Egybeszámítási szabály értelmezése

Kérdés: A Kbt. 40. § (2) bekezdésének c) pontjában a mondatban szereplő "illetőleg" vagy-ot vagy és-t jelent?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...–, és– beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni,továbbá– rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásukegymással közvetlenül összefügg.Tehát, ha azonos vagy hasonló és felhasználásuk egymássalösszefügg, akkor...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. április 10.
Kapcsolódó címke:

Árubeszerzés tételeinek meghatározása nyílt eljárásban

Kérdés: Nyílt eljárásban takarító-, tisztító- és fertőtlenítőszerek beszerzésére kell ajánlati felhívást készíteni? A specifikáció megadásában a megnevezés és mennyiség helyett a takarítandó, fertőtlenítendő felület négyzetméterét szeretnék szerepeltetni, és erre várnak ajánlatot. Összegezve kérdésem: árubeszerzés a tárgy; nincs megnevezés, mennyiség, mindenki azt ad, ami az alkalmassági feltételeknél meghatározásra kerül (szennyezettség, naponta, hányszor kell takarítani, fertőtleníteni stb.). Ez nyílt eljárásnál, árubeszerzés esetén meghatározható a fentiek szerint?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hivatkozhat a teljesítés szakaszában azajánlattevő arra, hogy a vártnál szennyezettebb volt a felület, és ezért voltmagasabb a felhasználás, melyet ki kell fizetni. Összességében tehát kisebb részben közbeszerzési nehézséget,nagyobb részben a teljesítés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. április 10.
Kapcsolódó címkék:  

Alkalmassági feltételek igazolása az új szabályok szerint

Kérdés: Egy önkormányzat által kiírt, 3 milliárd forintos becsült értékű beszerzésről van szó. Uszoda és élményfürdő PPP konstrukcióban történő megvalósítására és annak 20 éves futamidejű üzemeltetésére irányuló közbeszerzési eljárásban két ajánlat érkezik. "A" ajánlattevő az ajánlatételi határidőt megelőző egy hónapban alakult, 3 millió forintos bejegyzett tőkével rendelkező kft., amellyel szemben a Kbt.-ben szabályozott kizáró okok fennállása nem állapítható meg, és ezt igazolja is. Az ajánlatkérő által kért alkalmassági feltételrendszerre azt nyilatkozza, hogy "én magam alkalmatlan vagyok, de Z Kft. erőforrásaira támaszkodom". Z Kft. minden kizáró okra a Kbt. alapján nyilatkozik, kezességet vállal a szerződés teljesítéséért stb. Az ajánlatkérő beszerzi Z Kft. cégkivonatát, és megállapítja, hogy 15 napja a Bahamákon bejegyzett off-shore társaság, amelyről nem állapítható meg, hogy honnan van 3 milliárd forint összegű tőkéje, kik állnak mögötte, honnan ered ez a pénz, ha egyáltalán rendelkezésre áll stb. "B" ajánlattevővel szemben a kizáró okok nem állnak fenn, ezt megfelelően igazolja, minden, az ajánlatkérő által előírt rendkívül szigorú alkalmassági feltételt a Kbt.-ben előírt módon igazol. "A" ajánlattevő ajánlata azonban a bírálati szempontok alapján 1 százalékkal kedvezőbb. Biztosít-e a Kbt. törvényes lehetőséget arra, hogy az önkormányzat – szándéka ellenére – részt vegyen az "A" ajánlattevő által megvalósítani kívánt pénzmosásban?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...§ (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozást köteles igazolni – közjegyzőáltal hitelesített nyilatkozattal.A külső erőforrás felhasználása tehát feltételezi a külsőerőforrást nyújtó cégnek a kizáró okok egy részével kapcsolatos"feddhetetlenségét"....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. március 20.
Kapcsolódó címkék:    

Igazolási mód értelmezése

Kérdés: Hogyan értelmezendő a "közjegyző által hitelesített" nyilatkozatigazolási mód a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdésében foglalt kizáró okok vonatkozásában? A közjegyző aláírási címpéldányt hitelesít, vagy egy bemutatott cégvezetői nyilatkozatot? Erre a célra külön aláírási címpéldányt, illetve aláírást kell készíteni, vagy lehetséges az általános aláírási címpéldány felhasználása is?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 60. § (1) bekezdésének – jelenleg hatályos – a)-h)pontjai szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki– végelszámolás alatt áll, vagy az ellene indítottcsődeljárás vagy felszámolási eljárás folyamatban van, illetőleg ha azajánlattevő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. március 20.
Kapcsolódó címkék:  

