Új értelmezések a közbeszerzési törvényben

Kérdés: A közbeszerzési törvény módosítása 2007-től tartalmaz-e új értelmezéseket, és ha igen, melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] A Mód. Kbt. egyes rendelkezései 2007. január 1-jétől léptekéletbe. Az értelmező rendelkezéseket (Kbt. 4. §-a) is érintette a fenti hatályúváltozás. Az idei évtől használatos fogalommeghatározások az alábbiak:– dinamikus beszerzési rendszer az olyan,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.

Kbt. 83. § (5) bekezdésének értelmezése

Kérdés: Hogyan értelmezhető a Kbt. 83. §-ának (5) bekezdése, miszerint "korábbi hiány nem pótolható"? Azt jelenti-e, hogy ugyanazzal a dokumentummal kapcsolatban felléphetnek még másfajta hiányosságok, és ezeket lehet pótolni, vagy ugyanazzal a dokumentummal kapcsolatban semmilyen más hiba nem pótoltatható? Például pótoltathatja-e az ajánlatkérő a közjegyzői hitelesítést, de ha a hiánypótlás keretében benyújtott dokumentum szövegezése – például elírás miatt – rossz, akkor pótoltatható-e ez még egyszer vagy sem?
Részlet a válaszából: […] A kérdés életszerű, hiszen ugyanazzal a dokumentummalkapcsolatban felmerülhet további hiányosság, például a kérdésben is említettelírás. A hiánypótlásra ilyenkor azonban nincs lehetőség, egy adottdokumentummal kapcsolatban hiányosság csak egyszer pótolható, azaz ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 8.

Ajánlattevő információs lehetősége szerződéstervezet értelmezési problémái esetén

Kérdés: A dokumentáció részét képező szerződéstervezet egyes pontjai ellentétesek a kiírással, emellett a tervezet félreérthető rendelkezéseket is tartalmaz. Lehetőség van-e kérdést intézni az ajánlatkérőhöz a szerződéstervezettel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 54. §-ának (1) bekezdése szerint azajánlatkérő – a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében is – dokumentációtköteles készíteni, amely egyebek mellett tartalmazza a részletes szerződésifeltételeket vagy a szerződéstervezetet.Az 56....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 8.

Hirdetményfeladás határidejének értelmezése

Kérdés: Nem biztos, hogy hiányos a hirdetmény. Azonban, ha az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt meghosszabítja, akkor nem az ajánlattételi határidő lejártáig jogosult tulajdonképpen hirdetményt feladni, hanem az előtt két munkanappal? A jogszabály erre vonatkozó szakaszát úgy kell értelmeznem, hogy az mégsem az ajánlatkérőre vonatkozik, hanem akkor ott elveszítek két munkanapot?
Részlet a válaszából: […] A kérdés összetett. Egyrészt érinti az ajánlattételihatáridő meghosszabbítására vonatkozó rendelkezéseket, másrészt a hirdetményekközzétételére vonatkozó szabályokat. A Kbt. 75. §-a szerint az ajánlattételihatáridőt ajánlatkérő – indokolt esetben – egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.

"Más szervezettel" kapcsolatos hiánypótlási lehetőség értelmezése

Kérdés: A Kbt. 83. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek rendelkeznie kell arról, hogy a közbeszerzési eljárásban a hiánypótlás lehetőségét biztosítja-e vagy sem. A Kbt. 83. §-ának (2) bekezdése rendelkezik – amennyiben az ajánlatkérő teljes körű hiánypótlást biztosított – a hiánypótlás feltételeiről, illetve a "hiánypótolható" dokumentumokról. A Kbt. 83. §-ának (7) bekezdése viszont akként szól, hogy az ajánlatkérő a hiánypótlás során – egyebek mellett – a 66. § (2) bekezdés vagy a 67. § (4) bekezdés szerinti "más szervezet" megjelölésével és a rá vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki ajánlatát. Fentiek alapján helyes-e az a jogértelmezés, miszerint a "más szervezet"-tel kapcsolatosan hiánypótlás nem rendelhető el, az ajánlattevő azokat nem pótolhatja még teljes körű hiánypótlás esetén sem?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a következtetés helyes abból a szempontból, hogy azajánlattevő sem más szervezet, sem alvállalkozó bevonásáról nem dönthet ahiánypótlás szakaszában, illetőleg nem cserélheti ki alvállalkozóját az eljárássorán. A legegyszerűbb, amennyiben a felolvasólapon eleve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.

