Összeférhetetlenség építési beruházások esetében
Kérdés
A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2013. október 24-én (163. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3272
[…] általa megszerzett többletinformációkra tekintettel – a közbeszerzési eljárásban történő részvétele összeférhetetlenséget eredményezne – Kbt. 24. §-ának (3) bekezdése.A korábbi szabályozás objektív volt, azaz a tényállási feltételek megvalósulása attól függetlenül érvénytelenséget eredményezett, hogy az érintett szervezet, személy által való közreműködésből származott-e előny, vagy azonos feltételrendszer mellett, többletinformációk nélkül vehetett részt a versenyben. A hatályos szabályok azonban lehetőséget biztosítanak annak bizonyítására, hogy az érintett személy, szervezet az ajánlatkérő nevében eljárva képes funkcióinak pártatlan és tárgyilagos ellátásra, illetve az eljárásban való részvétele ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként nem jár a verseny tisztaságának sérelmével.A szabály tehát általános kötelezettséget telepít az ajánlatkérőre, amikor egyrészt kimondja, hogy az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséghez vezető és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását. Ennek eleme az ún. távolmaradási nyilatkozat megkérése az ajánlatkérő véleménye szerint potenciálisan összeférhetetlen gazdasági szereplőktől. A nyilatkozattétel iránti igény elmaradása azonban nem jelenti azt, hogy az ajánlatkérő ne zárhatná ki azt az ajánlatot, melyben nevesített módon megjelenik az érintett gazdálkodó szervezet. A távolmaradási nyilatkozat egyértelművé teszi, hogy az érintett szervezet nem kíván semmilyen módon részt venni a közbeszerzési eljárásban. Elmaradása esetében az ajánlatkérő sem vonható közvetlenül felelősségre, hiszen a távolmaradási nyilatkozattal előrelátó módon kívánja az egyértelműen összeférhetetlen szereplőket előre kizárni, melynek hiánya nem alapozza meg, hogy az összeférhetetlenséget a későbbiek során megállapítsa.Ha az ajánlattevő lenyilatkozza, hogy az általa meg nem nevezett, de 10 százalékot meg nem haladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók nem tartoznak a Kbt. kizáró okainak hatálya alá, akkor az ajánlatkérőnek nem áll módjában az általa nem ismert szereplőket az eljárás során ellenőrizni. Ha a teljesítés során összeférhetetlen alvállalkozó kerül bevonásra, annak hatása az érintett ajánlattevőre, az ajánlatkérőre már közbeszerzési eljárásjogi értelemben nem lesz.A keretszabály tehát a fentiek értelmében a gazdasági érdeket vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdeket – mint különös összeférhetetlenségi okot – jeleníti meg. Az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet vonatkozásában egyértelmű, hogy nem vehetnek részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként, amennyiben közreműködésük az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti. A fenti keretszabályt egy speciális szabály egészíti ki, mely kifejezetten építési beruházások esetében konkrét módon segíti az ajánlatkérőt az összeférhetetlenség megítélésében.A 306/2011. kormányrendelet értelmében a Kbt. 24. §-a (3) bekezdésének alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét, és nem összeférhetetlen a kivitelezésre, vagy kivitelezésére és tervezésére együtt, illetve egy (elvi) engedélyezési tervet követően ugyanazon építmény tekintetében további tervek készítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban annak a tervezőnek a részvétele, aki ezen közbeszerzési eljárás Kbt. 49. §-a szerinti dokumentációját megalapozó tervet készítette, ha egyéb módon nem vesz részt a közbeszerzési eljárás előkészítésében – 5. § (5) bekezdése.A Kbt. 49. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő – a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében – dokumentációt, versenypárbeszéd esetén ismertetőt köteles készíteni, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban pedig dokumentációt készíthet. A dokumentáció egyebek mellett tartalmazza a szerződéstervezetet, kivéve tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszéd esetén, ahol az ajánlatkérő jogosult szerződéstervezet helyett csak az általa ismert szerződéses feltételeket meghatározni (szerződéstervezet és szerződéses feltételek a továbbiakban együtt: szerződéstervezet).A (2) bekezdés szerint a dokumentáció tartalmazza az ajánlat elkészítésével kapcsolatban az ajánlattevők részére szükséges információkról szóló tájékoztatást, valamint az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét. A dokumentációban ajánlott igazolás- és nyilatkozatminták szerepelhetnek. Amennyiben a dokumentációt már a részvételi szakaszban rendelkezésre bocsátják, a közbeszerzési eljárás részvételi szakaszára vonatkozóan is tartalmazhat tájékoztatást. Építési beruházás megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárásban a megfelelő ajánlattétel, továbbá az ajánlatok érdemi összehasonlítása érdekében az ajánlatkérő köteles a közbeszerzés tárgyára vonatkozó, annak megfelelő árazatlan költségvetést az ajánlattevők rendelkezésére bocsátani.Fenti szabály azonban kifejezetten azon tervek készítőjére utal, akinek a tervei alapján készül a kiviteli terv, a továbbtervezés, illetőleg megvalósítás. Tehát fenti szabály nem vonatkozik mindenféle terv készítésére, azok építési beruházás esetében történő alkalmazás során mentik fel az ajánlatkérőt, de csak abban az esetben, ha egyéb módon a közbeszerzési eljárás előkészítésében nem vett részt a tervező.Két releváns, Európai Bíróság által hozott ítélet irányadó a témában, melyek mindegyike vagy az ajánlattevők között fennálló kapcsolati viszonyra, vagy a versenytorzító hatás igazolására utal az alábbiak szerint:– a közösségi joggal ellentétes az olyan nemzeti […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*