48 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] egyenlő bánásmód és tisztességes verseny elvét, hogy azokkal ellentétes a nemzeti jog olyan értelmezése, amely lehetővé teszi, hogy különböző uniós tagállamokból származó jogalanyokból álló konzorciummal kötött közbeszerzési szerződés tartalmát oly módon határozzák meg, hogy e szerződésben figyelembe vesznek egy olyan kötelezettséget, amely közvetve érintheti az e gazdasági szereplő által benyújtott ajánlatban szereplő ár meghatározását, és amelyről sem [az említett] szerződés szövege, sem pedig a közbeszerzési dokumentumok kifejezetten nem rendelkeznek, amely azonban az [ugyanezen] szerződésre közvetlenül nem, de analógia útján alkalmazandó nemzeti jog valamely rendelkezéséből következik?”Az Európai Bíróság szerint az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban a közbeszerzési eljárás minden feltételét és részletes szabályát világosan, pontosan vagy egyértelműen kell megfogalmazni, elsősorban annak érdekében, hogy minden, észszerű mértékben tájékozott, általános gondossággal eljáró ajánlattevő felmérhesse annak pontos jelentését, és azt ugyanúgy megérthesse, másodsorban pedig azért, hogy az ajánlatkérő szerv ténylegesen ellenőrizhesse, hogy az ajánlattevők ajánlatai megfelelnek-e a szóban forgó szerződésre irányadó szempontoknak. A valamennyi közbeszerzési eljárásra érvényes egyenlő bánásmód elve és az átláthatóság kötelezettsége megköveteli, hogy a valamely közbeszerzésen való részvételre vonatkozó lényeges feltételeket, és különösen az ajánlattevőket terhelő kötelezettségeket előzetesen egyértelműen meghatározzák és közzétegyék annak érdekében, hogy az utóbbiak pontosan megérthessék az eljárás szabályait, és megbizonyosodhassanak arról, hogy ugyanazok a kötelezettségek érvényesülnek valamennyi pályázónál. Az egyenlő bánásmód elve és az átláthatóság kötelezettsége a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárására irányadó, annak hatékonysága és az azokkal elérni kívánt célok megvalósítása érdekében, ezen elvet és e kötelezettséget az ajánlatkérőnek az érintett szerződés teljesítési szakaszában is be kell tartania.Az Európai Bíróság már kimondta, hogy az ajánlatkérőnek nemcsak önmagában a közbeszerzési eljárás során kell szigorúan betartania azokat a kritériumokat, amelyeket saját maga határozott meg, hanem általánosabban a szóban forgó szerződés teljesítési szakaszának végéig. Ennélfogva az ajánlatkérő nem jogosult arra, hogy megváltoztassa az odaítélés általános rendszerét oly módon, hogy azt követően egyoldalúan módosítja ezen odaítélés egyik lényeges feltételét, különösen egy olyan rendelkezést, amely, ha szerepelt volna az eljárást megindító hirdetményben, arra késztette volna az érintett ajánlattevőket, hogy lényegesen eltérő ajánlatot nyújtsanak be.Így az észszerű mértékben tájékozott és általános gondossággal eljáró ajánlattevőnek már az odaítélési szakaszban azonosítania kell azokat az eseményeket, amelyek adott esetben meghosszabbíthatják a jótállási időt, valamint azon kötelezettségek terjedelmét, amelyek őt a szóban forgó szerződés teljesítése keretében terhelhetik. Az ítélet értelmében valójában nem feltételezhető, hogy ezen ajánlattevőknek a nemzeti jogra és annak értelmezésére, valamint a nemzeti hatóságok gyakorlatára vonatkozó ismerete olyan szintű, mint a nemzeti ajánlattevőké.Márpedig a nemzeti jogra való olyan utalás, mint amilyen az érintett ügyben szereplő garancialevélben szerepel, nem teszi lehetővé az észszerű mértékben tájékozott és általános gondossággal eljáró[…]

