezését. Az így kiállított hatósági igazolást más közbeszerzési pályázatoknál már nem lehet felhasználni, ellentétben a korábbi pályázatok összeállításával, amikor közjegyzői hitelesítéssel a hatósági igazolások felhasználhatók voltak. Úgy gondoljuk, hogy a hivatkozott két törvény nincs összhangban. Kérdés: várhatók-e az ellentmondás feloldására intézkedések?
448. cikk / 522 A 2/2006. IM rendelet kitöltési utasításának értelmezése
Kérdés: A 2/2006. IM rendeletben lévő nyomtatványok a több részre tehető ajánlat esetén csak egyet engednek bejelölni, a következők szerint: ajánlat tehető egy részre, egy vagy több részre, továbbá valamennyi részre. Kérdésem az, hogy hogyan értelmezendő a kitöltésre vonatkozó utasítás?
449. cikk / 522 Ajánlattevő alkalmasságának vizsgálata
Kérdés: A Kbt. 66. § (1) bekezdésének c) pontja alapján hogyan vizsgálandó az ajánlattevő alkalmassága? Mi a teendő, ha például 5 milliós forgalom volt az előírás az előző évek (például 2004-2005) vonatkozásában összesen, de az ajánlattevő csak 2006-ban alakult? Teljesítenie kell-e ezeket a követelményeket? Ha 2004-2005-ös évek forgalmáról szóló nyilatkozat volt előírva, eleget tehet-e az ajánlattevő úgy a követelményeknek, hogy a 2006. évben teljesíti az előírt forgalmat, mivel csak ebben az évben alakult?
450. cikk / 522 A "lényegesen kedvezőbb ajánlat" értelmezése
Kérdés: Egyszerű eljárásban a rövid ideig fennálló kedvezőbb beszerzési lehetőséggel élő ajánlatkérő "számszakilag" mit tekinthet lényegesen kedvezőbb ajánlatnak, mivel ez a meghatározás eléggé szubjektív?
