Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2019. szeptember 11-én (234. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4393

[…] például egy szoftverre még abban az esetben sem, ha egy informatikai platformon, nem pedig papíralapon folyik az eljárás. Kifejezett jogszabályi előírás hiányában az elektronikus közbeszerzésekben is a részajánlat tartalma alapján kell megítélni azt, hogy az ajánlattevő a beszerzés tárgyának mely elemére tette meg az ajánlatát, az ajánlati kötöttség kizárólag az ajánlati tartalomra állhat be. Nem elfogadható tehát a kérelmező állítása, mely szerint pusztán az a tény, hogy az Extremplast Bt. a 3. részre kialakított felületre töltötte fel a részajánlatát, azt eredményezi, hogy nem nyújtott be ajánlatot a 4. részben meghirdetett alapanyag-előkészítő gépek szállítására.Az ügyben nem hivatkozott, de érdekes a 98/2019. számú jogeset, melyben a kérelmező elektronikus úton, az előírt határidőben, az EKR-ben az eljárásra létrehozott azonosító számú felületre feltöltötte a hiánypótló dokumentumát, amely a 2. rész vonatkozásában előírt hiánypótlási felhívásra is tartalmazott adatokat.Ebben az ügyben szintén az EKR-rendeletre hivatkozik a jogorvoslati fórum, melynek 10. § (1) bekezdése szerint ahol a Kbt. vagy annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során valamely dokumentum benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlap alkalmazásával, vagy – amennyiben az adott dokumentumra a nyilatkozattétel nyelvén elektronikus űrlap nem áll rendelkezésre – a papíralapú dokumentum egyszerű elektronikus másolata formájában.Hasonlóképpen az előző ügyhöz, a Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás megkezdésekor hatályos jogszabályi előírásokat áttekintve megállapította, hogy a jogalkotó a hiánypótlás jogintézményére, több részre kiírt közbeszerzések adta specifikumokra nézve nem határozott meg az elektronikus út alkalmazása miatt eltérő különös szabályokat. Ennélfogva, amennyiben a kérelmező a hiánypótlását elektronikus úton, az EKR-be feltölti, azt az ajánlatkérő köteles tartalmában megvizsgálni. Nem hagyhatja figyelmen kívül pusztán amiatt, mert a részajánlathoz benyújtott dokumentumok között nem naplózott az informatikai rendszer "hiánypótlás teljesítése" cselekményt, függetlenül egy másik részhez feltöltött dokumentum vonatkozó tartalmától. A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérőnek azon hivatkozását, mely szerint a felhasználói kézikönyvekben kiolvasható útmutatás szerint az EKR logikailag és technikailag az "ajánlat összeállítása" cselekményt és a "hiánypótlás összeállítása" cselekményt azonos módon, azonos elv szerint kezeli. Az ajánlatkérő az ajánlatok bírálatát a jogszabályokban előírtaknak megfelelően köteles elvégezni, a benyújtott dokumentumokat köteles mind formailag, mind tartalmilag megvizsgálni, döntést hozni arról, hogy a kérelmező teljesítette-e a hiánypótlását. A dokumentumok tartalmi vizsgálatát, a bírálatot az ajánlatkérőnek kell elvégeznie, feladatát nem szűkítheti technikai szempontok alapján, a felelősségét nem háríthatja például egy szoftverre még abban az esetben sem, ha egy informatikai platformon, nem pedig papíralapon folyik az eljárás.A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel megállapította, hogy az ajánlatkérő jogsértően nyilvánította érvénytelennek a 2. részre benyújtott kérelmezői ajánlatot anélkül, hogy a 2019. február 12-én megadott hiánypótlás e részre vonatkozó tartalmát érdemben vizsgálta