Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2009. március 16-án (93. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1888

[…] értéke alatt a szerződés tárgyáért kikötött - általános forgalmi adó nélkül számított – ellenszolgáltatást kell érteni, ingyenes ügylet esetén pedig a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összeget kell figyelembe venni. Az időszakonként visszatérő – egy évnél hosszabb időtartamra kötött – szerződéseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni. Az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét az előző bekezdés szerinti közzétételi kötelezettség szempontjából egybe kell számítani. A nyilvánosságra hozatali kötelezettség nem vonatkozik a nemzetbiztonsági, illetve honvédelmi érdekkel közvetlenül összefüggő beszerzésekre, valamint a nemzetközi jogi kötelezettség alapján, illetve - külön jogszabályban meghatározott egyéb okból – államtitokká, illetve szolgálati titokká minősített adatokra – 15/A.-15/B. §-ok. A jelenlegi, 2007. július 7-étől hatályos, kötelező - Kbt.-beli – szabályozás értelmében a szerződés – a Kbt. 73. § (1) bekezdése szerinti melléklete kivételével, feltéve hogy az abban foglaltak nem ellentétesek a 96. § (3) bekezdésével – nyilvános, annak tartalma közérdekű adatnak minősül. A szerződés nyilvánosnak minősülő részét az ajánlatkérő - amennyiben rendelkezik honlappal – a szerződés megkötését követően haladéktalanul köteles közzétenni honlapján – Kbt. 99. §-ának (4) bekezdése. Tehát a teljes szerződés közzététele kötelező a közbeszerzési eljárást követően – honlapon akkor, ha azzal ajánlatkérő rendelkezik –, melynek során figyelemmel kell lenni a Kbt. üzleti titokra vonatkozó szabályaira is. Ehhez kötődően az alábbi szabályokat kell figyelembe vennie az ajánlatkérőnek a nyilvánosságra hozatalkor: – a Kbt. 4. §-ának 37. pontja szerint üzleti titok a Ptk. 81. §-ának (2)–(3) bekezdésében így meghatározott fogalom; – az ajánlattevő az ajánlatában – kifejezetten és elkülönített módon, mellékletben – közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésnek az engedményezést kizáró rendelkezése nem minősül üzleti titoknak. Az ajánlattevő azonban nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a bírálati szempont alapján értékelésre kerül. Nem korlátozható, illetőleg nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala sem, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik – Kbt. 73. § (1)–(2) bekezdések; – az eredményhirdetéskor és azt követően nem lehet üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani, amely a 73. § (2) bekezdése körébe tartozik, illetőleg amelyet az ajánlat elbírálása során – döntése meghozatalával összefüggésben – az ajánlatkérő figyelembe vett – Kbt. 96. §-ának (3) bekezdése. Jelenleg, ha az ajánlatkérőnek nincs honlapja, ez nem jelent problémát, a szokásos módon kell a nyilvánosságot tájékoztatnia, tehát például az önkormányzat hirdetőtábláján. A Kbt. új szabályai értelmében azonban, az üzleti titokra vonatkozó szabályok figyelembevétele mellett, a teljes szerződés honlapon történő közzététele kötelezővé válik, annak tartalma továbbra is nyilvános, közérdekű adatnak minősül. Főszabályként ajánlatkérő honlapján 5 évig folyamatosan elérhetőnek kell lennie szerződéseinek, amennyiben nincs honlapja, a Közbeszerzések Tanácsa honlapján kell közzétennie szerződéseit – minden további kötelező információval együtt, megfelelő díj ellenében. A vonatkozó szabályozás 2009. október 1-jén lép életbe, és nem csak a közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződéseket érinti, hanem a 2/A. § alkalmazásával kötött szerződéseket is, továbbá azokat a szerződéseket is, amelyeket az ajánlatkérő a közbeszerzési szerződés megkötését követően 5 éven belül azokkal a cégekkel kötött, akik/amelyek felett a nyertes ajánlattevő a Ptk. szerinti többségi befolyást gyakorol, vagy amely a nyertes ajánlattevő felett többségi befolyást gyakorol. A közzétételi kötelezettség 2009. április 1-jén, míg kifejezetten a honlapra vonatkozó közzétételi kötelezettség 2009. október 1-jén lép hatályba, mely időpontban már a Közbeszerzések Tanácsa szolgáltatásának díjairól is várhatóan elkészül az új végrehajtási rendelet, arra az esetre, ha az ajánlatkérő nem rendelkezne saját honlappal. [A fentiekhez a következő fogalmak ismerete feltétlenül szükséges. A Ptk. 81. §-ának (1)–(3) bekezdései szabályozzák az üzleti titok fogalmát a következők szerint: – személyhez fűződő jogokat sért, aki a levéltitkot megsérti, továbbá aki a magántitok vagy üzleti titok birtokába jut, és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza, vagy azzal egyéb módon visszaél; – üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges […]