26 cikk rendezése:
21. cikk / 26 Hozzáférési lehetőségek döntőbizottsági határozatokhoz
Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 19. (2005. január 14.) számában megjelent 452. számú kérdéshez kapcsolódik a kérdésünk. Hozzáférhető-e valahol a döntőbizottsági határozatok gyűjteménye? Létezik-e ilyen könyv, CD vagy webhely formájában?
22. cikk / 26 Döntőbizottsági határozatok közzététele
Kérdés: Várható-e, hogy a döntőbizottság egy-egy tanulságos határozatát – a bírósági eseti döntésekhez hasonlóan – nyilvánosan közzéteszi, ugyanis ez a jogszabály gyakorlati értelmezését nyilvánosan is elősegítené? (Az eddigi gyakorlat a kereshetőséget a kérelmező nevéhez kötötte, ami értelmetlen volt.)
23. cikk / 26 Bírálati szempontok egyszerű közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásnál milyen szempontok alapján kell elbírálnia az ajánlatkérőnek az ajánlatokat? A Kbt. 300. §-a szerint ennél az eljárásnál nem kötelező alkalmazni és megadni a Kbt. 57. § (3) bekezdésének c) és d) pontja szerint a részszempontok értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, és azt a módszert sem, amellyel megadja a ponthatárok közötti pontszámokat. Így az ajánlattevő részére nem világos, milyen szempontok alapján lesz elbírálva az ajánlata. Van-e erre ajánlás, gyakorlat vagy döntőbizottsági határozat?
24. cikk / 26 Döntőbizottsági határozat végrehajtása
Kérdés: Jogorvoslati eljárásban hozott döntőbizottsági határozat – amely az ajánlatkérőt utasítja – nehezen értelmezhető. Hogyan kérhet segítséget az ajánlatkérő a döntőbizottságtól azzal a céllal, hogy a határozatot szakszerűen, jogszerűen végrehajthassa?
25. cikk / 26 Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén
Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
26. cikk / 26 Téves döntőbizottsági határozat
Kérdés: Mi történik akkor, ha a döntőbizottság határozata téves?