Részlet a válaszából: […] tájékoztatásokat tart ellentmondásosnak, továbbá az is, hogy az ajánlatkérő korrigálhassa – az ajánlattételi határidő lejártáig – az általa vétett eljárási hibákat.Arra az esetre, ha az előzetes vitarendezés nem vezet eredményre, javasolható, hogy az ajánlattevő jogorvoslati kérelmet terjesszen be a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz. A kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő 15 nap, amely a jogsértésnek az ajánlattevő/kérelmező tudomására jutásától számít.A jogorvoslati szerv az eljárás dokumentumai alapján megvizsgálja a kiegészítő tájékoztatásokat és tartalmuk esetleges ellentmondásait.A vizsgálat során a jogorvoslati szerv juthat arra a megállapításra, hogy nem volt ellentmondás a kiegészítő tájékoztatások között, ez esetben nem állapít meg jogsértést az ajánlatkérő terhére, és elutasítja a jogorvoslati kérelmet.Az is előállhat, hogy az ellentétes tartalmú kiegészítő tájékoztatások miatt a Közbeszerzési Döntőbizottság a Kbt. 165. § (1) bekezdés d) pontja alapján jogsértést állapít meg. Ez esetben alkalmazhatja a (3) bekezdés szerinti jogkövetkezmények valamelyikét.Kbt. „165. § (3) Amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg,a) a közbeszerzési eljárás befejezése előtt felhívhatja a jogsértőt az e törvénynek megfelelő eljárásra, illetve az ajánlatkérő döntésének meghozatalát feltételhez kötheti;b) megsemmisítheti az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás során hozott vagy azt lezáró döntését, ha e döntés alapján a szerződést még nem kötötték meg;c) elrendelheti az ajánlattevőnek a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékéből való törlését;d) bírságot szabhat ki a jogsértő szervezettel vagy személlyel, valamint a jogsértésért felelős személlyel vagy a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.”A leggyakoribb jogkövetkezmény[…]

Részlet a válaszából: […] követelménye, hogy a szerződés minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzítse a szerződéses időtartam meghosszabbításának pontos feltételeit és tartalmát.A Kbt. nem szabályozza és nem is korlátozza, hogy az ajánlatkérő a szerződés időtartamának hosszabbításáról hogyan rendelkezik a szerződésben: például automatizmussal kezeli, ahol egyik fél közreműködése sem szükséges a szerződéses időtartam meghosszabbításához; de az ajánlatkérő rendelkezhet úgy is, hogy az ajánlattevő belegyezése szükséges a meghosszabbításhoz; de akár úgy is rendelkezhet, hogy az ajánlatkérő egyoldalú döntésével hosszabbodik meg a szerződéses időtartam. A követelmény az, hogy a gazdasági szereplők számára előzetesen és pontosan ismert legyen a szerződéses időtartam meghosszabbításának lehetősége és feltételei, hogy annak tudatában tegyék meg az ajánlatukat, miszerint a szerződés időtartama meghosszabbítható az ajánlatkérő egyoldalú döntésével. Az ajánlati kötöttség szabálya alapján a szerződő felek mind a közbeszerzési dokumentumokhoz, mind az ajánlathoz kötve vannak, amely alapján a szerződést a végleges tartalommal végül megkötik. A szerződés a két szerződő fél akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.A közbeszerzési eljárás előkészítési szakaszának részét képezi, hogy a megfelelő alaposság követelménye mellett az ajánlatkérő felmérje, hogy az adott beszerzés piaci szereplői melyik megoldás mellett képesek az ajánlattételre és a szerződés teljesítésére.Amennyiben a szerződés, a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontjára visszavezethetően, az ajánlatkérő egyoldalú döntésével teszi lehetővé a szerződéses időtartam meghosszabbítását, ebben az esetben az ajánlattevő nem tudja utólag kifogásolni a szerződéses rendelkezéseknek megfelelő eljárást. Az ajánlattételi szakaszban nyílik arra lehetőség, hogy egy előzetes vitarendezési kérelem benyújtásával akár a szerződéses időtartam hosszabbításának, akár az egyoldalú módosításnak a lehetőségét vagy az árindexálás alkalmazásának hiányát a piaci viszonyokra hivatkozással kifogásolják a gazdasági szereplők.Más megközelítést szükséges ugyanakkor alkalmazni, amennyiben a szerződés nem tartalmazza a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja alapján előzetesen[…]

