Találati lista:
731. cikk / 846 Tervező mint műszaki szakértő a közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Szakértő bevonása esetén lehet-e maga a tervező a műszaki szakértelmet megtestesítő személy a hármas bontásban?
732. cikk / 846 Restaurátori tervprogram készítőjének bevonhatósága a konkrét kivitelezésbe
Kérdés: Műemléki helyreállítás kivitelezésénél a lebonyolító bevonhatja-e a restaurátori tervprogram készítőjét a szakmai ellenőrzésbe, vagy a kivitelező alvállalkozóként a konkrét munkába? A restaurátori terv készítőjét illeti esetünkben a restaurátori engedély. A konzultáción kívül milyen lehetősége van a programtervet készítő restaurátornak a konkrét munkában való részvételre, lehet-e ő a restaurátori terv készítője is egyben?
733. cikk / 846 Alvállalkozók pályáztatásának rendje
Kérdés: Ha a Kbt. hatálya alá tartozó cég pályázni kíván, amelyhez alvállalkozót szándékozik igénybe venni, és az alvállalkozói tevékenység értékhatára is eléri a Kbt. építési beruházásokra irányadó értékhatárát, önök szerint hogyan folytatható le az alvállalkozók pályáztatása? Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárással megoldható-e az idő rendkívül szűkös volta miatt?
734. cikk / 846 Jogorvoslati határidő perindításnál
Kérdés: Keresettel támadtuk meg a Döntőbizottság határozatát, amelyet a határidő lejártát megelőző napon ajánlott levélben postára adtunk, a kereset azonban a határidő lejártát követő második napon érkezett meg a Döntőbizottságoz. A bíróság a keresetet elutasította, arra hivatkozással, hogy az elkésett. Jogszerű volt-e az eljárása?
735. cikk / 846 Egyszerű eljárás megismételhetősége
Kérdés: Önkormányzatunk – a térség többi településéhez hasonlóan – szerény anyagiakkal gazdálkodik. Kicsik a települések, kicsik a volumenek, ennek megfelelően kicsik az értékhatárok, gyakori az egyszerű közbeszerzési eljárás, ami gyakran nem is olyan egyszerű. Esetünk: egyszerű közbeszerzési eljárás a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja alapján. Határidőre beérkezik négy darab ajánlat. A bontásnál kiderül, hogy a négyből csak kettő tartalmaz ajánlatot, kettő csak néhány soros, a feladathoz nem igazodó, a követelmények töredékére választ nem adó egylapos iromány. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. A szomszéd községben az eset hasonló. Három boríték, egyben ajánlat helyett lemondó nyilatkozat és az eredeti ajánlati felhívás lapul. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. Kérdésünk az, hogy helyesen jártak-e el az önkormányzatok, amikor a törvény kreatív értelmezésével és a 300. § szellemében megismételték az eljárást, mert nem volt meg a legalább három ajánlat, annak ellenére, hogy azokat felbontották, mert kívülről semmi sem utalt azok belső tartalmának értéktelenségére?
736. cikk / 846 Megbízás kibővíthetősége hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Elvi építési vagy építési engedélyezési tervet előzetes meghívásos eljárás alapján készítő tervező megbízása kibővíthető-e hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás keretében az építési beruházással kapcsolatos ajánlatkéréshez szükséges tender-tervdokumentáció elkészítésével? Van-e ezzel kapcsolatban valamilyen speciális eljárásrend, követelmény?
737. cikk / 846 Közbeszerzési tanácsadó helyi önkormányzatnál
Kérdés: Helyi, települési önkormányzatnál kötelező-e alkalmazni hivatalos közbeszerzési tanácsadót? Ha igen, akkor milyen végzettséggel kell rendelkeznie?
738. cikk / 846 Rendkívüli sürgősség értelmezése
Kérdés: Rendkívüli sürgősség: az én hibám-e, ha beázik a tető és balesetveszélyes, mert a gerendák elkorhadtak, ha ez egy hosszú folyamat végeredménye? Mondható-e az, hogy nem jártam el gondosan az évek során, elmaradtak a felújítások, és most nem indokolt a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás rendkívüli sürgősség miatt?
739. cikk / 846 Döntőbizottság "kifogásolási" határideje hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén
Kérdés: Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén a Döntőbizottság értesítését követően, a Bizottság kifogását mennyi időn belül közli? Pontosabban mennyi az észrevételezési határidő?
740. cikk / 846 Részajánlat-tételi lehetőségről ismételten egyszerű eljárásban
Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 28. számában, a 671. válaszban bár a jogi levezetés helyes, véleményünk szerint mégsem pontos, hiszen egyéb jogszabályból az a következtetés vonható le, hogy egyszerű eljárásban is alkalmazható a részekre történő ajánlattétel. Konkrétan a 15/2004. IM rendelet 23. számú mellékletében szereplő hirdetménymintára gondolunk, amelynek II.1.8. pontja alapján lehet erre következtetni. Egyébként a szerkesztőbizottság jogi lektorai is gond nélkül átengedik az így készült ajánlattételi felhívásokat. (A fenti álláspontunkat emellett érintettük az adott számban megjelent 651-es kérdésünkben is, és ott ezt nem kifogásolták). Mi a helyes eljárás?
