Összeférhetetlenség vizsgálata ajánlattételi szakaszban


Az ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenítette az ajánlatkérő, tekintettel arra, hogy nem nyújtotta be az ajánlati felhívás VI.3.22 pontjában előírt összeférhetetlenségi nyilatkozatát. Az ajánlattevő ajánlata során jelezte, hogy nem kíván igénybe venni alvállalkozót és kapacitást nyújtó szervezetet. Az ajánlatkérő hiánypótlás keretében kérte, hogy nyújtsuk be az összeférhetetlenségi nyilatkozatot, de iratmintát és tartalmi elvárást nem fogalmazott meg. Az ajánlattevő nem nyújtott be hiánypótlást, de előzetes vitarendezésben jelezte, hogy nem ért egyet az ajánlatkérővel. Összeférhetetlenségi helyzetet miért vizsgál az ajánlatkérő ajánlattételi szakaszban? Az ajánlatkérő jogszerűen járt el az EVK elutasítása során?


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2023. augusztus 9-én (281. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5147

[…] és az ajánlattevő nem azt használta, nincs jelentősége, hiszen tartalmilag az ajánlatban benne van a kívánt információ. Ha azonban az ajánlattevő kifogásolja az ajánlatkérő jogát egy adott nyilatkozat kérése vonatkozásában, már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Mivel az ajánlatkérőnek joga van akár összeférhetetlenségi nyilatkozatot is kérni az iratjegyzék részeként, így ennek megkérdőjelezése egyenértékű azzal, hogy az ajánlattevő nem fogadja el az eljárási dokumentumokban foglaltakat. Amennyiben az összeférhetetlenségi nyilatkozat kérésének tényét az ajánlattevő még az ajánlattételi szakaszban kifogásolja, van esélye arra, hogy az ajánlatkérő a szükségtelen előírásokat törölje, azonban az értékelés szakaszában már nem tekinthet el semmilyen módon, még az akár értelmetlenül kért dokumentumoktól sem.Ebben az esetben valójában egy kizáró okot kíván az ajánlatkérő még jobban megerősíteni, […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.