2 cikk rendezése:
1. cikk / 2 Összeférhetetlenség vizsgálata ajánlattételi szakaszban
Kérdés: Az ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenítette az ajánlatkérő, tekintettel arra, hogy nem nyújtotta be az ajánlati felhívás VI.3.22 pontjában előírt összeférhetetlenségi nyilatkozatát. Az ajánlattevő ajánlata során jelezte, hogy nem kíván igénybe venni alvállalkozót és kapacitást nyújtó szervezetet. Az ajánlatkérő hiánypótlás keretében kérte, hogy nyújtsuk be az összeférhetetlenségi nyilatkozatot, de iratmintát és tartalmi elvárást nem fogalmazott meg. Az ajánlattevő nem nyújtott be hiánypótlást, de előzetes vitarendezésben jelezte, hogy nem ért egyet az ajánlatkérővel. Összeférhetetlenségi helyzetet miért vizsgál az ajánlatkérő ajánlattételi szakaszban? Az ajánlatkérő jogszerűen járt el az EVK elutasítása során?
2. cikk / 2 Banki igazolás hatálya ajánlati felhívás módosítása függvényében
Kérdés: Hiánypótlásban a banki nyilatkozatainkkal kapcsolatban azt kifogásolják, hogy azok nem az ajánlati felhívás feladásától visszaszámított egy évre vonatkoznak. Ez valóban része a felhívásnak, ugyanakkor az ajánlati felhívást az ajánlatkérő módosította. Az egységes szerkezetbe foglalt módosított dokumentációban található ajánlati felhívás feladásának dátuma három héttel későbbre tolódott. Emiatt a bankjainktól új banki nyilatkozatot kértem ugyanazzal a tartalommal, mint előző alkalommal, kivéve hogy az ajánlati felhívás feladásának dátumát átírattam az új, egységes szerkezetbe foglalt dokumentáció és felhívás feladási dátumának megfelelően. Az ajánlatkérő ezeket a banki nyilatkozatokat kifogásolja, és olyanokat kér helyettük, amelyek az eredeti felhívás feladásától visszaszámított egy évre vonatkoznak. Elfogadja-e az ajánlatkérő, ha benyújtjuk azokat a banki nyilatkozatokat, amelyekben a korábbi időszakról nyilatkozik a bank, a hiánypótlás kibocsátását megelőzően, hiszen akkor is kértünk igazolást, amelyet végül nem használtunk fel?
