Ajánlati dokumentációban nem szereplő helyszíni bejárás megtarthatósága

Kérdés: Az ajánlattevő kiegészítő tájékoztatáskérésben kezdeményezi helyszíni bejárás tartását. Sem az ajánlati felhívás, sem a dokumentáció nem tartalmazza, hogy helyszíni bejárást tartunk. Tarthatunk úgy bejárást, hogy az ajánlati felhívást nem módosítjuk?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati felhívás módosítása nélkül nem lehetséges olyan tartalom rögzítése, melynek egyértelműen az eljárást megindító hirdetményben van a helye. Így arra nem kerülhet sor, hogy az amúgy is érdeklődést jelző gazdasági szereplők számára az ajánlatkérő megküldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Termékspecifikációra vonatkozó melléklet feltöltésének elmulasztása

Kérdés: Amennyiben a kiírásban az ajánlatkérő a termékek specifikációjában feltünteti, hogy például: lásd csatolt képek stb. alapján, és ezeket a mellékleteket nem teszi elérhetővé, mi a teendő? A kiegészítő tájékoztatás beérkezésére adott esetben 5 napot irányoz elő az ajánlatkérő, de ettől kevesebb idő alatt, 3 nappal korábban jelezzük, hogy nem töltötték fel a mellékletet, pótolnia kell-e az ajánlatkérőnek a feltöltést, vagy enélkül is folytatható az eljárás?
Részlet a válaszából: […] Mivel a dokumentumok között ott kellett volna lenniük a jelzett mellékleteknek, emiatt egyértelműen kiegészítő tájékoztatást kellett kérni. Ha azonban a tájékoztatáskérés elkésett, akkor hiába a valós igény, a határidőn túl beérkezett információ iránti igény esetén az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Alvállalkozó által megvásárolt dokumentáció felhasználása

Kérdés: Az ajánlati dokumentációt egy olyan kft. vette meg, amelyet alvállalkozóként kívánunk bevonni a teljesítésbe, de 10 százalék alatti alvállalkozóként. Ilyen esetben felhasználhatjuk az ajánlattételhez a dokumentációt, vagy nekünk is meg kell azt vásárolnunk?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 49. §-ának (6) bekezdése teszi lehetővé, hogy akár az alvállalkozó vegye át a dokumentációt, lehetőséget biztosítva ezzel az ajánlattételre.Az előzőekben hivatkozott rendelkezés értelmében az ajánlatkérő előírhatja, hogy a dokumentációt ajánlatonként vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.

Ajánlati dokumentáció "közzététele"

Kérdés: Az ajánlati dokumentáció harmadik fél részére csak korlátozottan adható ki általam mint ajánlattevő által. A munkavállalóm vagy a cégemnél megbízási jogviszonyban tevékenykedő személy/cég ilyen szempontból harmadik félnek minősül?
Részlet a válaszából: […] A saját munkavállaló vagy megbízási jogviszonyban dolgozó személy részére a dokumentáció kiadható. Amennyiben a dokumentációval kapcsolatban az ajánlattevő titoktartási kötelezettséget vállalt, ennek keretében saját alkalmazottai, szintén titoktartásra kötelezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.

Pótmunka értékének mértéke, alvállalkozók bevonása pótmunkára

Kérdés: Van-e előírás arra vonatkozóan, vagy felső értékhatára annak, hogy a pályázaton elnyert vállalási díj hány százaléka lehet a pótmunka értéke? A pótmunkákra lehet-e új alvállalkozókat bevonni? Ha igen, mi ennek a módja, hiszen a hatóságok olyan speciális szakemberek közreműködését is előírhatják, aki(k) az eredeti kiírásban nem szerepeltek feltételként, és az eredeti ajánlati dokumentációnkban sem került(ek) megnevezésre. (Tevékenységük nagyságrendje 10 százalék alatti.)
Részlet a válaszából: […] Nincs a pótmunkának maximuma, de amennyiben a pótmunka hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban kerül beszerzésre, úgy az eredeti szerződéses érték feléig terjedhet az alábbi korlát miatt.Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása hiánypótlás nélkül

