Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2022. március 9-én (264. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4879

[…] az értelmezési keretet is a Kbt. jelenti. A közbeszerzési eljárásban érvényesülő logika szerint az ajánlatkérő a törvény keretei között maga határozhatja meg azokat a feltételeket, amelyek tükrében az ajánlattevőket a szerződés teljesítésére alkalmassá vagy alkalmatlanná minősíti, ennek abszolút korlátja azonban az, hogy az alkalmassági követelményeket legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni, pontosan azért, hogy elkerülhetőek legyenek az ún. testre szabott kiírások. Az ajánlatkérőnek mindemellett azt is biztosítania kell, hogy az adott beszerzés elnyeréséért valamennyi lehetséges, a szerződést ténylegesen teljesíteni képes ajánlattevő versenyezhessen. Más irányból közelítve úgy is fogalmazhatunk, hogy egyetlen olyan feltétel sem eredményezhet alkalmatlanságot, amely túlterjeszkedik a beszerzéshez megkívánt mértéken, ez ugyanis a verseny korlátozását, a verseny tisztaságának veszélyeztetését jelentené, továbbá az ajánlattevők esélyegyenlőségét is sértené. Mindez összefoglalóan a túlzott és indokolatlanul nehezen teljesíthető előírások mellőzésének kötelezettségét rója az ajánlatkérőre. A Közbeszerzési Döntőbizottság következetes gyakorlata szerint azt, hogy egy adott alkalmassági feltétel szükséges-e, a konkrét közbeszerzési eljárás tárgyára vonatkozó összes, a szerződésszerű teljesítést befolyásoló körülmény figyelembevételével lehet megítélni. A beszerzés értéke mellett viszonylag jelentős súllyal esik a latba a beszerzés tárgyának volumene, összetettsége, de természetesen a feladat ellátásának személyi és tárgyi feltételei sem hagyhatók figyelmen kívül. Mindig egyedileg, a konkrét közbeszerzési eljárás sajátosságait figyelembe véve kell megvizsgálni, hogy az adott alkalmassági feltétel meghatározása indokolt volt-e, avagy sem. A kérdésben körülírt alkalmassági minimum­követelmény támasztása önmagában nagy elvárás, amely jelentős mértékben leszűkíti az ajánlattevők körét. Az, hogy ez valóban jogellenesen versenytorzító hatású-e, a beszerzés konkrét egyedi körülményei alapján dönthető el, mindenesetre valószínűnek tűnik, hogy az ajánlatkérő túlzott, a szerződés teljesítésének jobb megvalósítását közvetlenül és ténylegesen nem szolgáló követelményt támasztott. Különösen akkor jelenthető ez ki még nagyobb bizonyossággal, ha például az ajánlatkérő a korábbi évekre vonatkozóan referenciaigazolást is kért, amely alapján megállapítható, hogy az adott ajánlattevő ilyen jelentős statisztikai állományi létszám nélkül is képes volt hasonló volumenű feladatokkal megbirkózni. Bizonyos szolgáltatások esetében lehet jelentősége annak, hogy az ajánlattevő mekkora állománnyal rendelkezik, így például pénzügyi, számviteli és adminisztrációs jellegű feladatok könnyebben teljesíthetők nagyszámú munkavállalóval, […]