Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2011. szeptember 19-én (136. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2784

[…] részesedéssel rendelkezik, illetve az előzőekben felsorolt személy hozzátartozója – a)-d) pontok; – nem kell alkalmazni az előző bekezdést, ha az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az általa az eljárásba bevonni kívánt érdekelt gazdálkodó szervezet, illetve az ajánlatkérő által az eljárásba bevonni kívánt személlyel vagy szervezettel az előző bekezdés a)-d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként, alvállalkozóként vagy erőforrást nyújtó szervezetként; – ha az ajánlatkérő nevében valamely személy tulajdonosi jogokat gyakorol az érdekelt gazdálkodó szervezetben, az ajánlatkérő nevében e személy vagy hozzátartozója nem járhat el a felhívás és a dokumentáció elkészítése során, vagy az eljárás más szakaszában, kivéve ha az érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként, alvállalkozóként vagy erőforrást nyújtó szervezetként. Ezt a szabályt kell megfelelően alkalmazni az ajánlatkérő vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja vagy hozzátartozója tekintetében, ha az érdekelt gazdálkodó szervezetben az ajánlatkérő rendelkezik tulajdoni részesedéssel; – nem kell alkalmazni a 10. §-t, ha az ajánlatkérő nevében az érdekelt gazdálkodó szervezetben a tulajdonosi jogok gyakorlására és a közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatalára törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott önkormányzati rendelet alapján az ajánlatkérő ugyanazon testülete jogosult, vagy olyan testületei, amelynek tagjai részben azonosak, és a közbeszerzési eljárással kapcsolatos – az eljárást lezáró döntés meghozatalán kívüli – tevékenységekben nem vett részt olyan személy, aki jogosult a tulajdonosi jogok gyakorlására – Kbt. 10. §-ának (1)–(2) és (4)–(5) bekezdése. Tehát az érdekelt gazdálkodó szervezet, azaz a potenciális gazdálkodó szervezet nagyon tág megfogalmazás, ami eleve sok száz vállalkozást érinthetett, ezért nem életszerű. Az új szabály értelmében letisztultabb a kép. Egyrészt az összeférhetetlenség fennállásának feltétele, hogy pártatlan és tárgyilagos megítélésre ne legyen képes a bevont személy vagy szervezet. Tehát attól, hogy az ajánlatkérő közszolgáltatókat versenyeztet, de a bírálóbizottság tagjának van ott is szerződése néhánnyal, még nem tud rájuk hatást gyakorolni, ettől még képes funkcióit pártatlanul gyakorolni. Másrészt további előírás, hogy aki ajánlatot tesz, az ne lehessen részese az előkészítés folyamatának, ami logikus, függetlenül attól, hogy ki kivel, milyen foglalkoztatási jogviszonyban áll, ahogyan a korábbi szabályozás e viszonyt lehatárolta. A kérdéskört 2012-től az új törvény 24. §-ának (1)–(5) bekezdései rendezik az alábbi tartalommal: – az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását; – összeférhetetlen, és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet, aki/amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes; – összeférhetetlen, és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos […]