Értesítés szerződéskötésről

Kérdés: Építőipari cégünk rendszeresen indul közbeszerzési eljárásokon. Az ajánlatkérők által megküldött összegzésekben szerepel a szerződéskötési tilalmi időszak kezdete és vége, azaz a tilalom utolsó napja is. Az összegzések megküldése után semmilyen információ nem érkezik az ajánlatkérőktől. Jogszabály szerint a nyertes ajánlattevő kötelessége-e utánajárni annak, illetve "kinyomozni" azt, hogy az ajánlatkérővel történő szerződéskötés a tilalmi időszak lejárta után mely napon (netalán rögtön másnap, vagy rá következő munkanap) történik, vagy pedig értesítést kellene az ajánlattevőnek kapnia erről? A szerződéskötés napjáról az ajánlattevőnek illene minimum 4-5 munkanappal korábban értesülnie, tekintettel esetleges mellékkötelezettségek, bankgaranciák elindítása miatt. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] Igen, a válasz életszerű, és rávilágít arra a tényre, hogy a szerződéskötés egy folyamat eredménye, melynek a szerződéskötési időszak alatt meg kell történnie. Erre vonatkozik a témához szorosan kötődő D. 558/2012. számú közbeszerzési döntőbizottsági határozat, mely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Ajánlati felhívás döntőbizottsági határozatra hivatkozással

Kérdés: Az ajánlatkérő a felhívásban közölte, hogy a Kbt. 55. §-ának (6) bekezdése alkalmazásában a Döntőbizottság D.453/17/2012. számú határozatában kifejtett jogértelmezése szerint jár el. Miről szól ez a döntés?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti határozat lényege, hogy az ajánlatkérő nem igényli a külön részletes igazolást a referenciák teljesítésével kapcsolatban, hanem elegendő lesz számára a Döntőbizottság D. 453/17/2012. számú döntésének megfelelően a referenciaigazolás tartalmi részének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Szerződéskötés akadályozása az ajánlatkérő által

Kérdés: Akadályozható-e úgy a szerződéskötés, hogy az ajánlatkérő kevés időt ad annak megtételére – azaz kifejezetten nehezíti az ajánlattevő számára a szerződéskötést?
Részlet a válaszából: […] Erről a kérdésről a közbeszerzési törvény nem rendelkezik részletesen, ugyanakkor az 558/2012. számú közbeszerzési döntőbizottsági határozat releváns következtetésre jut ebben a témában.Ebben az ügyben a jogorvoslati fórum véleménye szerint az ajánlatkérő alapelvet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Jogorvoslati szabályok változása

Kérdés: Változtak-e a Kbt. utóbbi módosításával a jogorvoslatra vonatkozó szabályok?
Részlet a válaszából: […] Igen, a 2010. évi LXXXVIII. törvény számos pontonmódosította a jogorvoslatra vonatkozó rendelkezéseket. A módosítottrendelkezések 2010. szeptember 15-én léptek hatályba. A változásokat azalábbiakban ismertetjük.Megváltoztak a jogorvoslati határidőre vonatkozó szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Szerződéskötési moratórium

Kérdés: Egy közbeszerzési tájékoztatón azt hallottuk, hogy az új szabályok szerint már nem lehet kérni a Közbeszerzési Döntőbizottságtól a szerződéskötés megtiltását. Kérdésünk, hogyan lehet megakadályozni a jövőben, hogy a szabálytalanul kihirdetett nyertessel az ajánlatkérő ne kösse meg a szerződést?
Részlet a válaszából: […] A változás oka a szerződéskötési moratórium újszabályrendszerében keresendő.Az új szabályrendszer egyik lényeges eleme, hogy amoratórium időszaka hosszabb lett. Amíg 2010. január 1-jét megelőzően 8 naposvolt, azaz legkorábban az eredményhirdetést követő 9. napon lehetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Beszámoló, konszolidált beszámoló

Kérdés: Ha a pénzügyi-gazdasági alkalmasság igazolásához a számviteli törvény szerinti beszámolót kell csatolni, akkor a sima vagy a konszolidált beszámolót kell-e benyújtanunk?
Részlet a válaszából: […] A régi Kbt. szerint született döntőbizottsági határozat arravonatkozóan, hogy melyik beszámoló használható. A bíróság előtt befejeződöttügy eredményeként mindkét beszámoló használható, azaz nincs kizárva egyik vagymásik használata. Mivel a hatályos, közbeszerzésekről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Keresetindítási határidő elmulasztása

Kérdés: A Döntőbizottság határozata ellen 15 napos határidővel lehet tudomásunk szerint keresetet benyújtani. Ezt a határidőt elmulasztottuk. Mit tehetünk annak érdekében, hogy a sérelmezett határozatot a bíróság ennek ellenére felülvizsgálja?
Részlet a válaszából: […] A bírósági felülvizsgálat kezdeményezésére az általánosszabályok szerint 30 nap áll rendelkezésre, ez a határidő – mint azt a kérdezőhelyesen jelezte – a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálataesetén a határozat kézbesítésétől számított 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 6.

