Szerződésmódosítás az új Kbt. szerint

Kérdés: A Kbt. 141. §-ának (2), (4), (6) bekezdései határozzák meg, hogy a szerződés mikor módosítható újabb eljárás lefolytatása nélkül. A bekezdések és/vagy kapcsolata nem világos. Jól értelmezzük-e, hogy ha a módosítás megfelel a (2) bekezdésnek, akkor a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? Ez azért lenne furcsa, mert akkor 10 százalékon, illetve 15 százalékon belül bármikor módosítható a szerződés, még a gazdasági egyensúlyt sem kell vizsgálni. Vagy a határidő is bármikor, bármennyivel módosítható? A (4) bekezdést a (2) "mellett" mikor kell vizsgálni, hiszen a törvény azt írja, hogy a (2) bekezdés vizsgálata mellett a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? A (6) bekezdésnek megfelelő nem lényeges módosítás esetén kell-e vizsgálni a (2) és (4) bekezdést? Egy határidő-módosítás (nem volt elbírálási szempont, nem jelentős, tehát nem áll fenn, hogy más ajánlattevők is részt vettek volna) minek minősül?
Részlet a válaszából: […] Igen, a kérdező jól értelmezi, hogy ha a Kbt. 141. § (2) bekezdésének feltételei fennállnak, akkor a (4) és a (6) bekezdés feltételeit nem kell vizsgálni.A Kbt. 141. §-ának (1) bekezdése értelmében ezen alcím rendelkezéseit alkalmazni kell a szerződés felek – vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Jogosultság szerződésmódosítás aláírására

Kérdés: A szerződésmódosítást csak az eredeti szerződést aláíró személy írhatja alá, vagy olyan más személy (személyek) is, aki(k) cégjegyzésre jogosult(ak)? Az ajánlatkérő ezt megtiltotta, de az eredeti aláíró már nem dolgozik nálunk. Jogszerű a tiltás?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint nem jogszerű. Az ajánlatkérő nem jogosult ugyanis arra, hogy az ajánlattevő "belügyeibe" beleszóljon, márpedig az a kérdés, hogy az ajánlattevő nevében ki rendelkezik cégjegyzési jogosultsággal, és ki írhat alá szerződést, határozottan az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Eljárás nagyarányú mennyiségi eltérés esetén

Kérdés: Mit lehet tenni, ha a kiírásban szereplő mennyiséghez képest másfélszeresével többet kér az ajánlatkérő, de a szerződés nem tartalmazza, hogy a díjban/árban benne van például 15 százalékos mértékű eltérés? Ha lehetőség van a Kbt. szerint a szerződés módosítására, akkor csak a mennyiséggel kapcsolatos költséggel vagy az arányos nyereségtartalommal is növelhető a vállalkozói díj?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 303. §-a pontosan meghatározza a szerződésmódosításának feltételeit. A mennyiségi kiterjesztést, azaz az eredeti 15százalékos mennyiség növelését is csak az alábbi feltétel szerint teheti meg azajánlatkérő:"A felek csak akkor módosíthatják a szerződésnek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.
1
2
3