Referencia felhasználása konzorciális együttműködésben elvégzett munka esetében

Kérdés: Társaságunk közös ajánlattevőként szerződő félként részt vett nagy értékű építőipari kivitelezési feladatok elvégzésében. Az egyik ilyen projekt keretében három kivitelezést végző vállalkozó közötti együttműködési megállapodás értelmében a projekt során az együttműködési szerződésben rögzítettek szerint felek együttműködtek és az építési vállalkozási munkát közös tevékenység keretében teljesítették. Társvállalkozóként működtek együtt akként, hogy a kivitelezési feladat lebonyolítása és összehangolása a felek által létrehozott mérnöki iroda feladata volt. Az eredmény felosztása az alábbi módon történt: vállalkozó 1:40%, vállalkozó 2:50%, vállalkozó 3:10%. Társaságunknak az eredményből az együttműködési megállapodás szerint 10% járt, ami nem egyenlő a szerződés összegének 10%-ával. A teljesítést érintő években társaságunknál az árbevételi oldalon csak az eredmény jelent meg összegszerűen. A valóságban társaságunk a projekt kivitelezésére létrehozott mérnöki irodában a projekt szervezésében és irányításában működött közre, viszont alvállalkozói és szállítói szerződéseket a saját nevében nem kötött, és a megrendelő felé sem bocsátott ki számlát. Bevétele a társvállalkozók felé számlázott mérnöki feladatok elvégzéséből és az eredményből származott. Közbeszerzési eljárásban hogyan használható fel az a referencia, mely szerint a szerződéses összeg (a tárgyi vállalás szerződéses összegének 10%-a) meghaladja az éves árbevételt, azaz a 10%-os szerződéses összegre jutó eredmény összegét?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő azonban nem tud kiindulni másból, mint a teljes projekt értékéből és annak százalékos felosztásából. Szükséges tehát a konzorciumi megállapodás alapján részletesen rögzíteni, hogy ez az eredményfelosztás és ennek megfelelően a közvetlen módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.
Kapcsolódó címkék:  

Konzorciumi képviselő nyilatkozattételi jogosultsága

Kérdés: Konzorcium esetén mi az az adatkör, melyre a konzorcium képviselője a konzorcium egyes tagjai vonatkozásában nem nyilatkozhat?
Részlet a válaszából: […] ...konzorciumi ajánlattételre vonatkozó szabályokat a Kbt. 25. §-a tartalmazza, a következők szerint:– több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot vagy nyújthat be részvételi jelentkezést;– az (1) bekezdés szerinti esetben a közös ajánlattevők vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.
Kapcsolódó címke:

Szerződő felek közös ajánlattételnél

Kérdés: Konzorcium ajánlattevő esetén a szerződésben minden konzorciumi tagnak szerepelnie kell-e szerződő félként, és alá kell írnia azt, vagy elegendő, ha csak a konzorciumot és a képviseletében eljáró tagot jelölik meg a szerződésben, és csak ő írja alá azt? Hogyan értelmezendő a Kbt. 124. §-ának (1) bekezdése?
Részlet a válaszából: […] ...kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően.A konzorciumi szerződés aláírásakor a tagok aláírása szükséges a szerződés hatálybalépéséhez, melyre a "nyertes szervezetek"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.
Kapcsolódó címkék:  

Döntés közös ajánlattételről az ajánlat benyújtását követően

Kérdés: Ajánlatunkat egyedüli ajánlattevőként nyújtottuk be, de még az ajánlattételi határidő lejárta előtt úgy döntünk, hogy konzorciumban indulunk. Az ajánlat benyújtását követően van-e lehetőség közös ajánlattételre?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásakor az ajánlati kötöttség jogintézményét kell megvizsgálnunk. A kötöttség kétoldalú, egyrészt jelenti az ajánlatkérő kötöttségét, ami azzal jár, hogy az ajánlatkérő kötve van az általa kiadott felhíváshoz és dokumentációhoz, másrészt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.
Kapcsolódó címkék:  

Konzorciumi tagok személyének változtatása

Kérdés: Közös ajánlattevőként nyújtottuk be az ajánlatot. Az ajánlat benyújtását követően módosíthatjuk az ajánlattételben részt vevők körét/személyét? (Az ajánlatkérő ezt a lehetőséget a dokumentációban kizárta. Megteheti?)
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattevő személye nagyon fontos eleme a közbeszerzési eljárásnak, erre tekintettel különös gondossággal kell eljárni a kérdés megvizsgálásakor.Véleményünk szerint, az ajánlatkérő helyesen tette, amikor ezt a lehetőséget a dokumentációban kizárta, mert ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 18.
Kapcsolódó címkék:  