volna, és ezzel megsértette a Kbt. 69. §-ának (1) bekezdését. Pusztán annak a ténynek, hogy az ajánlattevő a dokumentumot csak az 1. részhez töltötte fel, nincs kihatása érdemben a 2. részre benyújtott ajánlat érvényességére, mivel e tény sem jogszabályi előírásba, sem egyéb közbeszerzési dokumentumba nem ütközik. Ennélfogva a hiánypótlás 2. részre vonatkozó tartalmának vizsgálata jogszerűen nem volt mellőzhető.A Döntőbizottság döntésében megjegyzi ugyanakkor, hogy semmiképpen sem összeegyeztethető a jóhiszemű és tisztességes eljárás alapelvi követelményével az olyan ajánlatkérői magatartás, amelyben közömbösen hallgat, és nem figyelmezteti az ajánlattevőt, hogy a hiánypótlási határidő letelte előtt két nappal az egyik részhez feltöltött, de tartalmában mindkét részre címzett hiánypótlását biztosan nem fogja figyelembe venni a másik részben, ha nem tölti fel ahhoz is. Megvárja, amíg eltelik a hiánypótlási határidő, majd megállapítja, hogy a hiánypótlást nem teljesítették, és érvénytelenné nyilvánítja a részajánlatot. A Döntőbizottság kizárólag amiatt mellőzte az alapelvi jogsértés megállapítását is, mert függetlenül az ajánlatkérői közrehatástól, a kérelmező hiánypótlása mindkét részben benyújtottnak minősül, az ajánlatkérő e magatartása nem eredményezte az ajánlat érvénytelenségét.A fenti két jogeset tehát valóban átjárhatóságot biztosít az egyes részek között, és lehetővé teszi más részekhez feltöltött tartalmak figyelembevételét. A két jogesetben a jogorvoslati fórum szóhasználata is hasonló, vélhetően a korábbi döntés alapján született a kérdésben is jelzett döntés.Véleményünk szerint ugyanakkor az egyes részek függetlenek egymástól, és az ajánlatkérőtől nem elvárható, hogy más részekhez feltöltött dokumentumok helyét keresve más részekhez kösse azokat. Ilyen értelemben az a következtetés is levonható lenne, hogy minden egyes részhez feltöltött nyilatkozat releváns a többi rész esetében is, mely az ajánlattevő kifejezett nyilatkozata hiányában biztosan nem állapítható meg. Nem elegendő az az érv, mely szerint az egyes részhez feltöltött adattartalom egyértelműen más részhez köthető. Mivel az egyes részekre külön-külön kell benyújtani a dokumentumokat, megnyitni az egyes eljárási cselekményeket, így az ajánlattevő akaratát vagy esetleges elkövetett hibáját sem lehet feltétlenül abból eredeztetni, hogy másként gondolta az ajánlatát. A hiánypótlás hasonló értelmezése, illetőleg az ajánlat értékelése folyamatának ilyen irányú kiterjesztése hiányzik a Kbt.-ből.Amennyiben kifejezetten a részekhez kapcsolódó jogszabályi előírásokat vesszük sorra, úgy az ajánlati biztosítékot részenként kell előírni, továbbá az egyes részek becsült értékét, tárgyát, mennyiségét. Sőt a Kbt. 61. §-ának (6) bekezdése lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő korlátozza az egyes részekre történő jelentkezést. Amennyiben az egyes részek közötti átjárhatóságot adottságként kezeljük, úgy az ajánlattétel során nem irányadó a benyújtott dokumentum, kitöltött űrlap, hiszen amennyiben hiánypótlási helyzetben minden más rész tartalmát is vizsgálni kell egy adott részhez kapcsolódóan, abban az esetben az ajánlatkérő dönti el, hogy valójában mit kívánt az ajánlattevő hiánypótolni, és mely részek vonatkozásában. Ezt a szabadságot az értékelés során nem kapja meg az ajánlatkérő a Kbt. szerint, hiszen minden benyújtott dokumentum az adott részhez igazolja, hogy az ajánlattevő valóban azt a nyilatkozatot kívánta tenni, és ajánlatot […]