311 cikk rendezése:
281. cikk / 311 Egybeszámítás intézmény és alintézményeinek beszerzése esetén
Kérdés: Az egybeszámítási kötelezettség vonatkozik-e arra az esetre, ha egy intézménynek hat különböző helyen nem önállóan gazdálkodó (nem jogi személy) alintézménye van – alkotóház, amelynek azonban önálló vezetője, beszerzése, működése van? Az élelmiszer térítéses (beutalási díj), de csak azok vehetik igénybe, akik beutaltak (tehát nem koncesszió): ez a tétel is része-e a közbeszerzésnek?
282. cikk / 311 Egybeszámítás különböző helyeken végzett építési munka esetén
Kérdés: Ha ajánlatkérőnek több azonos típusú munkát kell közbeszerzési eljárásban kiírnia (például tetőkarbantartás), de az épületek nem egy helységben, hanem különböző helyeken találhatóak (Budapest-Debrecen-Győr), akkor is egybe kell számítani az értékeket, vagy erre mondható az, hogy felhasználásuk nem függ össze?
283. cikk / 311 Egybeszámítás "karba helyezési" munkák esetén
Kérdés: Önkormányzati tulajdonú vagyonkezelő részvénytársaság feladata a kezelésében lévő lakásállományban megüresedő lakások karba helyezése. A karba helyezési munkákat vállalkozásokkal végezteti el. Előre nem tervezhető, hogy évente hány lakás üresedik meg, és azokban milyen volumenű építési feladatot kell elvégezni. A karba helyezési munkákat az ismételt használatba adás érdekében soron kívül el kell végezni. Ez a karba helyezési feladat évente kb. 50 lakást érint és kb. 60 millió forint kifizetéssel jár. A Kbt. mely fejezete szerint kell a részvénytársaságnak eljárnia?
284. cikk / 311 Számítási szabály külön ágazatokhoz tartozó anyagoknál
Kérdés: Ha a társaság vízi közszolgáltatást, víz- és csatornaszolgáltatást is végez, különös szabály vonatkozik rá. Lehet-e külön, vagy egybe kell számítani a víz- és csatornaágazathoz tartozó, köthető anyagokat (például csövek, felszerelések), amelyek mindkettőhöz használhatóak, még akkor is, ha szakmailag más típusú csövekről van szó? (A szakmai szövetség a külön-külön számítást támogatja.)
285. cikk / 311 Csoportosítási rend értékhatár megállapításánál
Kérdés: Egyszerű közbeszerzés árubeszerzése esetén 2 millió forint feletti éves időszakot tekintve árajánlatokat kell bekérni a Kbt. 299. §-ának (1) bekezdése szerint. Kérdés, ápoló-gondozó otthonoknak milyen csoportosítás szerint kell a 2 millió forintos értékhatárt értelmezni azonkívül, hogy egy beszállítótól beszerzett termékekről van szó (például: pékáru, hús, zöldség, gyógyszer stb.)? Hol találjuk meg az erre vonatkozó jogszabályi előírásokat?
286. cikk / 311 Autóbeszerzés beszámítással
Kérdés: Önkormányzat személygépkocsi vásárlására készül. A márkakereskedő a hat évvel ezelőtt vásárolt személygépkocsit beszámítja, így az értékesítési szerződés, illetve a számla összege nem haladja meg a nettó kétmillió forintot. Ilyen esetben kötelező-e közbeszerzési eljárást lefolytatni?
287. cikk / 311 Korábbi tervdokumentáció felhasználása
Kérdés: Alanyi jogon közbeszerzésre kötelezett ajánlatkérő a tulajdonában lévő építési telekre lakóépületet kíván építeni. Korábban erre a telekre már készült építési tervdokumentáció. Az ajánlatkérő ezt a dokumentációt akarja megvásárolni. Kell-e közbeszerzési eljárást lefolyatnia? Ha igen, milyen eljárásfajtát kell alkalmaznia, tekintettel arra, hogy az értékhatár a nemzeti értéket meghaladja. Lehet-e hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos az eljárás típusa?
288. cikk / 311 Üzemeltető mint pályázó a közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Állami támogatás felhasználásával megvalósuló Önkormányzati beruházásnál a kivitelezést elvégezheti-e közvetlen megbízás alapján az egyébként üzemeltetéssel is megbízott önálló gazdálkodású önkormányzati intézmény, vagy közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, ami kizárja az üzemeltetőt a pályázati lehetőségből?
289. cikk / 311 Értékhatár kiszámítása élelmiszer beszerzésénél
Kérdés: Egy intézményi konyha élelmiszer-beszerzésének közbeszerzéses eljárás értékhatárát a Kbt. 40. §-a alapján kell elvégezni (kiszámolni): – az a) pont szerint egyévi (12 hónap) beszerzést gyűjtünk ki árucsoportonként. Ennek az élelmiszer-mennyiségnek az összértéke határozza meg a "becsült értéket" és ez dönti el, hogy milyen értékhatárú eljárást kell benyújtatni (egyszerű, nemzeti, közösségi); – a b) pont szerint ez annyiban módosul, hogy ha nincs a beszerzési piacon olyan szállító, aki egyben tudja mindezt szállítani, akkor a sütőipari terméket, tejet és tejterméket, húst és húskészítményt, zöldség-gyümölcsöt külön-külön összegzem, és így állapítom meg az eljárás értékhatárát és fajtáját. – a c) pont szerint azt kell figyelembe vennem, hogy bár rendeltetésük azonos, a főzéshez használt alapanyagok, de felhasználásuk, csak a tej és tejtermék függ össze bizonyos értelemben a hús és húskészítménnyel. A többi felhasználása nem függ össze. Jól értelmezzük-e a Kbt. kérdésben szereplő rendelkezéseit?
290. cikk / 311 Rendvédelmi, katonai célú beszerzések értéke
Kérdés: Hogyan kell meghatározni a beszerzés értékét a rendvédelmi célú beszerzések esetén?
