Szerződésmódosítással kapcsolatos értelmezések

Kérdés: A közbeszerzési törvény 303. §-ával kapcsolatosan felmerülő szerződésmódosításhoz kapcsolódóan rengeteg kérdés merült fel a gyakorlat során, különösen a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2006. szeptember 13. napján kiadott tájékoztatója alapján. Az első kérdésem az, hogy a módosítás során mi értelmezhető lényeges, jogos érdeksérelemnek? Azon túl, hogy ez igen szubjektív, eszmei érdeksérelem vagy a beszerzés értékéhez képest – esetleg százalékos arányban – meghatározható sérelemről is szó lehet? Van-e erre gyakorlat? A másik kérdés a témához kapcsolódva az, ha fennállnak a Kbt. 303. §-ában felsorolt konjunktív feltételek, akkor a módosítást csak a közbeszerzési értékhatár alatt lehet alkalmazni (8, illetve 15 millió forint)? Az értékhatár felett már más vonatkozó eljárást kell lefolytatni? Esetlegesen elképzelhető az értékhatárt meghaladó összegű szerződésmódosítás is? (A szabályozás nem mondja ezt ki egyértelműen, még ha az alapelvekből ez következik is.)
Részlet a válaszából: […] ...oly módon, hogy abból a szerződés módosításának jogszerűségemegállapítható legyen. Az olyan, általánosság szintjén megfogalmazottindokolások, mint például a műszaki szükségességből felmerült pótmunka, vagy azajánlattevő érdekkörében felmerült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Szerződésmódosítási okok

Kérdés: A szerződések módosításának korlátozása vonatkozik-e a közbeszerzés szempontjából irreleváns, kisebb jelentőségű szerződésmódosításokra is?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzés szempontjából irreleváns, kisebb jelentőségű tartalmi elemekre irányulna.Lényegében a fentieket erősítik meg a törvényi indokolásban foglaltak is. Az indokolás a szerződések módosítása kapcsán rávilágít arra is, hogy a Kbt. a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.