Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2024. június 12-én (291. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5309

[…] legfontosabb tanulsága, hogy a Tpvt. 11. § megsértését elegendő észlelni, illetve alapos okkal feltételezni, és ez a közbeszerzési eljárás eredményétől függetlenül ("a lefolytatott eljárás során") kötelezi az ajánlatkérőt bejelentésre a GVH felé. A kezdeményező kiemelte, hogy a rendelkezésre álló információkból megállapítható, hogy az egyéb érdekelt ajánlati ára pusztán alig maradt el a becsült értéktől, a másik ajánlattevő ajánlata viszont jóval meghaladta azt. Az eltérések több millió forintos nagyságrendűek voltak. E tényből, valamint abból, hogy az egyik ajánlattevő ajánlati ára mind a két rész tekintetében majdnem megegyezik az eljárás becsült értékével, véleménye szerint alapos okkal feltételezhető volt az ajánlatkérő számára a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti rendelkezések megsértése, amiből kifolyólag e körülményt köteles lett volna jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak. A Kbt. 36. § (2) bekezdése vonatkozásában a kezdeményező hivatkozott továbbá a Kúria Kvf.II.37.672/2015/28. számú ítéletére is, amiben a bíróság kifejtette, hogy "a versenyellenes magatartás vagy megállapodás létezésére tehát bizonyos egybe­esésekből és jelekből olyan következtetéseket lehet levonni, amelyek együttes vizsgálata egyéb összefüggő magyarázat hiányában a versenyjogi szabályok megsértésének bizonyítékát nyújthatják. (...) Az ajánlatkérő Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti értesítési kötelezettsége az első fordulat esetében egyértelmű bizonyítottság, megállapíthatóság esetén áll fenn. A második fordulat szerinti alapos gyanú fennállásához az szükséges, hogy az ajánlatkérő a rendelkezésre álló dokumentumokra, bizonyítékokra tekintettel, alappal gondolhasson arra, hogy a konkrét esetben megvalósulhatott a jogsértés.A kezdeményező a fentiekben bemutatottak alapján bizonyítottnak látta, hogy az ajánlatkérő megsértette az 1. és a 2. rész vonatkozásában is a Kbt. 2. § (1), továbbá a Kbt. 36. § (2) bekezdését, mert nem élt jelzéssel a Gazdasági Versenyhivatal felé. A Kbt. 2. § (1) bekezdése, illetőleg a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti kötelezettség a közbeszerzési eljárás folyamán terhelte az ajánlatkérőt, így az eljárás lezárulásáig, azaz az eredménytájékoztató hirdetmény közzétételéig lett volna lehetősége az intézkedéseket megtenni, mellyel a jogorvoslati fórum is egyetértett.A jogsértés tehát abban nyilvánult meg, hogy az ajánlattevők viselkedéséből kellett volna az ajánlatkérőnek észlelnie, hogy a háttérben esetleg összejátszás történt. A Kbt. 36. § (2) bekezdése a Tpvt. nyilvánvaló megsértésének észleléséhez, vagy annak alapos okkal való feltételezéséhez köti a jelzési kötelezettséget."36. § (2) Amennyiben az ajánlatkérő az adott közbeszerzési eljárás során a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli vagy azt alapos okkal feltételezi, köteles azt – a Tpvt. bejelentésre vagy panaszra vonatkozó szabályai szerint – jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak."A Tpvt. 11. § az alábbiak szerint szól:"11. § (1) Tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások egyesülési jog alapján létrejött szervezetének, köztestületének, egyesülésének és más hasonló szervezetének (a továbbiakban együtt: vállalkozások társulása) a döntése (a továbbiakban együtt: megállapodás), amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki..."Fentiek értelmében elegendő a verseny torzulását, korlátozását érzékelni egy eljárásban, már valójában fennáll az ajánlatkérők jelzési kötelezettsége.Az ajánlatkérő tevékenysége azonban nem merülhet ki ebben, hiszen a jelzést követően nem történik meg a GVH azonnali fellépése. Az ajánlatkérőnek figyelemmel kell lennie párhuzamosan a Kbt. 62. § (1) bekezdés j) és o) pontjaira, és további vizsgálatot kell tartania. Egyrészt vizsgálnia kell, hogy a becsült érték megismerésére törekvő ajánlattevő valóban aktívan meg kívánta-e szerezni ezt az információt, és ennek nyomán a beérkezett ajánlatok mintázata (egy becsült érték közeli, a többi mind magasabb) miatt az összejátszás feltételezhető, és a nyertes ajánlattevő vagy akár több ajánlattevő megbízhatósága megkérdőjelezhető, illetőleg esetleg az ajánlatkérő bizonyítani tudja az ajánlattevők közötti tiltott piaci együttműködésre utaló megállapodás létét."62. § (1) j) esetében az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott eljárásban megkísérelte jogtalanul befolyásolni az ajánlatkérő döntéshozatali folyamatát, vagy olyan bizalmas információt kísérelt megszerezni, amely jogtalan előnyt biztosítana számára a közbeszerzési eljárásban, vagy korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásból ebből az okból kizárták, ésja) ha a kizárás miatt jogorvoslatra nem került sor, az ajánlatkérő megítélése szerint a kizárás alapjául szolgáló cselekmény miatt a szerződés teljesítése vonatkozásában a megbízhatósága alapos okkal megkérdőjelezhető, az érintett eljárás lezárulásától számított három évben, vagy...o) esetében az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott közbeszerzési […]