Részlet a válaszából: […] szakmai ajánlat tartalmát: kizárólag a megajánlott termék megnevezése vagy a műszaki paraméterek ismertetése is a szakmai ajánlat részét képezte.Amennyiben az ajánlatkérő előírása alapján kötelező volt egy műszaki ismertető csatolása a megajánlott termék műszaki tulajdonságairól, akkor nem elégséges egy rövid nyilatkozat, miszerint a referenciaterméket ajánlja meg az ajánlattevő. Ez különösen azon iparágak ismeretében tekinthető lényeges elhatárolásnak, ahol a megajánlott eszköz többféle műszaki tartalommal konfigurálható, de a termék gyártója, megnevezése nem változik. Ilyen az informatikai ágazat, ahol például egy notebook azonos termékelnevezéssel, de különböző műszaki tartalommal is megajánlható: azaz a referenciatermék-egyezőség nem feltétlenül jelenti a műszakitartalom-egyezőséget is.Az ajánlatkérő a bírálat során attól nem tekinthet el, hogy ha az ajánlattétel tartalmi követelményei között kötelezően előírta a megajánlott termék műszaki paramétereinek ismertetését, a műszaki paraméterek ismertetése szerepeljen az ajánlatban. Az ajánlatnak az erre vonatkozó kötelező előírás miatt tartalmaznia kell a műszaki paraméterek ismertetését.Lényeges kiemelni, hogy önmagában nem hiba és nem okozza az ajánlat érvénytelenségét, ha az ajánlattevő nem az ajánlatkérő által kiadott iratmintát, táblázatot, fejlécet, formátumot használja, de az ajánlat összességéből megállapítható a közbeszerzési dokumentumokban foglalt követelményeknek – jelen esetben a műszaki paraméterek ismertetési kötelezettségnek – való megfelelés. Ilyen alternatív megoldás lehet egy becsatolt fénykép, egy műszaki adatlap, egy gyártói nyilatkozat, amelyekben a műszaki paraméterek szerepelnek és megállapíthatóak; vagy akár az ajánlattevő nyilatkozata is elfogadható, amely konkrétan hivatkozik a műszaki paraméterekre akár úgy is, hogy a közbeszerzési műszaki leírásban foglalt műszaki követelmények teljesítésére utal. A közbeszerzési dokumentumoknak való megfelelés szempontjából irreleváns, hogy az előírt becsatolási kötelezettségnek – nevezetesen, hogy a megajánlott termék műszaki paraméterei szerepeljenek az ajánlatban – megfelelés az ajánlat melyik részében és hogyan került csatolásra.A hiányzó adatok, dokumentumok hiánypótlásának lehetőségét a Kbt. rendezi. A hiánypótlási lehetőség rendelkezésre állása annak függvénye, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban meghatározta-e a szakmai ajánlat tartalmát, és milyen tartalommal határozta meg: csak a termék megnevezése vagy a termék műszaki tulajdonságainak ismertetése is szakmai ajánlatnak minősül-e. A szakmai ajánlat hiányosságait illetően hiánypótlási korlátok szerepelnek a Kbt.-ben.A Kbt. 71. § (8) bekezdése alapján a hiánypótlás nem járhat alapelvek sérelmével, továbbá a hiánypótlás során az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, amelynek változása a teljes ajánlati árat[…]

Részlet a válaszából: […] melyek függetlenül attól, hogy mely tevékenység vonatkozásában kapnak támogatást (pl. tao), a teljes tevékenységük a közbeszerzés hatálya alá tartozik, és ennek megfelelően általános közbeszerzés-kötelezettek, a támogatástól függetlenül.Mivel itt esetünkben nem egy közbeszerzésre kötelezett szereplőről van szó, így a közbeszerzési kötelezettség eredhet a Kbt. alábbi szabályából, tekintettel a szponzoráció kérdésben megfogalmazott tartalmára:„5. § (3) A (2) bekezdésben foglaltak mellett a támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet, amelynek a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű szolgáltatásmegrendelését közvetlenül – a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kivételével – az Európai Unióból származó forrásból finanszírozzák.(4) E törvény rendelkezését köteles betartani az az (1)–(2) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet, amely e törvény szerinti közbeszerzési eljárás lefolytatását önként vagy szerződésben vállalja, illetve[…]

