Alkalmassági szempontok ingatlan beszerzésénél

Kérdés: Egy (egyedileg meghatározott) konkrét ingatlan tulajdonjogának megszerzésére (megvételére) irányuló közbeszerzési eljárásban mit kell (lehet) vizsgálni az ajánlattevő (például az ingatlan tulajdonosa) alkalmasságának vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény – nemzeti értékhatárokat elérőértékű közbeszerzésekre vonatkozó – 242. §-ának (1) bekezdése szerint aközbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió,szolgáltatás megrendelése, illetőleg szolgáltatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Közhasznú társaság beszerzései értékének kezelése

Kérdés: A közhasznú társaságok a Kbt. 22. § (1) bekezdésének i) pontja alapján tartoznak a Kbt. hatálya alá. Kérdésünk, hogy összevontan kell-e az alap- és a vállalkozási tevékenység beszerzéseinek értékét kezelni, miután a vállalkozási tevékenységeknél megkötött visszterhes szerződésben a kht.-k nem megrendelők, hanem vállalkozók, figyelemmel arra is, hogy a Khsz-tv. 18. §-ának (1) bekezdése értelmében a közhasznú társaságoknak a cél szerinti tevékenységből és a vállalkozási tevékenységből származó bevételeiket és ráfordításaikat elkülönítetten kell nyilvántartaniuk? (A közbeszerzés tárgyát sok esetben a kht.-k a hivatkozott alaptevékenységükhöz és a vállalkozási tevékenységükhöz egyaránt használják, de a beszerzés természetben osztható, és a számviteli nyilvántartás szerint is elkülönül.)
Részlet a válaszából: […] A kérdés logikus, de erre közbeszerzés esetében nincslehetőség. Mivel klasszikus ajánlatkérőről van szó, így a beszerzéseitekintetében nem érdekes, hogy mi az adott beszerzés célja – példáulvállalkozási tevékenység ellátásához foganatosít beszerzéseket a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Legkedvezőbb ár keretmegállapodásnál

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásnál négy évre, a hirdetmény nélküli szakaszban mit jelent a legkedvezőbb ár? Ez egyenlő-e a keretmegállapodásban rögzített árnál alacsonyabb árral, avagy sem? Például két év múlva hogyan érvényesül az infláció az árban?
Részlet a válaszából: […] Különös csemege a kérdés, hiszen a keretmegállapodásoseljárás kevéssé alkalmazott eljárásnak minősül hazánkban. Az eljárás lényege -a Kbt. 232. §-ának (1) bekezdése értelmében –, hogy az eljárás első részében azajánlatkérő (vagy ajánlatkérők, ami többes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Új kivitelező bevonása garanciális munkákra

Kérdés: Önkormányzat által hirdetett közbeszerzési eljárás nyertese elvégezte az építési-kivitelezési munkákat. A garanciális időszakban garanciális javítási igények merültek fel, amelyeket a kivitelező saját akaratából nem végez el. Ezek a munkák több különálló, de az eredeti közbeszerzés tárgyához kapcsolódó (egyenkénti, egymással nem összefüggő munkák), összességében 40-50 millió forint értékűek. Ezeket a munkákat, ha elvégeztetjük a közbeszerzés eredeti nyertese által biztosított bankgarancia terhére, akkor közbeszerzési eljárást kell-e lefolytatni ahhoz, hogy új kivitelező készíthesse el a garanciális feladatokat, avagy sem?
Részlet a válaszából: […] A kérdés rendkívül életszerű, ennek ellenére a Kbt. nemenged eltérést hasonló esetekben, azaz közbeszerzési eljárás lefolytatásátteszi szükségessé. Tekintettel a garanciális javítási igények váratlanfelbukkanására – ami feltétlenül szükséges, és az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Közbeszerzési referensi tevékenység szakmai feltételei

Kérdés: Milyen szakmai feltételek megléte mellett lehet valaki közbeszerzési referens? Van-e jelenleg olyan végzettség, amelynek birtokában a fenti tevékenység gyakorolható?
Részlet a válaszából: […] 2005. március 30-ától hatályos a 28/2003. OM rendeletnek aza melléklete (3. számú melléklet), amely a kérdésben felvetett problémáramegadja a választ. A rendelet utalt melléklete 6 tevékenységi csoportra bontvahatározza meg az egyes csoportokra vonatkozó szakmai követelményeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Elbírálási szempontokon alapuló adatok ismertetésének köre

Kérdés: Az ajánlatok felbontásakor kiíró megteheti-e, hogy nem ismerteti az összes elbírálási szempont adatát?
Részlet a válaszából: […] A teljesség érdekében szükségesnek tartjuk a közbeszerzésitörvény bírálati szempontok meghatározására vonatkozó előírásainak ismertetéséta következők szerint.A Kbt. 57. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő azajánlati felhívásban köteles meghatározni az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.

