Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2013. február 20-án (155. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3110

[…] tekintetében további tervek készítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban annak a tervezőnek a részvétele, aki ezen közbeszerzési eljárás Kbt. 49. §-a szerinti dokumentációját megalapozó tervet készítette, ha egyéb módon nem vesz részt a közbeszerzési eljárás előkészítésében.A kizárólagos jog fennállásáról, amennyiben nem került megváltásra a korábbiakban, a D. 620/2012. eset tér ki – többek között – részletesen.E szerint a Kbt. 94. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti jogalap alkalmazására jogszerűen akkor kerülhet sor, ha csak és kizárólag egy meghatározott szervezet, személy képes a szerződés teljesítésére, és ezt a kizárólagosságot a beszerzés tárgyához kapcsolódó műszaki-technikai sajátosság, művészeti szempontok vagy a kizárólagos jogok védelme teremti meg.Ezen eljárásfajta kivételes jellegét az adja, hogy a beszerzési igényt kielégítő szerződést a törvény szerinti okok következtében kizárólag egy személy vagy szervezet képes teljesíteni, és a szerződés teljesítésére való képesség nem választható el a beszerzési igénytől, a beszerzés tárgyától. Erre tekintettel a szerződés teljesítésére való képességet a beszerzési igénynek tartalmat adó tárgy szerint kell összevetni a törvényi feltételekkel. Az ajánlatkérő a választott eljárásfajta jogalapjának indokaként azt adta meg, hogy a szerződés kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy szervezettel köthető meg. Az ajánlatkérő a már elkészült engedélyezési terv jogszabályváltozás miatt szükségessé váló módosítását kívánta tárgyi közbeszerzési eljárásban beszerezni. Ennek alátámasztására hivatkozott az ajánlatkérő a tervezővel kötött szerződésre, amely az engedélyezési tervek elkészítése irányult. A tervdokumentáció a tervező szerzői jogi oltalom alá tartozó szellemi terméke, amelyen az ajánlatkérő teljes körű felhasználási jogot szerzett, azonban annak átdolgozásának és továbbfejlesztésének jogát a tervező fenntartotta.A Döntőbizottság a szerzői jogi törvény alábbi rendelkezéseit vette figyelembe.A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. § (2) bekezdése szerint szerzői jogi védelem alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül a k) pont szerint – egyebek mellett – az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve. A (4) bekezdés szerint a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől, vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. Az Szjt. 4. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző). Az Szjt. 9. § (1) bekezdés szerint a szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok – a személyhez fűződő és a vagyoni jogok – összessége. A (6) bekezdés szerint a vagyoni jogok a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel átruházhatók, illetve átszállnak. A jogszerző – a jogok átruházására irányuló szerződés eltérő kikötése hiányában – a vagyoni jogokkal a továbbiakban rendelkezhet. Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése szerint a szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi […]