In-house jogalapok vizsgálata

Kérdés: Önkormányzat köthet-e szerződést közbeszerzés lebonyolítása nélkül kivitelezésre a 100 százalékban tulajdonában lévő nonprofit kft.-jével, ha a szervezet megfelel a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) pontjának? Mit kell vizsgálni a Kbt. fenti paragrafusán kívül annak eldöntésére, hogy a szerződés minősülhet-e "in-house" beszerzésnek? Alkalmasságot például kell-e vizsgálni? Jelenleg a munka elvégzéséhez nem adottak sem a személyi, sem a műszaki feltételek, viszont a cég tevékenységében benne van az útépítés. Alvállalkozót vehet-e igénybe az ajánlattevő/kivitelező ilyen esetben? Ha mégsem lehet közvetlenül szerződést kötni, és közbeszerzési eljárást írnak ki, lehet-e az önkormányzat saját cége ajánlattevő vagy alvállalkozó? (EU-s forrás nincs a projektben.)
Részlet a válaszából: […] Az ún. in-house jogalapokat a Kbt. 9. § (1) bekezdésének h), i) és j) pontjai tartalmazzák. A három jogalap közül, tekintettel arra, hogy az önkormányzat saját tulajdonú cégéről van szó a kérdés alapján, a megfelelő jogalap a 9. § (1) bekezdés h) pontja....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Kkv-nak nem minősülő konzorciumi partner bevonása a Kbt. 122. §-ának (7) bekezdése szerinti eljárásba

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a kiválasztott három kkv mellett az egyik egy nem kkv konzorciumi partnert is bevonjon, mondván, hogy alvállalkozóból lett közös ajánlattevőről van csupán szó?
Részlet a válaszából: […] ...mást ne vonjon be közös ajánlattevőként, azaz ne tágítsa a teljesítő felekre vonatkozó lehetőségeket ajánlattevői pozícióban.Alvállalkozó bevonására természetesen az elmondottaktól függetlenül is lehetőség van. Például a D. 214/2012. számú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.