Referenciamunka nagyságrendjének meghatározása a felhívásban

Kérdés: Mi a tennivaló a következő esetben? Az építési beruházásokra irányuló közbeszerzési ajánlati felhívásokban egyre gyakrabban fordul elő, hogy részvételi feltételként a referenciamunkát nagyságrendhez kötik. [Konkrétan például: a Közbeszerzési Értesítő 15. számának 31-39. oldala: "(2) bekezdésben előírtaknak megfelelően kiadott igazolással ellátva legalább 1 db bruttó 500 millió forint összegű referenciamunkával". Kizáró ok, ha ezzel nem rendelkezik az ajánlattevő.] A közbeszerzési törvény 65. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő gazdasági, pénzügyi, illetve szakmai alkalmasságának feltételeit kizárólag a közbeszerzési törvény 66-69. §-aiban meghatározott módon írhatja elő – a hivatkozott paragrafusokban nagyságrendet nem írnak elő. Kivétel ez alól a műemlékkel kapcsolatos építési beruházás, ezek esetében a 162/2004. Korm. rendelet 15. §-a szerint "a beszerzés tárgyát képező műemlékkel kapcsolatban megrendelt munkákat jellegének és nagyságrendjének megfelelő építési beruházásra vonatkozó igazolást jogosult elfogadni." Ennek tükrében elfogadható-e a kérdés szerinti gyakorlat, jogszerű-e a kiírás?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. nem tiltja a referenciaigazolás nagyságrendhezkötését, tekintettel arra, hogy komolyabb beruházás vagy speciális beszerzésitárgy esetében elősegíti az ajánlattevők szűrését abból a szempontból, hogy azajánlattevő rendelkezik-e olyan mértékű referenciával, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.

Közbeszerzési tanácsadó függetlensége

Kérdés: Ugyanazon eljárás keretében ugyanazon cég lehet-e az ajánlatkérő nevében eljáró és egyben hivatalos közbeszerzési tanácsadó – azaz: függetlennek kell-e lennie a közbeszerzési tanácsadónak?
Részlet a válaszából: […] Közösségi értékhatár felett hivatalos közbeszerzési tanácsadóbevonása kötelező, amely rendelkezés célja, hogy a nagyobb értékűközbeszerzéseknél a szakszerűség érdekében az ajánlatkérőt egy – az ajánlatkérőszervezettől – független, elsősorban a közbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.

Alvállalkozó bevonása részszolgáltatásra

Kérdés: Miért nem fogadható el, hogy a szolgáltatás egy részére nem vonhat be alvállalkozót az ajánlatkérő? Amennyiben a szolgáltatás biztonsága miatt ez fontos, miért ütközik ez Kbt. alapelvbe, hiszen az a szolgáltatás tárgyába történő beleszólásnak minősíthető?
Részlet a válaszából: […] A "minősíthetőség" ellenére a kérdés szerinti korlátozás aKbt. 1. §-ának (2) bekezdésébe ütközne (esélyegyenlőség), mivel ezzel kizárjaaz eljárásból azokat az ajánlattevőket, akik (amelyek) nem képesek alvállalkozóbevonása nélkül ajánlatot tenni. Tehát nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.

Kiíró kötelező bevonása a pályázatba

Kérdés: Minisztérium kiírhat-e uniós forrásból pályázatot úgy, hogy a megvalósításba kötelezően be kell vonni a kiíró minisztérium munkatársait is? Nem ütközik ez a Kbt. 10. §-ával?
Részlet a válaszából: […] A monitoringtevékenységet illetően a minisztériumnak jogavan ellenőrizni a valós teljesítést, de ez nem jelentheti azt, hogy magába amegvalósítás folyamatába, például a beruházás megvalósításába, avagy tervezőikérdések tisztázásába be kellene vonni a minisztérium...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.
1
77
78
79
88