Rendeltetésazonosság értelmezése építési munkák esetén

Kérdés: Egybeszámítás oktatási intézménynél 1,5 millió forint értékű, továbbá bruttó 2,5 millió forintos bekerülési értékű munka (tornatermet 2 tanteremmé alakítanak), plusz van harmadik építési beruházás is bruttó 31 millió forint összegre, ennek tárgya építésiengedély-köteles szárnynak a kialakítása. Mindhárom építési munka az iskolaépületet érinti, így felhasználásuk egymással közvetlenül összefüggőnek tekinthető, azonban a törvény rendeltetése azonos vagy hasonló kitételének értelmezése számunkra nem világos. A kérdés szerinti esetben mi a helyes értelmezés?
Részlet a válaszából: […] Az egybeszámítási szabályt a Kbt. 40. §-a tartalmazza. Arendelkezés utolsó fordulata szerint azokat a munkákat kell egybeszámítani,amelyek – azonos költségvetési évben valósulnak meg, – ugyanazzal az ajánlatevővel lehet rájuk szerződést kötni,és – amelyeknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.

Tájékoztatási kötelezettség korlátjai

Kérdés: Milyen körben adhat az ajánlatkérő az ajánlattevőknek tájékoztatást? Korlátozza-e ezt a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] ...legkésőbb hat nappal kell megadni, tehát azajánlatkérőnek – az eredményes eljárás érdekében – viszonylag rövid határidővelkell értelmezését megadnia. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy azajánlatkérőnek a Kbt. lehetőséget ad arra, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.

Díszletgyártás minősítése

Kérdés: Színházi díszlet gyártása minek minősül? Árubeszerzésnek vagy építési beruházásnak?
Részlet a válaszából: […] ...helyezéséről, akkor a tevékenység árubeszerzésnek minősül.Az építésiberuházás azonban a Kbt. 1. mellékletéhez köti az értelmezést. A közbeszerzésitörvény 25. §-ának (1) bekezdése alapján az építési beruházás olyan visszterhesszerződés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.

Kizárólagos jog értelmezése, igazolásának módja

Kérdés: A Kbt. 4. §-ának 13. pontja határozza meg a kizárólagos jog fogalmát és a kivételeket azokra az esetekre, amikor a kizárólagos jogot nem a fenti pont szerint kell igazolni. Tekintettel arra, hogy a kivételeket abban az esetekben jelöli meg a törvény, amikor a kizárólagosságot a gazdasági élet szereplői határozzák meg. (Kizárólagos importőr kiválasztása.) Úgy vélem, ha a törvényalkotó a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó eljárási rendben eltekint a kizárólagos jogot jogszabállyal vagy közigazgatási határozattal történő igazolástól, akkor az egyszerű közbeszerzési eljárásban sem indokolt egy megvalósíthatatlan feltétel fenntartása; esetünkben hangszer kizárólagos forgalmazója (külföldi gyártó által igazolt kizárólagos kereskedő) mellett egyéb piaci szereplőket is meghívni az eljárásba. A fentiek alapján jól látom-e, hogy az egyszerű közbeszerzési eljárásra vonatkozó, a Kbt. 296. §-ának b) pontja kimaradt az értelmező rendelkezések kivételei közül?
Részlet a válaszából: […] Az általános szabály értelmében a kizárólagos jog nem más,mint jogszabály, illetőleg közigazgatási határozat alapján egy, vagy csakkorlátozott számú szervezet (személy) jogosultsága meghatározott tevékenységfolytatására, illetőleg cselekményre, összhangban az Európai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Eljárás megindításának kötelezettsége a Kbt. 40. § b) pontjának nemteljesülése esetén

Kérdés: Ha a Kbt. 40. §-ának b) pontja nem teljesül (tehát nincs egy beszállító, aki minden terméket kihozna), kell-e eljárást indítanom? Ha egybeszámítom [tehát a b) pont nemteljesülését figyelmen kívül hagyom], akkor az összes árubeszerzés 20 millió forint. Ha termékcsoportokra bontom [mivel a b) pont nem teljesül], egyik termék sem éri el a 8 millió forintot.
Részlet a válaszából: […] ...becsült érték meghatározása kényes pontja a Kbt.-nek,tekintettel arra, hogy a 40. § (2) bekezdésének értelmezése a jogalkotó által amai napig várat magára. Az említett jogszabályhely értelmében a becsült értékkiszámítása során mindazon árubeszerzések,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.
1
43
44
45
53