755 talált cikk a jogorvoslat kifejezésre

Kérdés: Mi a tennivaló a következő esetben? Az építési beruházásokra irányuló közbeszerzési ajánlati felhívásokban egyre gyakrabban fordul elő, hogy részvételi feltételként a referenciamunkát nagyságrendhez kötik. [Konkrétan például: a Közbeszerzési Értesítő 15. számának 31-39. oldala: "(2) bekezdésben előírtaknak megfelelően kiadott igazolással ellátva legalább 1 db bruttó 500 millió forint összegű referenciamunkával". Kizáró ok, ha ezzel nem rendelkezik az ajánlattevő.] A közbeszerzési törvény 65. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő gazdasági, pénzügyi, illetve szakmai alkalmasságának feltételeit kizárólag a közbeszerzési törvény 66-69. §-aiban meghatározott módon írhatja elő – a hivatkozott paragrafusokban nagyságrendet nem írnak elő. Kivétel ez alól a műemlékkel kapcsolatos építési beruházás, ezek esetében a 162/2004. Korm. rendelet 15. §-a szerint "a beszerzés tárgyát képező műemlékkel kapcsolatban megrendelt munkákat jellegének és nagyságrendjének megfelelő építési beruházásra vonatkozó igazolást jogosult elfogadni." Ennek tükrében elfogadható-e a kérdés szerinti gyakorlat, jogszerű-e a kiírás?

Kérdés: A Kbt. 87. §-ának (1) bekezdésében a "köteles" szó az írásbeliségre vonatkozó kötelezettséget, vagy az indokolás kérésére vonatkozó kötelezettséget jelenti?

Kérdés: Elegendő-e, ha egy indokolással ellátott bírálati lap van egy adott közbeszerzési eljárásban, és azt a bírálóbizottság minden tagja aláírja, vagy valamennyi bizottsági tag önálló bírálati lapot kell, hogy kiállítson?

Kérdés: A Kbt. meghatározza, hogy egyes eljárásokért szolgáltatási díjat kell fizetni. A gyakorlatban hogyan történik a díjak megfizetése?

Kérdés: Az ajánlati felhívás 2004 decemberében jelent meg, a pályázatot 2005. év februárjában kellett benyújtani. Az előző három év referenciái közül ajánlatkérő nem fogadja el a 2004. évieket. Jogszerű-e az eljárása? Az ajánlati felhívástól vagy a beadástól kell számolni az éveket?

Kérdés: Jogsértő kitételt érzünk a kiírásban, de a kiíróval már nincs idő, illetve lehetőség a kitétel tisztázására. Élhetünk-e jogorvoslati kérelemmel azok után, hogy a pályázatot benyújtjuk, és abban nyilatkozunk arról, hogy elfogadjuk a pályázati feltételeket?

Kérdés: Milyen szempontokat kell figyelembe venni a gyakorlatban a hivatalos közbeszerzési tanácsadói kérelem benyújtásakor?

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 88. §-ának (1) bekezdése alapján érvénytelenné nyilvánítja, és az eljárás további szakaszaiból kizárja, és erről a döntésről a Kbt. 93. §-ának (1) bekezdése szerint az ötödik napon írásban értesíti az érvénytelen ajánlatot tevőt. Ez esetben előfordulhat, hogy az írásbeli értesítés kézhezvételéig a döntéshozó az eljárást lezáró határozatot meghozza. Ha a kizárásról szóló döntést az ötödik (vagy a kézbesítési okok miatt hatodik) napon tudja csak az érvénytelen ajánlattevő a döntőbizottságnál megtámadni, a szerződést meg kell-e kötni az érvényes ajánlattevővel az eredményhirdetést követő nyolcadik napon abban az esetben, ha az érvénytelen ajánlatot tevő a kizárás megtámadására vonatkozó kérelmét az ajánlatkérőhöz is eljuttatja, de a döntőbizottság még nem kereste meg az ajánlatkérőt?

Kérdés: Közbeszerzési eljárásban az ajánlati dokumentációban jogszerűen írta-e le az ajánlattevőre vonatkozóan az eljáró szervezet a következőket: "A nyertes ajánlattevő a szerződés aláírását megelőzően a bruttó vállalási ár 1 százalékának megfelelő mértékű szerződéskötési díjat köteles megfizetni az ajánlatkérő nevében eljáró szervezet részére. Aszerződéskötési díj megfizetése a szerződés aláírásának feltétele?"

Kérdés: A közbeszerzési pályázatok értékelési rangsorától eltérően dönthet-e a képviselő-testület?