Hamis adatszolgáltatás megállapíthatósága

Kérdés: Cégünk közbeszerzési pályázaton ajánlatadóként vett részt, ugyanezen a pályázaton egy konkurens cég szintén részt vett, és 10 százalék feletti alvállalkozóként megnevezte cégünket – ezt beleegyezésünk és tudtunk nélkül tette. A kiírás szerinti kizáró okokat az alvállalkozóra (azaz a mi cégünkre) vonatkozóan természetesen nem tudta igazolni. A kiíró a Kbt. 70. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva kizárta a 10 százalék feletti alvállalkozóként cégünket megjelölt ajánlatadót és a mi cégünket is. A kiíró sem kért a hiánypótlásban (megengedett volt a teljes körű hiánypótlás) semmilyen igazoló dokumentumot, annak ellenére, hogy a cégünket 10 százalék feletti alvállalkozóként megjelölt ajánlatadó a saját nyilatkozatán kívül semmilyen, ezt a tényt igazoló dokumentumot nem csatolt be, valamint a kizáró okokat érintő igazolásokkal sem rendelkezett a megjelölt alvállalkozó vonatkozásában. Van-e már hasonló esetre közbeszerzési döntőbizottsági határozat? Az alvállalkozót megnevező ajánlatadó részéről fennáll-e a hamis adatszolgáltatás? Jogos-e ebben az esetben cégünk mint ajánlatadó kizárása, vizsgálat nélkül?
Részlet a válaszából: […] A kizárás jogos, hiszen az ajánlatkérőnek nem kötelességevizsgálni az alvállalkozó alkalmazásának valóságtartalmát az eljárás során.Ehhez nem áll rendelkezésére eszköz, illetőleg az nem az ajánlatkérő feladata.Sajátos módon azonban a 10 százalék feletti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.

MBH-igazolás és tevékenységi kör összefüggése

Kérdés: Hiánypótlásra szólították fel a céget, és nem jutunk dűlőre az alábbi kérdésekben: Az egyik, hogy milyen esetben kell a Bányászati Hivatal igazolása? Nekünk a főtevékenységünk ingatlanüzemeltetés, de a tevékenységi körünkben szerepel a TEÁOR 4521 megjelölésű, épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése megnevezésű tevékenység. Mi az érintett projektben 10 százalék feletti alvállalkozóként (PPP-konstrukció) üzemeltetési tevékenységet látnánk el. Eddig egyetlenegy közbeszerzési pályázat során nem adtunk be bányászati hivatali igazolást, hiszen mi üzemeltetéssel foglalkozó cég vagyunk. Ezek szerint, ha benne van a tevékenységi körünkben az említett tevékenység, akkor minden esetben kell az MBH igazolása?
Részlet a válaszából: […] Egy döntőbizottsági határozat már született a kérdésben,amelynek értelmében, ha bármely olyan tevékenység, amely az ajánlattevőtevékenységi körébe tartozik, érinti a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII.törvény hatályát, akkor a MBH igazolását az ajánlattevőnek be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

"Erőforrás-szervezet"-tel szemben támasztható követelmények

Kérdés: A Kbt. szerint "erőforrás-szervezet" esetében a kizáró okra vonatkozó nyilatkozaton kívül ajánlatkérő csak "kötelezettségvállaló" nyilatkozatot kérhet. Így például nem kötelezheti ezt a szervezetet referencia vagy banknyilatkozat becsatolására. Kérdés: Van-e/volt-e már a döntőbizottságnak ebben a tárgykörben döntése? (Jogosult-e az ajánlatkérő mást is kérni, vagy csak a kötelezettségvállaló nyilatkozatát?)
Részlet a válaszából: […] A Kbt.-nek a "más szervezet" erőforrásának bevonásáravonatkozó rendelkezései – mind a 66. § (2), mind pedig a 67. § (4) bekezdésetekintetében – a törvény kógens – eltérést nem engedő – rendelkezései körébetartoznak. A kogenciából az következik, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.