1645 talált cikk a jogszabály kifejezésre

Kérdés: A szerződés jogszabályba ütköző rendelkezéseket tartalmaz, így részben semmis. A szerződésben az szerepel, hogy az az érvénytelen rendelkezések nélkül is életben marad. Ha a semmis rendelkezések miatt ennek ellenére megtámadjuk a szerződést, mi lesz a teljesítés további sorsa, mennyiben érinti ez az eljárás a teljesítést? A szerződést bíróságon vagy a Közbeszerzési Hatóság előtt támadhatjuk?

Kérdés: Saját eljárás esetén megállapítható-e, hogy maga az eljárásrend jogsértő? Ki állapítja meg és milyen szempontok szerint? Vannak eljárásrendminták valahol?

Kérdés: A Kbt. 56. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti kizáró ok vonatkozásában hol találom meg azt, hogy mi minősül rendezett munkaügyi kapcsolatnak?

Kérdés: Nem egyértelmű számomra, hogy háromajánlatos (25 millió forint alatti) nemzeti eljárásrendben kötelező-e a tárgyalás?

Kérdés: Konzorciumi tagként csak egységesen a konzorcium indíthat jogorvoslati eljárást, vagy egyedül a mi cégünk is kezdeményezheti az eljárást, a többi tag beleegyezése nélkül?

Kérdés: Ki dönt az önkéntes Kbt.-alkalmazók eljárásainak jogvitájáról? Lehet-e közvetlenül bírósághoz fordulni lényegesen olcsóbban, mint a Közbeszerzési Döntőbizottság esetében?

Kérdés: Kizárhatom-e a kínai ajánlattevőt az eljárásból, vagy ha az ajánlattevő kínai terméket ajánl?

Kérdés: Ha opcionális szerződéshosszabbítást választunk, akkor az opciós rész/időszak becsült értékét is hozzá kell számítani a becsült értékhez?

Kérdés: Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indított a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja alapján építési beruházás tárgyában. A felhívással megkeresett négy ajánlattevő mindegyike adott be ajánlatot. Az ajánlattevők közül három rendelkezik faxelérhetőséggel, a negyedik csak e-mail címet adott meg, faxelérhetősége nincs (ez tapasztalataink szerint ma már egyre ritkább, de kisebb cégeknél még előfordul). A Kbt. 2. §-ának (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára. A Kbt. 35. § (1) bekezdésében leírtak szerint az ajánlatkérő és az ajánlattevő között minden kommunikáció írásban történik. A (2) bekezdés szerint az írásbeli nyilatkozatok teljesíthetőek: a) az (5) bekezdésre figyelemmel postai vagy közvetlen kézbesítés útján; b) faxon; c) elektronikus úton. A (4) bekezdés alapján a (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozat benyújtható legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott, vagy a külön, a Kbt. felhatalmazása alapján alkotott jogszabály szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus dokumentumba foglalt formában. Az (5) bekezdés szerint a Kbt. alapján előírt tájékoztatásra vagy információ kérésére postai kézbesítés csak kivételesen és indokolt esetben vehető igénybe. A negyedik ajánlattevő részére történő iratmegküldés nem lehetséges faxon (nem rendelkezik faxszal) vagy elektronikus úton (az ajánlatkérő nem rendelkezik az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 2. § 15. pontjában meghatározott fokozott – vagy attól magasabb – biztonságú elektronikus aláírással). Az ajánlattevővel postai úton történő kommunikáció jelen esetben álláspontunk szerint indokolt, ezzel azonban sérül az ajánlattevők esélyegyenlősége, hiszen az ajánlattevő – a másik három ajánlattevővel ellentétben – esetleg csak több nappal később kapja meg a kiküldött iratokat. Ezt véleményünk szerint csak azzal kerülhetjük ki, ha minden ajánlattevő részére postai úton küldjük meg az iratokat – ez viszont komoly időveszteséget jelent az eljárás szempontjából, illetve a küldemények esetleges postai elvesztése miatt kockázatot is. Az eljárás során felvett jegyzőkönyvek, a hiánypótlási felhívás(ok), és az egyéb, az eljárás során keletkezett, az ajánlattevőknek eljuttatandó dokumentumok kiküldése során a fentebb vázolt helyzetben hogyan valósítható meg a Kbt. hivatkozott rendelkezéseinek és alapelvének betartása? Hogyan történhet minden szempontból jogszerűen a dokumentumok megküldése az ajánlattevők részére?

Kérdés: Önkormányzat saját cégénél figyelemmel kell-e lenni a tulajdonos más cégeire, és így az árbevételi, munkavállalói korlátot figyelni kkv-ként történő megítéléskor?