Keretmegállapodásban meghatározott feltételek módosítása

Kérdés: Mit értünk a keretmegállapodásban meghatározott feltételek lényeges módosítása alatt?
Részlet a válaszából: […] A keretmegállapodásra vonatkozó alapvető törvényi szabályokat a Kbt. 109. §-a tartalmazza az alábbiak szerint.Keretmegállapodás négy formában köthető:– egy ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás, amely az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.
Kapcsolódó címke:

Minőségbiztosítással kapcsolatos alkalmassági követelmény

Kérdés: A jelenlegi szabályozás szerint is kiváltható az ISO-minősítés azzal, ha egyenértékű intézkedéseket vezet be – alkalmaz – a vállalkozás?
Részlet a válaszából: […] Igen, a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. kormányrendelet nem kifejezetten az ISO-minősítésre utal. A szóhasználat tehát kifejezetten a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.
Kapcsolódó címkék:  

Egybeszámítási kötelezettség hasonlóság okán

Kérdés: Egybe kell-e számítani hasonlóság okán az alábbi eszközök beszerzését: terepjáró, számítógép, telefonközpont, vízhatlan ruha, építési eszközök (talicska, gumicsizma), generátor, mobil gát stb., tekintettel arra, hogy a beszerzési tárgyak különbözőek ugyan, de a beszerzés célja ugyanaz? (A beszerzési tárgyak egybeszámítva elérik a nemzeti értékhatárt.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 2013. július 1-jén hatályba lépett legutolsó módosítása megváltoztatta az egybeszámítás eddigi szabályait. A módosítást a 2013. évi CXVI. törvény tartalmazza.Az új szabályok a következők:– tilos a törvény vagy a törvény Második Része alkalmazásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.
Kapcsolódó címke:

Közbeszerzési terv módosítása

Kérdés: A július 1-jétől hatályos Kbt. alapján kell-e módosítani az év elején elkészített közbeszerzési tervet? A hatályba léptető rendelkezések erről nem szólnak.
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a becsült érték szabálya elsősorban logikájában változott, ezért nem feltétlenül szükséges annak változtatása.Az új egybeszámítási szabály a módosítás értelmében a következő.Tilos a törvény, vagy e törvény Második Része alkalmazásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.
Kapcsolódó címke:

Egybeszámítás a Kbt. módosítását követően

Kérdés: A módosítás az egybeszámítási szabályokat jelentősen megváltoztatta: többek között ilyen az egyidejűség – amit az ajánlatkérő az éves tervhez tudott kötni – figyelmen kívül hagyása. Az ajánlatkérőnek folyamatosan kell beszerezni bizonyos árukat a tevékenysége ellátásához. Az eddigi gyakorlat szerint a szerződések lefedték a teljes időt, és nem feltétlenül naptári évre szóltak. Az egybeszámítást elvégezhetjük-e úgy, hogy a beszerzés évében összeszámoljuk valamennyi szerződés értékét az igény felmerülésétől függetlenül?
Részlet a válaszából: […] Az új szabály gyakorlatilag elveti az egybeszámítás logikáját, és a részekre bontás tilalmával új szemléletet próbál meghonosítani a hazai közbeszerzésben. Ennek lényege, hogy a cél a részekre bontás elkerülése, ha az annak érdekében történik, hogy az ajánlatkérő nem,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.
Kapcsolódó címke:

Egy ingatlanhoz kapcsolódó beruházások egybeszámítása

Kérdés: Az ajánlatkérő ingatlanán építési beruházásnak minősülő munkákat kell elvégezni. Ezek műszakilag teljesen függetlenek egymástól, külön szerződés alapján, más-más vállalkozóval végeztethetők el. A két munka kivitelezésére pénzügyi lehetőség miatt egy éven belül kerül sor. Egybe kell-e számítanom a két szerződés értékét csak azért, mert egy ingatlanhoz kapcsolódnak?
Részlet a válaszából: […] Nem azért szükséges egybeszámítani, mert egy ingatlanhoz tartoznak, hanem mert műszaki és funkcionális szempontból egybetartozó beszerzésekről van szó. Attól függetlenül tehát, hogy az ügyfélteret festi ki az ajánlatkérő, még egybe kell számítania az irodák kifestését is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.
Kapcsolódó címke:

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] A 2013. évi CXVI. törvénnyel életbe lépett főbb változások a következők szerint foglalhatók össze, azzal, hogy az alábbi ismertető nem érint minden egyes részletkérdést, csak a kiemelt fontosságú módosításokat veszi sorra:– a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.
Kapcsolódó címke:

Beszerzési tárgy meghatározása

Kérdés: A tananyagokkal kapcsolatos licencdíjakat árubeszerzésnek vagy szolgáltatásnak kell tekinteni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 7. §-ának (2) bekezdése szerint az ingó dolog használatára vagy hasznosítására vonatkozó jog megszerzése árubeszerzésnek minősül. A "licencia" mint használati jog, használati engedély azt teszi lehetővé az ajánlatkérő számára, hogy a rendelkezésére bocsátott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.
Kapcsolódó címke:

Korábbi évek teljesítésének igazolása

Kérdés: Nemzeti eljárásrendben van-e lehetősége az ajánlatkérőnek előírni, hogy az ajánlattevőnek az előző három év szállításait – 310/2011. Korm. rend. 15. § (1) bekezdésének a) pontja – kötelezően a szerződést kötő másik fél által adott nyilatkozattal (referenciaigazolás) kelljen igazolnia, vagy a kormányrendelet 16. §-ának (5) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az ajánlattevő maga választhat a saját nyilatkozat, illetve a szerződést kötő másik féltől származó nyilatkozat között, és az ajánlatkérő mindkettőt köteles elfogadni?
Részlet a válaszából: […] A kormányrendelet 15. §-ában a referencia előírását teszi lehetővé, a kérdésben jelzett a) pont esetében áru beszerzése során.A rendelet 15. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében az ajánlattevőnek és részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.
Kapcsolódó címke:

Beszerzés lejárt, határozott időre szóló szerződések esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő bizonyos árukat folyamatosan közbeszerzési eljárásban szerez be, mivel az egybeszámított értékük eléri a közbeszerzési értékhatárt. A szerződések határozott időre szólnak. Az előző évben lebonyolított eljárás több rész tekintetében eredménytelenül zárult. A következő eljárás szerződéskötéséig hogyan oldhatjuk meg a beszerzést? Járható-e az az út, hogy az előző, még hatályban lévő szerződés határidejét meghosszabbítjuk, amit jegyzőkönyvben rögzítünk? (A megrendelés mennyisége a meghosszabbított idő alatt beszerzendő mennyiséggel együtt sem lépné túl az eredeti szerződésben meghatározott mennyiséget.)
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az eredeti szerződés a beszerzési tárgy módosulása nélkül meghosszabbítható, jogszerűen módosítható a szerződés, hivatkozva a fennálló helyzetre. Nem automatikus ugyanakkor a módosítás, annak a vonatkozó tájékoztatóban minden esetben okát, indokát kell, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.
Kapcsolódó címke:
1
18
19
20
46