Részlet a válaszából: […] illetően. A dinamikus beszerzési rendszer felállítását követően viszont bármikor benyújtható részvételi jelentkezés. A dinamikus beszerzési rendszer részvételi szakaszának is egyetlen célja van, hasonlóan a meghívásos eljárás részvételi szakaszához, az ajánlatkérő döntsön a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról. A dinamikus beszerzési rendszerben is ajánlattételre csak az ajánlatkérő által alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezők tehetnek ajánlatot. A jogszabályi szóhasználat szerint a dinamikus beszerzési rendszerbe – az adott kategóriában – felvett gazdasági szereplőket kell felhívni arra, hogy nyújtsanak be ajánlatot.A részvételi jelentkezés a részvételi határidőig vonható vissza [Kbt. 53. § (8) bekezdés], amely a dinamikus beszerzési rendszer sajátosságaira való tekintettel a dinamikus beszerzési rendszer felállítására vonatkozó első jelentkezési határidőt jelenti, mivel a rendszer felállítását követően már nincs részvételi határidő a részvételi jelentkezések benyújtására.A dinamikus beszerzési rendszer sajátossága, hogy a részvételi szakasz folyamatossága miatt a rendszerbe felvett gazdasági szereplő folyamatosan részvételre jelentkezőnek minősül, és az adott ajánlattétel vonatkozásában pedig ajánlattevőnek.A több szakaszból álló közbeszerzési eljárások esetében sem, és a dinamikus beszerzési rendszer esetében sincs arra lehetőség, hogy a részvételre jelentkező a közbeszerzési eljárás folyamata közben hivatalosan – klasszikus értelemben véve – kiszálljon a közbeszerzési eljárásból [most ide nem értve a Kbt. 35. § (7) bekezdés szerinti kiválás esetét, amely a közös részvételi jelentkezés, illetve a közös ajánlattétel esetére vonatkozik], azaz kvázi visszaadja az alkalmasnak minősített részvételre jelentkezői státuszt. Ennek szabályozási környezete nem alakult ki, mert a jogalkotó vélelmezi, hogy a részvételi jelentkezés benyújtásához részvételi szándék és legfőképpen a szerződés elnyerésének szándéka kapcsolódik.A közbeszerzési eljárásban való részvétel befejezésének néhány esetét a Kbt. más módon szabályozza, ilyen az ajánlat visszavonása az ajánlati kötöttség ellenére, vagy az ajánlat fenn nem tartásának joga a lejárt ajánlati kötöttséget követően. Ezek az esetek azonban a részvételi jelentkezésre nem vonatkoznak, egy részvételi jelentkezés a részvételi határidő lejártát követően nem vonható vissza, és a részvételi jelentkezés fenntartása (avagy nem fenntartása) sem létező jogintézmény.A közbeszerzési eljárásban való részvétel befejezéséhez sorolható az érvénytelenné nyilvánítás, de egy érvénytelen részvételi jelentkezés, egy érvénytelen ajánlat esetén sem veszíti el a gazdasági szereplő a „részvételre jelentkező”, illetve „ajánlattevő” státuszát, csak az érvénytelen[…]

Részlet a válaszából: […] módon kerül sor a szerződéskötésre, vagy esetleg milyen okból mentesül a jogutód a szerződéskötési kötelezettsége alól.Feltételezzük, hogy jelen esetben ilyen kitételt a dokumentumok nem tartalmaztak, ezért a Kbt. alapelvi rendelkezéseire figyelemmel kell eljárni. Mindenekelőtt fontos kérdés, hogy a jogutód szervezet közbeszerzési ajánlatkérőnek minősül-e.Erre nem tér ki a kérdező, így két eset lehetséges.– Amennyiben a jogelődhöz hasonlóan a jogutód is közbeszerzési ajánlatkérőnek minősül, véleményünk szerint a 139. § (3) bekezdése vonatkozik rá, azaz magatartása nem irányulhat a Kbt. megkerülésére, ami jelen esetben azt jelenti, hogy köteles a közbeszerzési szerződést a nyertes ajánlattevővel mindkét eljárás lezárásaként megkötni, hacsak nem áll fenn valamilyen mentesülési ok. Ilyen mentesülési ok lehet pl. a megfelelő anyagi fedezet hiánya, amely esetben az alábbi 131. § (9) bekezdésében írtakra lehet hivatkozni:„(9) Az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel szemben csak abban az esetben mentesül a szerződés megkötésének kötelezettsége alól, ha az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követően beállott, ellenőrzési körén kívül eső és általa előre nem látható körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem lenne képes, vagy ilyen körülmény miatt a szerződéstől való elállásnak vagy felmondásnak lenne helye.”– Amennyiben a jogutód nem minősül közbeszerzési ajánlatkérőnek,[…]