Konzorciumi partner visszalépése az ajánlat benyújtását követően

Kérdés: Közös ajánlattevőként nyújtottuk be az ajánlatot, azonban partnerünk ezt követően úgy döntött, hogy nem kíván részt venni a konzorciumban. Lehetséges, hogy egyedül teljesítjük a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...személye nem változhat. A Kbt. néhány jogutódlással kapcsolatos kivételétől eltekintve, nem történhet változás ennek megfelelően a konzorcium tagjai vonatkozásában sem. Az alábbi – teljesítésre vonatkozó – szabály egyértelművé teszi, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.
Kapcsolódó címke:

Konzorciumi képviselő külön meghatalmazása

Kérdés: Ha a konzorciumi szerződésben meghatározzuk a képviselő személyét, kell-e adnunk – az ajánlathoz csatolnunk – részére a képviseletre szóló külön meghatalmazást? Jogszerű-e az ajánlatkérő ilyen irányú kérése?
Részlet a válaszából: […] ...egyben kötelezettségvállalásról is szólnak, valamint olyan következményekkel járhatnak, melyek közvetlenül kárt okozhatnak valamennyi konzorciumi partner számára.A hatályos Ptk. értelmében a képviseletre, meghatalmazásra az alábbi szabályok érvényesek:– más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.
Kapcsolódó címkék:    

Felelősség megosztása konzorciumi szerződésben

Kérdés: A közös ajánlattevők egymás közötti szerződésükben rendelkezhetnek a felelősségük vétkesség arányában történő egymás közötti megosztásáról, annak ellenére, hogy a felelősség az ajánlattevővel szemben egyetemleges?
Részlet a válaszából: […] Igen, ezt a Ptk. értelmében megtehetik. Az egyetemlegesség követelményének megfelelően az ajánlatkérő felé együttesen felelnek, de saját belső viszonyaiknak megfelelően ők maguk rendelkezhetnek a felelősség és a kár megosztásáról, melyet a Ptk. alábbi, 338. §-ban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.
Kapcsolódó címkék:  

Konzorciumi tagok változása az eljárás folyamán

Kérdés: A Kbt. módosítását követően van-e lehetőség arra, hogy a konzorcium tagjai az ajánlat benyújtását követően vagy a szerződés teljesítésének ideje alatt változzanak?
Részlet a válaszából: […] Nem, sem az ajánlat benyújtását követően, sem a teljesítés során nincs lehetőség a változtatásra. A teljesítés során történő átalakulás, felvásárlás, természetes jog­utódlás ezt a szabályt nem felülírja, hanem nem tekinthető a szerződés módosításának, ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 20.
Kapcsolódó címkék:  

Közös ajánlattétel a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásban

Kérdés: A 3052-es számú kérdésre adott válaszukban a közös ajánlattevő bevonásának lehetőségével foglalkoznak a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásban. Nem kkv gazdasági szereplő közös ajánlattevőként történő bevonása nyilván a törvény szándékának kijátszása lenne, ezért ennek kizárása valóban egyértelműnek tűnik. Az azonban meglepő számunkra, hogy véleményük szerint még kkv közös ajánlattevő bevonására sincs lehetőség. Az ezzel kapcsolatos indoklás ugyan érthető, de nincs ellentmondásban a Kbt. 95. §-ának (2) bekezdésével? Az idézett jogszabályhely kifejezetten megengedi a hirdetmény nélküli tárgyalásban az ajánlattevőknek közös ajánlattevő bevonását, és véleményünk szerint egy kkv gazdasági szereplő bevonásával a jogalkotó szándéka sem sérül. Jól látjuk?
Részlet a válaszából: […] Mivel a Kbt. 122. §-a eleve "igényli", hogy az ajánlatkérő csak kkv-t hívjon meg az eljárásba, ezért az elő­feltétel vizsgálata nélkül nincs lehetőség az eljárásban történő részvételre. Amennyiben mégsem kkv lesz az ajánlattevő, annak közvetlen következménye egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.
Kapcsolódó címkék:  
1
5
6
7
10