APEH-igazolás gyakorisága az új jogszabályok függvényében

Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének e) pontja alapján a pályázónak igazolást kell benyújtani az APEH-igazgatóságtól arról, hogy nincs egy évnél régebben lejárt adótartozása. Az adóhatóság az új adóigazolásoknál közli azt, hogy az adóigazolás melyik konkrét projektnél használható fel. Az adóigazolás fentiek szerinti kiállítása a Ket., valamint a 2005. évi LXXXIII. törvényben leírtakra való hivatkozással történik. Ez azt jelenti, hogy minden egyes pályázathoz külön kell adóigazolást kérni. Ha igen, akkor megítélésünk szerint a hivatkozott törvények és a közbeszerzési törvény között ellentmondás van.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...között.Ennek alapján, az APEH, ill. a VPOP által kiállítottigazolásban elegendő azt feltüntetni, hogy "közbeszerzési eljárásban valófelhasználás céljára" kérték és arra adták ki. Miután a Kbt. 20. §-ának (3)bekezdése szerint eredetiben vagy másolatban...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. február 27.
Kapcsolódó címkék:  

Összevonási szabály alkalmazása tanácsadóknál

Kérdés: Központi költségvetési szervek esetében kivétel a tanácsadói tevékenység. Ebben az esetben magánszemély és cég megbízása kivétel? Milyen összevonási szabály alkalmazható a tanácsadók esetében?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az alábbiak szerint: – egy költségvetési év, – azonos ajánlattevő, továbbá – azonos vagy hasonló rendeltetés vagy a felhasználásösszefüggése. Mindhárom feltételnek teljesülnie kell az összeszámításhoz,azaz csak azoknak a tanácsadói szerződéseknek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. február 27.
Kapcsolódó címkék:  

Tanári óradíjak egybeszámítása

Kérdés: A közbeszerzés egybeszámítási szabályai hogyan vonatkoznak az oktatási intézmények tanári óradíjára (megbízási szerződés, szolgáltatási szerződés)?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...feltétele van, amelyek a következők: – egy költségvetési év, – azonos ajánlattevő, – azonos vagy hasonló rendeltetés, illetve a felhasználásösszefüggése.Azt gondolom, hogy az összeszámítást ésszerűen kellmegközelíteni, azaz nyilvánvalóan félrevisz az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. február 27.
Kapcsolódó címke:

Korábbi igazolások felhasználhatósága a felhívás feltételeinek megváltozása esetén

Kérdés: Ha nem érkezett be három ajánlat, akkor a második felhívás során felhasználhatók-e a korábbi ajánlatban benyújtott igazolások, ha egyébként nincs lehetőség a korábbi ajánlat fenntartására, mert megváltoztak a felhívás feltételei?
Részlet az állásfoglalásából: […] Itt is irányadó a jelen számban már egy másik kérdésre adottválaszunknak az a része, amely szerint a közbeszerzési törvény módosításaeredményeként egyszerűsödött az ún. "három ajánlattevős" modell. Az említettjogszabályhely (1) bekezdése szerint ha nem nyújtott be...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. február 6.
Kapcsolódó címkék:  

Egybeszámítás a Kbt. keretein kívül

Kérdés: Alapvető probléma számunkra, hogy mely esetekben lehet az értékhatár megállapításához szükséges egybeszámítási kötelezettséget alkalmazni (a törvényben meghatározott hármas szabályon kívül, illetve részletezve azt)?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kivételével], és– beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni,továbbá– rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásukegymással közvetlenül összefügg.Ha a fenti, (2) bekezdés alapján több – egyenként aközösségi értékhatárt el...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. január 16.
Kapcsolódó címkék:  

Tervezési feladatok összeszámítása

Kérdés: Problémánk az összeszámítással kapcsolatos a következők szerint: ha felmerül egy ötlet bizonyos építmény megvalósítására, és például 2005-ben "tanulmánytervet" készíttet az önkormányzat (ennek ellenértéke 1,8 M Ft), akkor a további tervezési feladatok – így elvi építési engedély terv, építési engedélyezési terv, kiviteli terv – öszszeszámítandók? Például, ha ez utóbbiak átcsúsznak 2006-ra? Ha előre nem tudjuk, hogy a "tanulmányterv" tovább folytatódik-e, akkor milyen eljárási rendet kell követni? Tervezések esetén a tervező (például a tanulmányterv elkészítője) szerzői joga mennyiben alapozza meg a tárgyalásos eljárást a további tervezésekre? És ha esetleg szerződésben teljes körű felhasználási jogot adott az ajánlatkérőnek, úgy a további nyílt eljárás során milyen "beleszólási/egyeztetési" jogot kell részére biztosítani?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...úgyösszeférhetetlen a tanulmányterv készítőjének ajánlattevőként, vagy annakalvállalkozójaként történő megjelenése. Ha viszont a felhasználási jog nem a tanulmánytervkészítőjéé, úgy esetünkben nem egyértelmű, milyen "beleszólási/egyeztetési"jogot...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. december 27.
1
…
27
28
29
…
33