Részlet a válaszából: […] kötöttségnek ugyanolyan szerepe van, mint a közbeszerzési eljárás korábbi szakaszában beállt ajánlati kötöttségnek, ezért is szól a jogszabály az ajánlati kötöttség meghosszabbodásáról. Az ajánlattevő továbbra is kötve van az ajánlatához. Ez azt jelenti, hogy a Kbt.-ben foglalt egy-két kivételtől eltekintve [pl. versenypárbeszéd utólagos tárgyalás lehetősége, lásd Kbt. 94. § (6) bekezdés], a szerződő feleknek nincs lehetőségük arra, hogy az összegezés kiküldését követően és a szerződéskötést megelőzően megváltoztassák az ajánlat tartalmát. Ez vonatkozik az ajánlatban szereplő alvállalkozói nyilatkozatra is, amelyben az ajánlattevő nevesítette az ajánlattételkor már ismert alvállalkozókat. Az összegezést követően meghosszabbodott ajánlati kötöttség ideje alatt nincs lehetőség a nevesített alvállalkozók megváltoztatására. A Kbt. azonban kezeli az alvállalkozói jegyzék aktualizálásának folyamatát.A Kbt. 138. § (3) bekezdése alapján a szerződéskötő nyertes ajánlattevő (adott esetben a második helyezett ajánlattevő) először a szerződés megkötésének időpontjában köteles az ajánlatkérőnek bejelenteni a[…]

Részlet a válaszából: […] közzé vagy egyéb, hirdetményben közzé nem tett közbeszerzési dokumentumokat módosít, a módosításról ajánlattételi felhívás és az ajánlattételre vonatkozó közbeszerzési dokumentumok esetén az ajánlattételi határidő lejártáig, részvételi felhívás és a csak a részvételi szakaszra vonatkozó közbeszerzési dokumentumok esetén a részvételi határidő lejártáig egyidejűleg, közvetlenül kell tájékoztatni az ajánlattételre vagy – közvetlen részvételi felhívás esetén – a részvételre felhívott gazdasági szereplőket, vagy azokat a gazdasági szereplőket, akik az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték.”A hivatkozott rendelkezés a kiegészítő tájékoztatás esetén is irányadó. Az ebben foglaltak azt jelentik, hogy az ajánlattételi határidő lejártát, azaz az ajánlatok felbontását követően a közbeszerzési dokumentumokban, beleértve a kiegészítő tájékoztatásokat is, nem lehet módosítást eszközölni. Az ajánlatok felbontását követően beáll a kötöttség az ajánlatkérő oldalán (is), emiatt az általa hirdetményben közzétett dokumentumokhoz, valamint a hirdetményben közzé[…]

Részlet a válaszából: […] eltérően nem támaszkodhat az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező más szervezet kapacitására, és a teljesítés során e feladatokat nem végezheti alvállalkozó.”A hivatkozott rendelkezés szerint tehát mindhárom közbeszerzési tárgy, így az árubeszerzés esetén is lehetősége van az ajánlatkérőnek arra, hogy gépbeszerzés esetén a gépek beállítása és üzembe helyezése kapcsán meghatározza azokat az alapvető fontosságú feladatokat, amelyeket kizárólag az ajánlattevő, azaz az ajánlattevő saját szakembere végezhet el.Jelen esetben egyrészt az ajánlatkérőnek meg kell határoznia, hogy a megvásárolt gépsor telepítése és üzembe helyezése során mely tevékenységelemeket tekinti alapvető fontosságúnak, másrészt ehhez rendelve kell előírnia – a 65. § (10) bekezdése alapján –, hogy azokat kizárólag az ajánlattevő szakemberei végezhetik el.Fontos, hogy ezeket az előírásokat a közbeszerzési dokumentumokban kell megtenni, mert a szerződés megkötése során ilyen elvárásokat már nem lehet támasztani a nyertessel szemben. Figyelemmel arra, hogy ez kifejezetten érinti a kapacitást nyújtó bevonásának feltételeit, így ezt javasolt az eljárást megindító felhívásban rögzíteni. Az ajánlatkérőnek tehát azt kell előírnia, hogy az ajánlattevő nem támaszkodhat más szervezet kapacitására a gépek beállítása és üzembe helyezése körében alapvető fontosságúként meghatározott tevékenységelemek elvégzése során, azaz sem alvállalkozót, sem más természetes személy közreműködőt nem vonhat be a szerződés teljesítésébe, másképpen fogalmazva, az ajánlattevőnek gondoskodnia kell arról, hogy az alapvető fontosságúként meghatározott feladatok elvégzésére legyen saját – megfelelő végzettséggel, képzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkező – munkavállalója. Ezt a munkavállalót vagy munkavállalókat kell az ajánlattevőnek a szakmai alkalmasság körében bemutatnia.A szerződés teljesítés[…]