Találati lista:
261. cikk / 313 Ellentmondásos törvényi szabályozás
Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdése e) és g) pontjának értelmezése a jogalkotóknál és az ajánlatadóknál eltér. A Kbt. fenti jogszabályhelyének e) pontja 1 évnél nem régebbi adóigazolást és VPOP-igazolást ír elő, a g) pontban előírt igazolásoknak 3 hónapnál fiatalabbnak kell lenniük. 2005 novembere óta – más törvényi előírás alapján – a hatósági igazolásokra rá kell írni az ajánlatkérő nevét és a projekt megnevezését. Az így kiállított hatósági igazolást más közbeszerzési pályázatoknál már nem lehet felhasználni, ellentétben a korábbi pályázatok összeállításával, amikor közjegyzői hitelesítéssel a hatósági igazolások felhasználhatók voltak. Úgy gondoljuk, hogy a hivatkozott két törvény nincs összhangban. Kérdés: várhatók-e az ellentmondás feloldására intézkedések?
262. cikk / 313 Egybeszámítási szabály értelmezése
Kérdés: A Kbt. 40. § (2) bekezdésének c) pontjában a mondatban szereplő "illetőleg" vagy-ot vagy és-t jelent?
263. cikk / 313 Árubeszerzés tételeinek meghatározása nyílt eljárásban
Kérdés: Nyílt eljárásban takarító-, tisztító- és fertőtlenítőszerek beszerzésére kell ajánlati felhívást készíteni? A specifikáció megadásában a megnevezés és mennyiség helyett a takarítandó, fertőtlenítendő felület négyzetméterét szeretnék szerepeltetni, és erre várnak ajánlatot. Összegezve kérdésem: árubeszerzés a tárgy; nincs megnevezés, mennyiség, mindenki azt ad, ami az alkalmassági feltételeknél meghatározásra kerül (szennyezettség, naponta, hányszor kell takarítani, fertőtleníteni stb.). Ez nyílt eljárásnál, árubeszerzés esetén meghatározható a fentiek szerint?
264. cikk / 313 Alkalmassági feltételek igazolása az új szabályok szerint
Kérdés: Egy önkormányzat által kiírt, 3 milliárd forintos becsült értékű beszerzésről van szó. Uszoda és élményfürdő PPP konstrukcióban történő megvalósítására és annak 20 éves futamidejű üzemeltetésére irányuló közbeszerzési eljárásban két ajánlat érkezik. "A" ajánlattevő az ajánlatételi határidőt megelőző egy hónapban alakult, 3 millió forintos bejegyzett tőkével rendelkező kft., amellyel szemben a Kbt.-ben szabályozott kizáró okok fennállása nem állapítható meg, és ezt igazolja is. Az ajánlatkérő által kért alkalmassági feltételrendszerre azt nyilatkozza, hogy "én magam alkalmatlan vagyok, de Z Kft. erőforrásaira támaszkodom". Z Kft. minden kizáró okra a Kbt. alapján nyilatkozik, kezességet vállal a szerződés teljesítéséért stb. Az ajánlatkérő beszerzi Z Kft. cégkivonatát, és megállapítja, hogy 15 napja a Bahamákon bejegyzett off-shore társaság, amelyről nem állapítható meg, hogy honnan van 3 milliárd forint összegű tőkéje, kik állnak mögötte, honnan ered ez a pénz, ha egyáltalán rendelkezésre áll stb. "B" ajánlattevővel szemben a kizáró okok nem állnak fenn, ezt megfelelően igazolja, minden, az ajánlatkérő által előírt rendkívül szigorú alkalmassági feltételt a Kbt.-ben előírt módon igazol. "A" ajánlattevő ajánlata azonban a bírálati szempontok alapján 1 százalékkal kedvezőbb. Biztosít-e a Kbt. törvényes lehetőséget arra, hogy az önkormányzat – szándéka ellenére – részt vegyen az "A" ajánlattevő által megvalósítani kívánt pénzmosásban?
265. cikk / 313 Igazolási mód értelmezése
Kérdés: Hogyan értelmezendő a "közjegyző által hitelesített" nyilatkozatigazolási mód a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdésében foglalt kizáró okok vonatkozásában? A közjegyző aláírási címpéldányt hitelesít, vagy egy bemutatott cégvezetői nyilatkozatot? Erre a célra külön aláírási címpéldányt, illetve aláírást kell készíteni, vagy lehetséges az általános aláírási címpéldány felhasználása is?
266. cikk / 313 APEH-igazolás gyakorisága az új jogszabályok függvényében
Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének e) pontja alapján a pályázónak igazolást kell benyújtani az APEH-igazgatóságtól arról, hogy nincs egy évnél régebben lejárt adótartozása. Az adóhatóság az új adóigazolásoknál közli azt, hogy az adóigazolás melyik konkrét projektnél használható fel. Az adóigazolás fentiek szerinti kiállítása a Ket., valamint a 2005. évi LXXXIII. törvényben leírtakra való hivatkozással történik. Ez azt jelenti, hogy minden egyes pályázathoz külön kell adóigazolást kérni. Ha igen, akkor megítélésünk szerint a hivatkozott törvények és a közbeszerzési törvény között ellentmondás van.
267. cikk / 313 Összevonási szabály alkalmazása tanácsadóknál
Kérdés: Központi költségvetési szervek esetében kivétel a tanácsadói tevékenység. Ebben az esetben magánszemély és cég megbízása kivétel? Milyen összevonási szabály alkalmazható a tanácsadók esetében?
268. cikk / 313 Tanári óradíjak egybeszámítása
Kérdés: A közbeszerzés egybeszámítási szabályai hogyan vonatkoznak az oktatási intézmények tanári óradíjára (megbízási szerződés, szolgáltatási szerződés)?
269. cikk / 313 Korábbi igazolások felhasználhatósága a felhívás feltételeinek megváltozása esetén
Kérdés: Ha nem érkezett be három ajánlat, akkor a második felhívás során felhasználhatók-e a korábbi ajánlatban benyújtott igazolások, ha egyébként nincs lehetőség a korábbi ajánlat fenntartására, mert megváltoztak a felhívás feltételei?
270. cikk / 313 Egybeszámítás a Kbt. keretein kívül
Kérdés: Alapvető probléma számunkra, hogy mely esetekben lehet az értékhatár megállapításához szükséges egybeszámítási kötelezettséget alkalmazni (a törvényben meghatározott hármas szabályon kívül, illetve részletezve azt)?
