311 cikk rendezése:
261. cikk / 311 Árubeszerzés tételeinek meghatározása nyílt eljárásban
Kérdés: Nyílt eljárásban takarító-, tisztító- és fertőtlenítőszerek beszerzésére kell ajánlati felhívást készíteni? A specifikáció megadásában a megnevezés és mennyiség helyett a takarítandó, fertőtlenítendő felület négyzetméterét szeretnék szerepeltetni, és erre várnak ajánlatot. Összegezve kérdésem: árubeszerzés a tárgy; nincs megnevezés, mennyiség, mindenki azt ad, ami az alkalmassági feltételeknél meghatározásra kerül (szennyezettség, naponta, hányszor kell takarítani, fertőtleníteni stb.). Ez nyílt eljárásnál, árubeszerzés esetén meghatározható a fentiek szerint?
262. cikk / 311 Alkalmassági feltételek igazolása az új szabályok szerint
Kérdés: Egy önkormányzat által kiírt, 3 milliárd forintos becsült értékű beszerzésről van szó. Uszoda és élményfürdő PPP konstrukcióban történő megvalósítására és annak 20 éves futamidejű üzemeltetésére irányuló közbeszerzési eljárásban két ajánlat érkezik. "A" ajánlattevő az ajánlatételi határidőt megelőző egy hónapban alakult, 3 millió forintos bejegyzett tőkével rendelkező kft., amellyel szemben a Kbt.-ben szabályozott kizáró okok fennállása nem állapítható meg, és ezt igazolja is. Az ajánlatkérő által kért alkalmassági feltételrendszerre azt nyilatkozza, hogy "én magam alkalmatlan vagyok, de Z Kft. erőforrásaira támaszkodom". Z Kft. minden kizáró okra a Kbt. alapján nyilatkozik, kezességet vállal a szerződés teljesítéséért stb. Az ajánlatkérő beszerzi Z Kft. cégkivonatát, és megállapítja, hogy 15 napja a Bahamákon bejegyzett off-shore társaság, amelyről nem állapítható meg, hogy honnan van 3 milliárd forint összegű tőkéje, kik állnak mögötte, honnan ered ez a pénz, ha egyáltalán rendelkezésre áll stb. "B" ajánlattevővel szemben a kizáró okok nem állnak fenn, ezt megfelelően igazolja, minden, az ajánlatkérő által előírt rendkívül szigorú alkalmassági feltételt a Kbt.-ben előírt módon igazol. "A" ajánlattevő ajánlata azonban a bírálati szempontok alapján 1 százalékkal kedvezőbb. Biztosít-e a Kbt. törvényes lehetőséget arra, hogy az önkormányzat – szándéka ellenére – részt vegyen az "A" ajánlattevő által megvalósítani kívánt pénzmosásban?
263. cikk / 311 Igazolási mód értelmezése
Kérdés: Hogyan értelmezendő a "közjegyző által hitelesített" nyilatkozatigazolási mód a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdésében foglalt kizáró okok vonatkozásában? A közjegyző aláírási címpéldányt hitelesít, vagy egy bemutatott cégvezetői nyilatkozatot? Erre a célra külön aláírási címpéldányt, illetve aláírást kell készíteni, vagy lehetséges az általános aláírási címpéldány felhasználása is?
264. cikk / 311 APEH-igazolás gyakorisága az új jogszabályok függvényében
Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének e) pontja alapján a pályázónak igazolást kell benyújtani az APEH-igazgatóságtól arról, hogy nincs egy évnél régebben lejárt adótartozása. Az adóhatóság az új adóigazolásoknál közli azt, hogy az adóigazolás melyik konkrét projektnél használható fel. Az adóigazolás fentiek szerinti kiállítása a Ket., valamint a 2005. évi LXXXIII. törvényben leírtakra való hivatkozással történik. Ez azt jelenti, hogy minden egyes pályázathoz külön kell adóigazolást kérni. Ha igen, akkor megítélésünk szerint a hivatkozott törvények és a közbeszerzési törvény között ellentmondás van.
265. cikk / 311 Összevonási szabály alkalmazása tanácsadóknál
Kérdés: Központi költségvetési szervek esetében kivétel a tanácsadói tevékenység. Ebben az esetben magánszemély és cég megbízása kivétel? Milyen összevonási szabály alkalmazható a tanácsadók esetében?
266. cikk / 311 Tanári óradíjak egybeszámítása
Kérdés: A közbeszerzés egybeszámítási szabályai hogyan vonatkoznak az oktatási intézmények tanári óradíjára (megbízási szerződés, szolgáltatási szerződés)?
267. cikk / 311 Korábbi igazolások felhasználhatósága a felhívás feltételeinek megváltozása esetén
Kérdés: Ha nem érkezett be három ajánlat, akkor a második felhívás során felhasználhatók-e a korábbi ajánlatban benyújtott igazolások, ha egyébként nincs lehetőség a korábbi ajánlat fenntartására, mert megváltoztak a felhívás feltételei?
268. cikk / 311 Egybeszámítás a Kbt. keretein kívül
Kérdés: Alapvető probléma számunkra, hogy mely esetekben lehet az értékhatár megállapításához szükséges egybeszámítási kötelezettséget alkalmazni (a törvényben meghatározott hármas szabályon kívül, illetve részletezve azt)?
269. cikk / 311 Tervezési feladatok összeszámítása
Kérdés: Problémánk az összeszámítással kapcsolatos a következők szerint: ha felmerül egy ötlet bizonyos építmény megvalósítására, és például 2005-ben "tanulmánytervet" készíttet az önkormányzat (ennek ellenértéke 1,8 M Ft), akkor a további tervezési feladatok – így elvi építési engedély terv, építési engedélyezési terv, kiviteli terv – öszszeszámítandók? Például, ha ez utóbbiak átcsúsznak 2006-ra? Ha előre nem tudjuk, hogy a "tanulmányterv" tovább folytatódik-e, akkor milyen eljárási rendet kell követni? Tervezések esetén a tervező (például a tanulmányterv elkészítője) szerzői joga mennyiben alapozza meg a tárgyalásos eljárást a további tervezésekre? És ha esetleg szerződésben teljes körű felhasználási jogot adott az ajánlatkérőnek, úgy a további nyílt eljárás során milyen "beleszólási/egyeztetési" jogot kell részére biztosítani?
270. cikk / 311 Értékhatárok változása a közszolgáltatók tekintetében, nemzeti rezsimben
Kérdés: A közszolgáltatók esetében a nemzeti rezsimben az értékhatárokat – tudomásunk szerint – nem emelik. Mi ennek az indoka?
