"Elmaradt tételek" kezelése

Kérdés: Van-e különbség a megkezdett, de be nem fejezett "elmaradt tételek" elismerhetősége és a teljesen elmaradt tételek között? A megkezdett, de be nem fejezett tételeket, ha nem módosítjuk a műszaki változás miatt a szerződésünket, a pályázat ellenőrzése során a pályázati ellenőrző szerv keresni és követelni fogja rajtunk, a be nem építésük esetén pályázati pénzt fog velünk visszafizettetni. A vállalkozó azt mondja, hogy átalánydíjas szerződés esetében az elmaradt tételekkel sem szabad foglalkoznunk, és ezt nem vonhatjuk le tőle a vállalkozói díjból. Jól gondoljuk-e, hogy az elmaradt tételeket le kell vonni az átalánydíjas szerződés vállalkozói díjából, akár teljesen elmaradt tételről vagy akár megkezdett, de be nem fejezett tételről van szó? Szerződésmódosítást kívánunk kezdeményezni a műszaki változások miatt, a költségvetés megvalósíthatósága érdekében. Véleményünk szerint az elmaradt tételekkel szemben a pótmunka állítható szembe. A vállalkozó viszont az elmaradt tételekkel szemben a többletmunka tételeit szeretné kompenzálni. A felek a többletmunkát eleve kizárták a szerződésben. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...tételeknek abból a szempontból van jelentőségük, hogy van-e egyáltalán lehetőség a szerződés módosítására. Amennyiben már kötbéralapul szolgál az elmaradt tétel, és emiatt késedelembe esett a vállalkozó, abban az esetben már nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Kötbérszámítási alap

Kérdés: A kötbér a bruttó vagy a nettó beszerzési érték után számítandó? Jogszerű-e az a kiírás, ahol a kötbér a bruttó beszerzési ár meghatározott százaléka, holott a közbeszerzés értéke nettó érték?
Részlet a válaszából: […] A kötbérre vonatkozó rendelkezéseket a Ptk. tartalmazza azalábbiak szerint.A Polgári Törvénykönyv 246. §-ának (1) bekezdése szerint akötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra azesetre, ha olyan okból, amelyért felelős, nem vagy nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Kötbérmérték meghatározása kötbéralap megjelölése nélkül

Kérdés: Az ajánlatkérő meghatározta a kötbér mértékét, azt azonban nem, hogy a mértéket mihez viszonyítja, azaz mi a kötbéralap. Ez így jogszerű? Hogyan orvosolható a hiány?
Részlet a válaszából: […] ...esetén(késedelem, hibás teljesítés vagy meghiúsulás), milyen kötbért kíván alkalmazni.A részletes kötbérezési feltételeket, tehát a kötbéralapját, mértékét, a kimentés lehetőségeit stb. a szerződéstervezetben kellmegadnia. Abban az esetben, ha sem a felhívás, sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Magatartásfajtánként eltérő kötbér meghatározása kiírásban

Kérdés: Meghatározható-e úgy a meghiúsulási kötbér, hogy nemteljesítés esetén a termékmennyiség meghatározott százaléka, a vállalkozó elállása esetén azonban meghatározott összeg? Mi ennek az értelme?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. nemakadályozza meg a meghiúsulási kötbér ilyetén alkalmazását, mértékének azonbannem szabad túlzónak lennie.A Ptk. 246. § és 247. §-ai egyébként az alábbirendelkezéseket tartalmazzák a kötbér tekintetében:– a kötelezett meghatározott pénzösszeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Kötbérmérték, kötbéralap

Kérdés: Tapasztalatuk szerint a gyakorlatban mi a késedelmi és a meghiúsulási kötbér általános mértéke? Kötbéralap-e az áfa? Az egyik kiírás szerint nemteljesítés esetén a meghiúsulási kötbér mértéke az aktuálisan megrendelt mennyiség bruttó vállalkozási díjának 30 százaléka. Nem túlzott ez?
Részlet a válaszából: […] ...nemteljesítésesetén esetlegesen fellépő kárt, többletköltséget kell figyelembe vennie,hiszen ez a kötbér a teljesítés helyébe lép. A kötbéralap meghatározása tekintetében egyértelmű, hogy azáfa adójogilag és számvitelileg nem bevétel a vállalkozó részéről,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.