3 találat a megadott döntőbizottsági határozat tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]ha az a közbeszerzési eljárás során, illetve közbeszerzési eljárással kapcsolatban hamis adatot szolgáltatott, vagy hamis nyilatkozatot tett, és a kizárásnak a 62. § (1) bekezdés i) pontja szerinti feltételei fennállnak.Erre akkor kerülhet sor, ha egyrészt a jogorvoslati kérelemben felmerül a hamis adatszolgáltatás, másrészt a jogorvoslati fórum maga megállapítja, hogy a jogorvoslati eljárásban a közbeszerzési eljárással kapcsolatban hamis adatszolgáltatás történt.Amennyiben a kötelező kizáró oki szabályozás szerint az ajánlatkérő megállapítja a hamis adatszolgáltatást az eljárást lezáró összegezésben, és ez ellen nem indít az ajánlattevő jogorvoslati eljárást, úgy a hamis adatszolgáltatás jogorvoslati eljárástól függetlenül kizáró ok marad három teljes évre a Kbt. 62. § (1) bekezdésének h) pontja alapján. A 62. § (1) bekezdésének h) pontja egyértelművé teszi, hogy a jogorvoslati fórum döntésétől számít a kizárás időszaka, ha azonban nem kerül sor jogorvoslati eljárásra, úgy a Döntőbizottság döntése nélkül is beáll a hároméves távolmaradási kényszer a közbeszerzéstől.[A Kbt. 62. § (1) bekezdésének h) pontja alapján az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alkalmazta a Kbt. 165. § (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti jogkövetkezményt, a közbeszerzési eljárás 2. és 3. részében megsemmisítette az ajánlatkérő által kiadott összegezést, valamint az azt követően hozott valamennyi ajánlatkérői döntést és felhívta az ajánlatkérőt a törvénynek megfelelő eljárásra, továbbá a (3) bekezdés d) pontja szerint bírságot szabott ki."Ebben az esetben tehát bírság kiszabására is sor került. A döntés 40. pontjában a Közbeszerzési Döntőbizottság kifejti, hogy "a Kbt. több eljárási cselekmény alkalmazását teszi lehetővé az ajánlatkérő számára az ajánlatok érvényességének vizsgálata során. A Kbt. alapelveiből következően a törvényi feltételek fennállása esetén az ajánlatkérő törvényi kötelezettsége a megfelelő eljárási cselekmény alkalmazása. Az ajánlatkérő köteles megtenni minden olyan jogszabályi rendelkezést, amelyre lehetősége van a verseny biztosítása, az esélyegyenlőség megtartása érdekében, a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének keretein belül. A hiánypótlás célja az érvényes ajánlattétel elősegítése. Ennek érdekében a törvény a jogintézmény alkalmazását kötelezővé teszi az ajánlatkérő számára - feltéve, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés valamilyen hiányosságot mutat."Mivel az ajánlatkérő egyértelműen megsértette a hiánypótlási szabályokat, jogosnak tűnik, hogy a jogorvoslati fórum nem tekintett el a bírság kiszabásától. Ki is fejti erre vonatkozó érveit az alábbiak szerint:"44. A Kbt. 165. § (11) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, valamint a bírság összegének, illetve az eltiltás időtartamának megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsértés súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]Értesítőhöz kapcsolódva, illetőleg néhány kiadvány CD-lemezen tartalmazza a határozatokat, valamint például a Budapest Bank honlapján is elérhetők, méghozzá
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.