Hiánypótlási szabályok értelmezése

Kérdés: Amikor az ajánlatkérő olyan hiánypótlást bocsát ki, melyet jogszabály nem tesz lehetővé – mert például olyan elem pótlására szólítja fel az ajánlattevőt, amit az valójában nem hiánypótoltathat –, mire lehet hivatkozni? Hazai jogesetekre? (Az irányelvben alig van szó hiánypótlásról.)
Részlet a válaszából: […] ...nyilvánítsa az ajánlatot. Ez a gyakorlat egészen addig nem okoz problémát, amíg a hiánypótlások során esetleg az ajánlattevő hamis adatszolgáltatásba keveredik egymásnak ellentmondó válaszaival. Ezért a szükségtelen hiánypótlás ugyanúgy jogszabálysértést eredményez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Felolvasólap hiányosságának pótolhatósága

Kérdés: Az ajánlattevő ajánlatába becsatolta a felolvasólapot, továbbá a tételes árajánlatát, de a két dokumentum ellentmondásos: a felolvasólapon az ajánlattevő nettó ajánlati összárként 23 M Ft összeget adott meg, viszont a tételes árajánlatban 28 M Ft szerepel. A felolvasólapon vélhetően elírás következtében szerepel más összeg, a tételes árajánlatban számítási hiba nincs. Az eltérés miatt felvilágosításkérésre került sor. A felolvasólap és a tételes árajánlat közötti ellentmondás egy helyesen kitöltött felolvasólappal orvosolható lenne. A kérdésünk az, hogy a felolvasólap e hiányosságának pótlása – tehát a felolvasólapon helytelenül megadott teljes összeg helyes, vagyis a tételes árajánlatban szereplő összegre történő kijavítása – beleütközik-e a hatályos Kbt. 71. § (8) bekezdésének b) pontjába?
Részlet a válaszából: […] ...a) pontja a korlátja, mert valójában nem tudjuk, hogy végső ár 28 M Ft vagy 23 M Ft. Ha a felolvasólapot pótoljuk, akkor 28 M Ft az ellenszolgáltatás, míg amennyiben a 71. § (8) bekezdés b) pont esetében az árazott költségvetést javítják, úgy 23 M Ft az ár....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.
Kapcsolódó címkék: