41 cikk rendezése:
11. cikk / 41 Eljárás a közbeszerzési törvény és a banki szabályzat ellentmondása esetén
Kérdés: Cégünk rendszeresen részt vesz közbeszerzési eljárásokban. A jogszabály szerint (és a gyakorlatban is) a nyertes ajánlattevőnek a szerződéskötés napján át kell adnia az ajánlatkérő részére az egyik, szerződést biztosító mellékkötelezettségét (teljesítési biztosíték) alátámasztó dokumentumot, azaz a vállalkozási szerződés mellékletét. Cégünk a teljesítési biztosítékot rendszeresen bankgarancia formájában nyújtja. A számlavezető bankunk szabályzata szerint a teljesítési biztosítékra vonatkozó bankgarancia kiadását csak mindkét fél részéről aláírt vállalkozási szerződés bemutatásával hajlandó elindítani. A banki szabályzat tehát ellentmond annak, hogy a teljesítési biztosíték dokumentumát már a szerződéskötés aláírásának napján átadjuk az ajánlatkérőnek. Mi ilyenkor a teendő?
12. cikk / 41 Kártérítés az ajánlatkérő szerződéskötéstől történő visszalépése esetén
Kérdés: Ha ajánlatkérőként nem kérünk teljesítési biztosítékot, és a nyertes ajánlattevő visszalép a szerződéskötéstől, kérhetünk-e kártérítést és milyen összegben – figyelemmel arra, hogy az ajánlatkérő a visszalépéssel nem követett el jogsértést?
13. cikk / 41 Értesítés szerződéskötésről
Kérdés: Építőipari cégünk rendszeresen indul közbeszerzési eljárásokon. Az ajánlatkérők által megküldött összegzésekben szerepel a szerződéskötési tilalmi időszak kezdete és vége, azaz a tilalom utolsó napja is. Az összegzések megküldése után semmilyen információ nem érkezik az ajánlatkérőktől. Jogszabály szerint a nyertes ajánlattevő kötelessége-e utánajárni annak, illetve "kinyomozni" azt, hogy az ajánlatkérővel történő szerződéskötés a tilalmi időszak lejárta után mely napon (netalán rögtön másnap, vagy rá következő munkanap) történik, vagy pedig értesítést kellene az ajánlattevőnek kapnia erről? A szerződéskötés napjáról az ajánlattevőnek illene minimum 4-5 munkanappal korábban értesülnie, tekintettel esetleges mellékkötelezettségek, bankgaranciák elindítása miatt. Jól gondoljuk?
14. cikk / 41 Biztosíték és kötbér
Kérdés: Kötelező biztosítékot kikötni az ajánlati felhívásban? Mi a különbség a biztosíték és a kötbér között?
15. cikk / 41 Biztosítéknyújtás új szabálya
Kérdés: A biztosíték mértékére vonatkozó szabály módosult. Ez azt jelenti, hogy nincs értelme előírni a biztosítékot?
16. cikk / 41 Szerződéskötés akadályozása az ajánlatkérő által
Kérdés: Akadályozható-e úgy a szerződéskötés, hogy az ajánlatkérő kevés időt ad annak megtételére – azaz kifejezetten nehezíti az ajánlattevő számára a szerződéskötést?
17. cikk / 41 Szerződéskötés időpontjának közlése
Kérdés: A szerződés egy időpillanat, vagy egy folyamat része? Ha a szerződéskötés nem egy időpillanat, mert egyeztetést igényel, akkor mikor kell az ajánlatkérőnek jeleznie, hogy szerződést akar velem kötni?
18. cikk / 41 Kötbérmérték saját eljárásrendben lefolytatott közbeszerzéseknél
Kérdés: Nem értem, miért 5 százalék a kötbér a saját eljárásrendről szóló útmutatóban, amikor az lehet több is? Inkább félreinformál, mint segít. Mi az álláspontjuk ebben a kérdésben?
19. cikk / 41 Kötbér a közbeszerzésben
Kérdés: A Kbt. 126. §-ának (1) bekezdése szerint a szerződésben kikötött biztosítékok körét és mértékét a felhívásban meg kell adni. A (4) bekezdés alapján e biztosítékok körébe (ellentétben a Ptk.-val) a kötbér nem tartozik bele, mivel a kötbért a hibás, hiányos vagy nemteljesítést követően kell kifizetni. Megtehetem-e hogy az eljárást megindító felhívás III.1.1. pontjában a szerződésben előírt kötbért nem említem meg?
20. cikk / 41 Jóteljesítési biztosíték rendelkezésre bocsátása
Kérdés: Mi a helyzet akkor, ha az ajánlatkérő a felhívásban nem jelöli meg, hogyan lehet rendelkezésre bocsátani a jóteljesítési biztosítékot? Kifejezetten az új Kbt. szabálya érdekel. Tehet-e fel kérdést egy cég, ha csak betekintést kért, de nem veszi meg a dokumentációt? A jóteljesítési biztosítékot fizetheti-e az ajánlattevő helyett az alvállalkozó, alkalmasságot igazoló szervezet vagy esetleg bárki más?
