Döntőbizottsági határozatok közzététele

Kérdés: Várható-e, hogy a döntőbizottság egy-egy tanulságos határozatát – a bírósági eseti döntésekhez hasonlóan – nyilvánosan közzéteszi, ugyanis ez a jogszabály gyakorlati értelmezését nyilvánosan is elősegítené? (Az eddigi gyakorlat a kereshetőséget a kérelmező nevéhez kötötte, ami értelmetlen volt.)
Részlet a válaszából: […] A kérdés feltehetően a hivatalos honlapra és az azon valókereshetőségre vonatkozik. Az intézményrendszer fokozatos elektronikus támogatásaidővel ki kell, hogy kényszerítse a jelenleginél színvonalasabb, kiegészítőszolgáltatásokat tartalmazó honlap kialakítását. A jelenleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 24.

Bírálati szempontok egyszerű közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásnál milyen szempontok alapján kell elbírálnia az ajánlatkérőnek az ajánlatokat? A Kbt. 300. §-a szerint ennél az eljárásnál nem kötelező alkalmazni és megadni a Kbt. 57. § (3) bekezdésének c) és d) pontja szerint a részszempontok értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, és azt a módszert sem, amellyel megadja a ponthatárok közötti pontszámokat. Így az ajánlattevő részére nem világos, milyen szempontok alapján lesz elbírálva az ajánlata. Van-e erre ajánlás, gyakorlat vagy döntőbizottsági határozat?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerű eljárás rendjének meghatározása során a jogalkotó a lehető legegyszerűbb megoldás kialakítására törekedett, ami azonban nem jelenti azt, hogy az ajánlatkérőknek a saját érdekükben ne lenne értelme alapul venni gyakorlati tapasztalataikat, és például az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Döntőbizottsági határozat végrehajtása

Kérdés: Jogorvoslati eljárásban hozott döntőbizottsági határozat – amely az ajánlatkérőt utasítja – nehezen értelmezhető. Hogyan kérhet segítséget az ajánlatkérő a döntőbizottságtól azzal a céllal, hogy a határozatot szakszerűen, jogszerűen végrehajthassa?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 317. §-a alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására – a Kbt. eltérő rendelkezése hiányában – az Áe. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Áe. és a Pp. értelmezéséből egyaránt az tűnik ki, hogy amennyiben a felettes szerv – esetünkben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] Az alapelvek a Kbt. alkalmazásában véleményünk szerint rendkívüli jelentőséggel bírnak, ezért a Közbeszerzési Levelek szinte valamennyi számában utalunk azokra különböző aspektusokból. A Kbt. 1. §-ának (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban – értve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Téves döntőbizottsági határozat

Kérdés: Mi történik akkor, ha a döntőbizottság határozata téves?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. lehetőséget ad a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata elleni jogorvoslatra mind annak eljárása során hozott határozata, mind pedig érdemi döntése tekintetében.A Közbeszerzési Döntőbizottságnak az eljárás során hozott határozata ellen külön jogorvoslatnak azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.
1
2
3