E-mailen történő kommunikáció kizárása kiegészítő tájékoztatásnál

Kérdés: Az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás iránti igényt levélben vagy telefaxon kéri. Jogszerű az e-mail általi kommunikáció kizárása?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...forma, amely nem követelhető meg az ajánlattevőktől, de ennek fordítottjára az ajánlatkérőnek lehetősége van. Tehát az írásbeli kommunikációs formák közül kizárhat egyes formákat, de csak és kizárólag az elektronikus nyilatkozattételt nem teheti kötelezővé....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. június 18.
Kapcsolódó címke:

Változások a közbeszerzésben 2013 második félévében

Kérdés: Volt-e változás 2013 végén a közbeszerzésben?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...nyilvánosságát, az elektronikus közbeszerzési adatbázisok használatának elterjedését, továbbá az elektronikus eljárási és kommunikációs lehetőségek támogatását; ennek keretében elektronikus közzétételi lehetőséget biztosít, ahol az ajánlatkérő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. január 8.
Kapcsolódó címke:

Kiegészítő tájékoztatás adása jogosulatlan személy által

Kérdés: Egyik alkalmazottunk az egyik ajánlattevő kérdésére válaszolt kiegészítő tájékoztatásként, azonban a közbeszerzési eljárásban erre nem volt jogosultsága, és a tájékoztatás sem volt megfelelő. Az ajánlattevő ajánlata ennek következtében érvénytelen lett. Az ajánlattevő az előzetes vitarendezés iránti kérelemben hivatkozott arra, hogy az ajánlatkérő munkatársának válaszára alapozva készítette el ajánlatának egy részét, mely az érvénytelenséget eredményezte. Ilyenkor mit lehet tenni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...akkor mindez nem tartozik az eljárás dokumentációjához, az ajánlatkérőnek nem kell felelősséget vállalnia ezért. A hasonló egyedi kommunikációt az eljárás vonatkozásában érdemes kiszűrni.Ha az érintett alkalmazott a hivatalosan beérkezett...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. december 11.
Kapcsolódó címke:

Kommunikációs formák ajánlatkérő és ajánlattevő között

Kérdés: Lehetséges-e közvetlen – például telefonos – kommunikáció egy adott eljárásban az ajánlattevő és az ajánlatkérő között? Kérhet-e az ajánlattevő iratbetekintést az ajánlattételi határidőt megelőzően?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...eljárás lefolytatásának feltétele az írásbeliség, mely nem teszi lehetővé a hivatalos, telefonos kommunikációt a felek között. Az iratbetekintés szabályai továbbra is változatlanok 2013. július 1-jét követően is.Az iratbetekintés kérdését a Kbt. 80. §-ának...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. augusztus 14.
Kapcsolódó címke:

Ajánlatkérő iratainak postai kézbesítése

Kérdés: Van-e olyan rendelkezése a Kbt.-nek, amellyel kizárja, hogy bármely iratot postai úton küldjön meg az ajánlatkérő?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szerinti indokolt eset értelmezését szűkíti, hogy egyes információk eljuttatása esetében a Kbt. kifejezetten nem teszi lehetővé a kommunikációs formák között a postai utat. Például az összegezés eljuttatása az eljárás értékelésének befejezésével, vagy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. június 19.
Kapcsolódó címke:

