Tervezési szolgáltatások egybeszámítása

Kérdés: Hogyan kell a különféle tervezési szolgáltatásokat egybeszámítani a Kbt. 18. §-ának (2) bekezdésére tekintettel? Hogyan értelmezzük a műszaki-gazdasági funkcionális egység fogalmát a tervezési szolgáltatások esetében? A korábbi gyakorlat szerint a szolgáltatás hasonlósága alapján egybeszámítottuk az adott évben jelentkező valamennyi magasépítési tervezési szolgáltatást. A Közbeszerzési Hatóság részekre bontás tilalma alkalmazásához kiadott útmutatója azt írja, hogy a szolgáltatások esetében nem a hasonlóság a vizsgálat elsődleges szempontja, hanem az egy közös cél, vagyis ugyanazon építési beruházáshoz kapcsolódó valamennyi tervet (engedélyes, kiviteli), még ha ezek elkészítése nem is egy időben merül fel, egybe kell számítani. De ha egy adott évben több különböző építési beruházáshoz kell kiviteli terveket beszereznem, amelyek nyilvánvalóan nem egy közös cél megvalósítását szolgálják, akkor e tervezési szolgáltatások becsült értékét a szolgáltatás hasonlósága miatt már nem kell egymással egybeszámítani?
Részlet a válaszából: […] Először is felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Kbt. 2013. júniusi módosítása (a módosított rendelkezések 2013. július 1-én léptek hatályba) megszüntette az ún. egybe­számítást. Helyette a részekre bontási tilalmat vezette be – megjegyezzük, a közbeszerzési irányelvek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Fedezet értelmezése a közszolgáltatók gyakorlatában

Kérdés: Várható-e a fedezet kifejezés eltűnése a közbeszerzési szabályozásból? (Értelmezése közszolgáltatóként nagyon sok problémát okoz.)
Részlet a válaszából: […] A rendelkezésre álló fedezet kifejezés valóban idegen a közszolgáltatói gyakorlattól. Az aránytalanul alacsony ár fedezethez kötése ugyanakkor nem egyedi jelenség, hiszen az ajánlatok bontásakor felolvasott fedezet egyben lehetővé teszi az aránytalanul alacsony árra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.
1
2