Ár nélküli vagy nulla értékű ajánlat kezelése

Kérdés: Ha az ajánlattevő nem ad meg árat, vagy nulla árat ad meg, nem kerül-e előnybe? Hiszen az az ajánlattevő valamennyi beadott ajánlatban szereplő árat lát, de az ő ára vélhetően csak az ajánlatból derül ki.
Részlet a válaszából: […] ...fogja befolyásolni a közbeszerzési szerződés megfelelő teljesítését.Az ajánlatkérőnek ebben az esetben is ellenőriznie kell a megadott információkat, és csak abban az esetben érvénytelenítheti az ajánlatot, ha a közölt bizonyítékok nem indokolják kielégítően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Indokoláskérés kirívóan alacsony árra elektronikus árlejtés esetén

Kérdés: A Kbt. 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti nyílt eljárást folytatunk elektronikus árlejtéssel. Az egyik ajánlat több mint 20 százalékkal eltér a becsült érték összegétől, de a többi ajánlathoz képest is alacsonyabb árakat tartalmaz. Ilyen esetben, hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő? Az árlejtés előtt indokolást kér be, tekintettel arra, hogy csak az érvényes ajánlatot tevők vehetnek részt az árlejtésen, avagy az árlejtés után kéri be az indokolást? Esetleg előtte és utána is indokolást kér be? Amennyiben árlejtés előtt is rá kell kérdezni, az indokolás kérésénél egyúttal közölni kellene a becsült értéket és a rendelkezésre álló anyagi fedezetet is minden ajánlattevővel – ellentétben a kormányrendelet szövegével, mely szerint csak az árlejtés után kell ezeket ismertetni?
Részlet a válaszából: […] ...1-jétől bekerült a 257/2007. kormányrendeletbe az a kisegítő szabály, mely egyértelművé teszi, hogy csak az árlejtést követően kell információt szolgáltatni a becsült értékről és a fedezetről az alábbiak szerint:– amennyiben valamely közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.