Kommunikáció postai úton közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indított a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja alapján építési beruházás tárgyában. A felhívással megkeresett négy ajánlattevő mindegyike adott be ajánlatot. Az ajánlattevők közül három rendelkezik faxelérhetőséggel, a negyedik csak e-mail címet adott meg, faxelérhetősége nincs (ez tapasztalataink szerint ma már egyre ritkább, de kisebb cégeknél még előfordul). A Kbt. 2. §-ának (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára. A Kbt. 35. § (1) bekezdésében leírtak szerint az ajánlatkérő és az ajánlattevő között minden kommunikáció írásban történik. A (2) bekezdés szerint az írásbeli nyilatkozatok teljesíthetőek: a) az (5) bekezdésre figyelemmel postai vagy közvetlen kézbesítés útján; b) faxon; c) elektronikus úton. A (4) bekezdés alapján a (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozat benyújtható legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott, vagy a külön, a Kbt. felhatalmazása alapján alkotott jogszabály szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus dokumentumba foglalt formában. Az (5) bekezdés szerint a Kbt. alapján előírt tájékoztatásra vagy információ kérésére postai kézbesítés csak kivételesen és indokolt esetben vehető igénybe. A negyedik ajánlattevő részére történő iratmegküldés nem lehetséges faxon (nem rendelkezik faxszal) vagy elektronikus úton (az ajánlatkérő nem rendelkezik az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 2. § 15. pontjában meghatározott fokozott – vagy attól magasabb – biztonságú elektronikus aláírással). Az ajánlattevővel postai úton történő kommunikáció jelen esetben álláspontunk szerint indokolt, ezzel azonban sérül az ajánlattevők esélyegyenlősége, hiszen az ajánlattevő – a másik három ajánlattevővel ellentétben – esetleg csak több nappal később kapja meg a kiküldött iratokat. Ezt véleményünk szerint csak azzal kerülhetjük ki, ha minden ajánlattevő részére postai úton küldjük meg az iratokat – ez viszont komoly időveszteséget jelent az eljárás szempontjából, illetve a küldemények esetleges postai elvesztése miatt kockázatot is. Az eljárás során felvett jegyzőkönyvek, a hiánypótlási felhívás(ok), és az egyéb, az eljárás során keletkezett, az ajánlattevőknek eljuttatandó dokumentumok kiküldése során a fentebb vázolt helyzetben hogyan valósítható meg a Kbt. hivatkozott rendelkezéseinek és alapelvének betartása? Hogyan történhet minden szempontból jogszerűen a dokumentumok megküldése az ajánlattevők részére?
Részlet az állásfoglalásából: […] Amennyiben az ajánlatkérő nem kíván fokozott biztonságú elektronikus aláírást szerezni, nem fogja tudni igazolni, hogy maga küldte el a vonatkozó dokumentumot, és a dokumentum nem változott a küldés során. Érdekes, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság 469/2012. számú...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. november 21.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárástípusok az új Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt.-ben milyen eljárásfajták vannak? Melyek a főbb változások?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...rögzíti, hogyeljárásrendjében az elektronikus eljárási cselekményeket hogyan kívánjalefolytatni, milyen szoftver alkalmazásával, milyen kommunikációs formátrészesít előnyben stb. Ez természetesen a nem saját eljárásrendben isalkalmazható, de amennyiben igény van rá,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. február 6.
Kapcsolódó címke:

Konzultáció és helyszíni szemle a gyakorlatban

Kérdés: A gyakorlatban mely esetekben tartanak az ajánlatkérők konzultációt és helyszíni bejárást? Van-e erre kötelezettség bizonyos esetekben, vagy szabad belátásuk alapján döntenek az alkalmazásról?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...konzultációnem más, mint a kiegészítő tájékoztatás egy speciális formája, amikor azajánlatkérő és az ajánlattevők között szóbeli kommunikáció folyik, azaz azajánlattevő szóban teszi fel a kérdéseit, az ajánlatkérő pedig szóban válaszolazokra....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. december 12.
Kapcsolódó címkék:  

Személyes konzultáció lehetősége a szerződés teljesítésének szakaszában

Kérdés: A szerződés teljesítése folyamatában tartható-e az ajánlatkérővel személyes konzultáció?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...teljesítés időszakáról a Kbt. nem rendelkezik. Aszerződéses együttműködés keretében szükséges a kommunikáció a felek között,azaz akár a személyes konzultáció is, melyet semmi nem zár ki, sőt, ha szükséges,kifejezetten javasolható. Az eljárás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. szeptember 19.
Kapcsolódó címke:

Felhívás kiadásának időpontja kirívó ár esetén

Kérdés: A Kbt. arról nem rendelkezik, hogy a kirívóan alacsony/magas ár esetén mikor kell kiadni időben az indokolásra szóló felhívást. Hol szabályozzák ezt a kérdést, illetve mikor kell kiadni azt? Van-e arra lehetőség és milyen formában, hogy ajánlattevőként felhívjuk a figyelmet, hogy adott esetben célszerű lenne a felhívás kiadása?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az értékelés során azindokolás akár többszöri megkérésére. A figyelemfelhívás ugyan nehezenilleszthető be a közbeszerzési eljárás kommunikációjába, de mindenképpen azértékelés lezárását, azaz az eredményhirdetést megelőzően kell, hogy történjen.Utólag ugyanis...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. augusztus 8.
1
…
10
11
12
…
14