Eljárás kizárólag értékhatáron kívül eső ajánlatok beérkezése esetén

Kérdés: Amennyiben egy "alacsonyabb értékhatárú" (például egyszerű vagy nemzeti értékhatár alá tartozó) eljárásra csak az értékhatáron kívül eső ajánlatok érkeznek, van-e mód arra, hogy a Kbt. előírásainak megfelelően tárgyaljunk, és ennek eredményeként csökkenjenek az árak a megfelelő értékhatár alá? Például nemzeti rezsimben, nyílt eljárásban csak a közösségi értékhatárt meghaladó ajánlatok érkeznek. A Kbt. lehetővé teszi, hogy a három legjobb ajánlattevővel (meghatározott feltételek teljesülése esetén) tárgyaljon az ajánlatkérő. Ez a lehetőség fennáll-e ebben az esetben is? Másképp kell-e viszonyulni ebből a szempontból egy nyílt eljáráshoz, mint egy eleve tárgyalásosként meghirdetett eljáráshoz, amelynél az ajánlati kötöttség csak a tárgyalások végén áll be? A fentiek analógiájára egy tárgyalásosként meghirdetett egyszerű eljárásnál mi a helyzet?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a Kbt. 254. §-a nemzeti rezsimben lehetővé teszinyílt eljárás keretében tárgyalás kezdeményezését, amelynek feltétele, hogyegyik ajánlattevő sem, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlattevő sem tett– az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Ajánlat alapján más rezsim alá tartozó eljárás

Kérdés: A becsült érték alapján meghatározott rezsim szerinti eljárásban az ajánlattevők – köztük a legkedvezőbb ajánlatot tevő – olyan értékű ajánlatot tettek, amely másik rezsim szerinti eljárás lefolytatását igényelte volna. Mi a teendőm, mint ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] Jogszerűen akkor jár ez az ajánlatkérő, amennyiben azeljárást eredménytelennek nyilvánítja. Esetünkben indokolható mindez a Kbt. 91.§-ának c) pontjával, amelynek értelmében egyik ajánlattevő sem, vagy azösszességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.

Ajánlattételi határidő hosszabbítása, feltételek módosítása egyszerű eljárásban

Kérdés: Az egyszerű eljárás szabályozásánál a Kbt. 300. §-ának (6) bekezdése nem hivatkozik vissza a 75. § (1) bekezdésre (ajánlattételi határidő hosszabbításának lehetősége), valamint a 76. § (1) és (2) bekezdésre sem (feltételek módosítása, illetve a felhívás visszavonása). Ez azt jelenti, hogy egyszerű eljárásban a fenti rendelkezéseket nem lehet alkalmazni (ajánlattételi határidő hosszabbítása, feltételek módosítása, felhívás visszavonása)?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő szabadon határozzameg, azonban az egyszerű eljárásban is érvényes az a rendelkezés, hogy azajánlattétel számára annyi időt kell hagyni, amennyi elegendő a megfelelőajánlattételhez.A Kbt. 74. §-ának (4) bekezdése és a 75....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 24.

Pályázati kiírás visszavonása

Kérdés: Igaz-e, hogy az ajánlattevő nem írhatja le azt, hogy joga van a kiírás indoklás nélküli visszavonására?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. az ajánlat visszavonásával kapcsolatban több rendelkezést tartalmaz. Egyrészt az ajánlati biztosíték körében említi meg a visszavonás lehetőségét, másrészt rendelkezik annak feltételeiről (megengedhetőségéről), továbbá arról is, hogy az ajánlat visszavonása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.

Eljárás hirdetmény közzétételével

Kérdés: Az új Kbt. rendelkezései szerint hirdetmény közzétételével indított eljárás lefolytatására árubeszerzés esetén kizárólag akkor van lehetőség, ha a nyílt eljárás eredménytelen volt?
Részlet a válaszából: […]

Árubeszerzés esetén hirdetmény közzétételével indított eljárás kizárólag a nyílt eljárás eredménytelensége esetén folytatható le – Kbt. 124. § (2) bekezdésének a) pontja.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.
1
…
7
8