Kérdés: Egy ajánlati dokumentáció egyik pontja az alábbiakat rögzítette: "A teljes díj mellett kérjük, adja meg a hőközpontokra és a kazánházakra a díjrészt külön-külön is, mivel ez az elszámolás alapja. Az ajánlatban az egyes hőközpontokra külön-külön kell ajánlatot benyújtani. Az ajánlati felhívásban az értékelési részszempontok a következők voltak:
A bírálat szempontja: összességében legelőnyösebb ajánlat.
1. részszempont: Az ellenszolgáltatás havi átalánydíja nettó Ft.
2. részszempont: Az ellenszolgáltatás rezsióradíja nettó Ft.
3. részszempont: Ajánlattevőt megillető vállalkozói díjrészre vonatkozó fizetésihatáridő-többlet.
Ezek az adatok szerepeltek az általunk benyújtott ajánlat felolvasólapján is. Az ajánlat benyújtása során a dokumentációnkból a hőközpontokra és a kazánházakra vonatkozó díjrészek külön-külön részletezése lemaradt, azonban az értékelési részszempont alapjául szolgáló "Az ellenszolgáltatás havi átalánydíja nettó Ft"-ot a felolvasólapon feltüntettük. Az ajánlatkérő nem szólított fel bennünket hiánypótlásra, és érvénytelenítette az ajánlatunkat a következő indokolással: "Az ajánlattevő az alábbi előírást nem teljesítette: A teljes díj mellett kérjük, adja meg a hőközpontokra és a kazánházakra a díjrészt külön-külön is, mivel ez az elszámolás alapja. Az ajánlatban az egyes hőközpontokra külön-külön kell ajánlatot benyújtani. E körben a Kbt. 83. § (2) bekezdésben rögzített hiánypótlási korlát miatt hiánypótlásnak helye nincs, hiszen a hőközpontok ára külön-külön adja a teljes ellenértéket. A fentiek alapján az ajánlat nem felel meg a felhívás és dokumentáció feltételeinek, erre tekintettel a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja értelmében érvénytelen."
Megjegyzés: Az ajánlattétel során a részekre történő ajánlattétel nem volt megengedett, valamint az ajánlati felhívásban és a dokumentációban nem szerepelt teljes körű, árazandó költségvetés, amit ki lehetett volna tölteni. Ugyanakkor értékelési részszempont volt az ellenszolgáltatás havi átalánydíja (nettó Ft), amely az összes hőközpontra és kazánházra vonatkozott. Jogszerűen járt-e el az ajánlatkérő abban a tekintetben, hogy nem rendelt el hiánypótlást, valamint hogy mindezek alapján érvénytelennek nyilvánította a benyújtott ajánlatunkat?
Részlet a válaszából: […]  A kérdés pontos megválaszolásához több információra lenneszükség. Összességében hiánypótlásként biztosan nem kezelhető, ugyanakkorszámítási hibaként, kijavítással elképzelhető, hogy megoldható a probléma,amennyiben az ajánlatban valahol szerepel az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Teljesítés hibás tervek alapján

Kérdés: Az ajánlati dokumentációban kapott tervek tartalma - véleményünk szerint - sok esetben hibát tartalmaz (például hiányos, nincs jóváhagyatva, részlettervek nincsenek, szakhatósági vagy építési engedély lejárt stb.). Ilyenkor mi a teendő? (A nyertes ajánlattevő ez esetben köteles a hiányosságokat pótolni, mivel a munkát nem tudja átadni, és a szerződött értéket nem kapja meg.)
Részlet a válaszából: […]  Az új törvény egyik legfontosabb újítása, hogy a szerződésgazdasági egyensúlyának felborítása nélkül (maximum 5 százalék) a hasonlóhelyzeteket kezelni lehet. A tervezés hiányosságait, a határidők változását -abban az esetben is, ha nem áll fenn a körülményekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Felhívás "egyéb nyilatkozatok" csatolására

Kérdés: Mi a véleményük arról a közbeszerzési gyakorlatról, mely szerint az ajánlatkérő úgy igyekszik előre kibújni a hirdetmény és a dokumentáció közti esetleges ellentmondásból eredő felelősség alól, hogy a hirdetményben rögzíti azt, hogy "az ajánlathoz az ajánlati dokumentációban meghatározott egyéb nyilatkozatokat is csatolni kell"? Rendszeresen megtörténik, hogy erre hivatkozással olyan nyilatkozatot is bekérnek, mely sem a hirdetményben, de még a dokumentációban sem, hanem csupán a nyilatkozatminták közt szerepel. A nyilatkozatmintában - mely tételesen több területet érint - tehát van egy olyan nyilatkozatelem, melyről való nyilatkozati kötelezettség sem a hirdetményben, sem a dokumentációban nem szerepel. A nyilatkozatmintáról kimondja, hogy annak használata nem kötelező, ugyanakkor kérdésre mégis azt a tájékoztatást kapják az ajánlattevők, mint amit idéztünk. Véleményünk az, hogy a hirdetményben nem lehet általános jellegű (lásd "egyéb" nyilatkozatok) kötelezettséget megállapítani, minden nyilatkozatnak, igazolásnak konkrétnak kell lennie. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a nyilatkozatminta az ajánlatidokumentáció része. A felhívásnak nem célja minden egyes részletkérdés pontosismertetése, a kötelező nyilatkozatminták részletezése, mellyel nincsellentmondásban, amennyiben az ajánlatkérő további nyilatkozatokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Ajánlat kiegészítése hiánypótlási eljárásban

Kérdés: Jogszerűen jár-e el az az ajánlattevő, aki 5 oldal ajánlati dokumentációt bead azzal, hogy majd hiánypótlás során kiegészíti ajánlatát, illetve a hiánypótlási eljárásban egészíti ki azt?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlat érintett része nem került értékelésre,úgy jogszerűen érvényes a benyújtott hiánypótlás és egyben az ajánlat,ugyanakkor, ha értékelésre került, úgy az az ajánlat érvénytelenségéteredményezi. Önkéntes hiánypótlásban az ajánlattevő lehetősége,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Ajánlati felhívás és dokumentáció eltérése

Kérdés: Az új szabályok hogyan rendelkeznek arról, ha eltér egymástól az ajánlati dokumentáció és az ajánlati felhívás szövege?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a kiegészítő tájékoztatásra vonatkozó szabályokközött tartalmazza azt a lehetőséget, hogy a dokumentáció tartalmai ismódosuljanak az eljárás sikeres lefolytatása érdekében.Az 56. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevő - a megfelelőajánlattétel érdekében - az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.
1
2
3
6